Trianoni Szemle, 2017 (9. évfolyam, 1-4. szám)

2017-07-01 / 3-4. szám

Szeretettel köszöntjük Tornai József költőt 90. születésnapja alkalmából! ATTILA HUNJAI (Most ellátjuk a baját Attila hunjainak! - ígérte Hruscsov 1956. november 2-án a román vezetőknek.) Attila hunjai megtanultak keresztet és búzát vetni, fehér homlokú országutakat rajzolni a Nagy Síkság arcára, latinul mondani az Isten titkait, dob helyett haranggal dicsérni az újszülötteket, arany és kék iniciálás kódexeket írni, maguk kovácsolták a kardot, bilincset, kapát, énekeikben megőrizték Emese anyánk álmának és a Csodaszarvas ősmeséjének látomását, de elhozták földünkre Európa tudományait, a betűnyomtatást, gondolkozást, szabadságot és a vallások új jelképeinek tiszteletét, hogy ne kelljen egymás templomait fölgyújtanunk, és Attila hunjai hungarusnak hívták magukat még akkor is, ha sokan kavarogtak itt, kik nem lovon jöttek az Ural lejtőin, és volt, hogy gyűlölték és gyilkolták egymást uraink és parasztjaink, de nem mentünk el Amerikába, Indiába, Afrikába rabszolgát korbácsolni az ültetvényekre, dohányzacskót szabni az indián asszonyok méhéből, többet szenvedtünk és kevesebb bűnt követtünk el, mint a nagy népek kereskedői és katonái. Attila hunjai megtanulták, hogyan kell vályogot vetni vérből-sárból, miután tatárok, törökök, németek, oroszok fölakasztották férfiainkat, megerőszakolták asszonyainkat, országunk végtagjait letépte Európa, de élt a test, mozogtak a kezek, a szív, jártak a lábak, átlépték a XX. század Vereckei hágóját, gondoljátok el: egy törzs háromezer éven át tévedezett hegyeken, folyókon, Baskírián és Kazárián át, ahogy a maguk idejében és sorsán át görögök, perzsák, aztékok, zsidók, Attila hunjai? Igen. Istenek népe? Igen. A történelem balekjai és hősei? Igen. De micsoda zene szólt itt a XX. század óta: „Volt egy öregapó, volt néki, volt néki kilenc szép szál fia”, micsoda versek és festmények emelkedtek itt föl az emberiség múzeumának falaira! Nem az önistenítés gonosz démonának igézetére, csak a maradandóság és változás folyópartján bukdácsolva és keresve égi és földi otthont ott, hol levél­szájú fák és jövendőmondó madarak énekelnek. Tornai József, 2002 2017. JÚLIUS-DECEMBER ATTILA HUNJAI 241

Next