Trianoni Szemle, 2019 (11. évfolyam, 1-2. szám)

2019-01-01 / 1-2. szám

A 2019. JANUÁR-JÚNIUS IRREDENTA-REVIZIONISTA SZIMBÓLUMOK ÉS A TRIANONI ORSZÁGVESZTÉS ÁBRÁZOLÁSA... ADORJÁN DÁVID ATTILA IRREDENTA-REVIZIONISTA SZIMBÓLUMOK ES A TRIANONI ORSZÁGVESZTES ÁBRÁZOLÁSA A KLEBELSBERG KUNO-FÉLE ELEMI NÉPISKOLÁKBAN „Sok ország ment már csődbe, amelyik a hadászatra erején felül költött, de még egy sem, amelyik az oktatásra. ” Gróf Klebelsberg Kuno JLX A­z 1920-as évek magyarságának életére óriási te­herként nehezedett a Trianon által okozott sokk. A tör­ténelmi Magyar Királyság a békediktátum következtében nemcsak nemzetiségeit, de saját nemzettestének jó egy­­harmadát is elveszítette. Az ipar, a gazdaság, az infrast­ruktúra és az emberek jövőképe egyaránt romokban he­vert. A legfontosabb társadalmi feladat a sebek mielőbbi kezelése, az újjáépítés megkezdése volt, anyagi és szel­lemi értelemben egyaránt. A kultúra fontosságának és nemzetmegtartó erejének hitében a magyarság a Kár­pát-medencében óriási áldozatok árán meg tudta őrizni évezredes helyét és szerepét. Mivel nagy múltú magyar közművelődési, felsőfokú és kutatóintézetek kerültek a határon túlra, a széttöredezett kulturális, oktatási és tu­dományos intézményrendszer modernizálása, reinteg­­rálása is elengedhetetlenné vált.­ A hagyományos diplomáciai és fegyveres eszközök helyett a megcsonkított ország egyedül kultúra-missziós törekvéseivel törhetett ki a kényszerű külpolitikai el­szigeteltségből. Az 1920-ban megszerveződő autokra­tikus politikai struktúra egyik kulcságazatává a kultu­rális szakigazgatás vált. A vitéz nagybányai Horthy Miklós nevével fémjelzett negyed századon belül három nagyobb alperiódus különböztethető meg: az 1920-as évek, a 30-as évek és a háborús időszak.1­2 Ezek a perió­dusok a kultusztárca működésében is jól artikulálódtak. A Horthy-korszak két nagy tekintélyű minisztere, „kul­­túrpápája”, gróf Klebelsberg Kunos és Hóman Bálint, ezt kiválóan felismeri. Mindkettejük pályája a nagy há­ború előtt kezdődött, de csak 1920 után teljesedett ki. A huszonöt évig tartó Horthy-korszakban összesen ti­zennyolc (egyenként kilenc-kilenc) évig koordinálták a kultúrpolitikát, így lehetőségük nyílt programjuk rész­beni megvalósítására. A korszak kultúrpolitikusai és oktatásüggyel foglal­kozó szakemberei egyöntetűen belátták, hogy az új, megcsonkított állam csak akkor maradhat fenn az eu­rópai nemzetállamok sorában, ha állampolgárai testben és lélekben is erősek, műveltek, tájékozottak, megfele­lően képzettek. Nem véletlen tehát, hogy a magyar ta­nulóifjúság korszerű és magas színvonalú nevelése pri­oritást élvezett.­ ­ Ujváry Gábor: Klebersberg Kuno és Hóman Bálint kultúrpolitikája 87. o. In: Társadalom és kultúra Magyarországon a 19-20. században. Tanulmányok. Szerk. Vonyó József. Magyar Történelmi Társulat és Pro Pannónia Kiadó, Pécs, 2003. 2 Drabancz M. Róbert-Fónai Mihály: A magyar kultúrpolitika története 1920-1990. Csokonai Kiadó, Debrecen, 2005. 3 Klebelsberg Kuno kultúrpolitikus. Lásd: Ujváry Gábor: „Egy európai formátumú államférfi" Klebelsberg Kuno (1875-1932). Kronosz Kiadó. Magyar Történelmi Társulat, Pécs-Budapest, 2014. 4 .Hóman Bálint (1885-1953) történész, politikus. Lásd: Romsics Ignác: Iskola és tudománytörténet - Horthy korszak 1920-1944. 406. o. In: Magyar Kódex 6. - Magyarok a XX. században. Magyarország művelődéstörténete 1918-2000. Főszerk. Szentpéteri József Kossuth Kiadó, Bp., 2001. 1­­­5

Next