Trianoni Szemle, 2019 (11. évfolyam, 1-2. szám)
2019-01-01 / 1-2. szám
A 2019. JANUÁR-JÚNIUS IRREDENTA-REVIZIONISTA SZIMBÓLUMOK ÉS A TRIANONI ORSZÁGVESZTÉS ÁBRÁZOLÁSA... ADORJÁN DÁVID ATTILA IRREDENTA-REVIZIONISTA SZIMBÓLUMOK ES A TRIANONI ORSZÁGVESZTES ÁBRÁZOLÁSA A KLEBELSBERG KUNO-FÉLE ELEMI NÉPISKOLÁKBAN „Sok ország ment már csődbe, amelyik a hadászatra erején felül költött, de még egy sem, amelyik az oktatásra. ” Gróf Klebelsberg Kuno JLX Az 1920-as évek magyarságának életére óriási teherként nehezedett a Trianon által okozott sokk. A történelmi Magyar Királyság a békediktátum következtében nemcsak nemzetiségeit, de saját nemzettestének jó egyharmadát is elveszítette. Az ipar, a gazdaság, az infrastruktúra és az emberek jövőképe egyaránt romokban hevert. A legfontosabb társadalmi feladat a sebek mielőbbi kezelése, az újjáépítés megkezdése volt, anyagi és szellemi értelemben egyaránt. A kultúra fontosságának és nemzetmegtartó erejének hitében a magyarság a Kárpát-medencében óriási áldozatok árán meg tudta őrizni évezredes helyét és szerepét. Mivel nagy múltú magyar közművelődési, felsőfokú és kutatóintézetek kerültek a határon túlra, a széttöredezett kulturális, oktatási és tudományos intézményrendszer modernizálása, reintegrálása is elengedhetetlenné vált. A hagyományos diplomáciai és fegyveres eszközök helyett a megcsonkított ország egyedül kultúra-missziós törekvéseivel törhetett ki a kényszerű külpolitikai elszigeteltségből. Az 1920-ban megszerveződő autokratikus politikai struktúra egyik kulcságazatává a kulturális szakigazgatás vált. A vitéz nagybányai Horthy Miklós nevével fémjelzett negyed századon belül három nagyobb alperiódus különböztethető meg: az 1920-as évek, a 30-as évek és a háborús időszak.12 Ezek a periódusok a kultusztárca működésében is jól artikulálódtak. A Horthy-korszak két nagy tekintélyű minisztere, „kultúrpápája”, gróf Klebelsberg Kunos és Hóman Bálint, ezt kiválóan felismeri. Mindkettejük pályája a nagy háború előtt kezdődött, de csak 1920 után teljesedett ki. A huszonöt évig tartó Horthy-korszakban összesen tizennyolc (egyenként kilenc-kilenc) évig koordinálták a kultúrpolitikát, így lehetőségük nyílt programjuk részbeni megvalósítására. A korszak kultúrpolitikusai és oktatásüggyel foglalkozó szakemberei egyöntetűen belátták, hogy az új, megcsonkított állam csak akkor maradhat fenn az európai nemzetállamok sorában, ha állampolgárai testben és lélekben is erősek, műveltek, tájékozottak, megfelelően képzettek. Nem véletlen tehát, hogy a magyar tanulóifjúság korszerű és magas színvonalú nevelése prioritást élvezett. Ujváry Gábor: Klebersberg Kuno és Hóman Bálint kultúrpolitikája 87. o. In: Társadalom és kultúra Magyarországon a 19-20. században. Tanulmányok. Szerk. Vonyó József. Magyar Történelmi Társulat és Pro Pannónia Kiadó, Pécs, 2003. 2 Drabancz M. Róbert-Fónai Mihály: A magyar kultúrpolitika története 1920-1990. Csokonai Kiadó, Debrecen, 2005. 3 Klebelsberg Kuno kultúrpolitikus. Lásd: Ujváry Gábor: „Egy európai formátumú államférfi" Klebelsberg Kuno (1875-1932). Kronosz Kiadó. Magyar Történelmi Társulat, Pécs-Budapest, 2014. 4 .Hóman Bálint (1885-1953) történész, politikus. Lásd: Romsics Ignác: Iskola és tudománytörténet - Horthy korszak 1920-1944. 406. o. In: Magyar Kódex 6. - Magyarok a XX. században. Magyarország művelődéstörténete 1918-2000. Főszerk. Szentpéteri József Kossuth Kiadó, Bp., 2001. 15