Trianoni Szemle, 2019 (11. évfolyam, 1-2. szám)

2019-01-01 / 1-2. szám

RAFFAY ANDREA SZENDREY JÚLIA ÉS ERDŐD Szendrey Júlia Keszthe­lyen született, 1828 de­cemberében, majd kilenc­tíz évesen Mezőberénybe került, ott élt és a Wenck­­heim kastélyban működő iskolában tanult.­ A csa­lád innen költözött Er­dődre, ahol Szendrey Júlia édesapja, Szendrey Ignác gazdatiszt gróf Károlyi La­jos uradalmi felügyelője lett.1­2 Szendrey Júlia csak 1844-től lakott életvitelszerűen családjával az erdődi várban, mert 1840 és 1844 között Pesten, - a módos magyar nemesi családok körében akkoriban igen diva­tosnak számító - Tánczer (Lejtei) Lilla lánynevelő inté­zetében tanult.3 1846. szeptember 8-án Szendrey Ignác elvitte leányát, Júliát az aznap Nagykárolyban, egy főispáni beiktatást követően lezajlott megyebálra, ahol megtörtént Petőfi Sándor és Szendrey Júlia első találkozása.­ Azon túl, hogy megismerkedésük hogyan alakult tovább, s eskü­vőjükig hogyan, milyen bonyodalmakat követően jutot­tak el, azt kell látnunk, hogy Erdőd milyen jelentős sze­repet töltött be a fiatal Szendrey Júlia (s vele együtt Pe­tőfi) életében. Szendrey ott élte az első, ráadásul egész élete szempontjából sorsdöntő szerelmének végtelen boldogságait és keserű fájdalmait, majd pedig 1847. szeptember 8-án,­ találkozásuk első évfordulóján az er­dődi kastély kis kápolnájában fogadott örök hűséget Petőfi Sándornak. Maga Petőfi a következőképpen írt Erdődről és annak kastélyáról: „Nevezetessége nincs, kivévén kedvesemet... és a vá­rat, melyben ő lakik. Még csaknem egészen ép vár, kö­rülbelül a XV századból, nem igen nagy dombon, két kicsiny és két nagy toronnyal, honnét éjszakára ellát­szanak Szatmárnémeti templomai. Hajdan Rákóczi bírta e várat...”. Az erdődi esküvő után következett a szintén legen­dássá vált kohói kastélyban töltött időszak, majd az Arany Jánosnál tett nagyszalontai látogatás, míg végül a házaspár berendezkedett pesti otthonában. Júlia az 1848-as forradalmi események után, 1848 őszén - hogy ott várja meg kisgyermeke születését - visszatért Er­dődre szüleihez, de mivel ez a szeretett otthon túlságo­san közel volt az oláh hordák mozgolódásaihoz, ott nem maradhattak tovább, így történt, hogy Petőfi Zoltán ugyanabban az évben, december 15-én, Debrecenben született meg.­ Mikor Júlia kb. félévnyi kutatás után szinte minden reménnyel felhagyott azzal kapcsolatban, hogy férjét valaha is megtalálja, abban a hitben, hogy amennyiben Petőfi esetleg mégis élne, és előkerülne, nagy valószínűséggel Erdődön keresné őt, oda ment vissza, de a kilátástalanság hamarosan mégis Pestre űzte, ahol rövidesen Horvát Árpád egyetemi tanár fele­sége lett. Azt is tudjuk, hogy abban a házasságban soha nem élte át azt a boldogságot, amit egykoron Petőfi Sán­dor feleségeként megélhetett. Erdődön című töredékben maradt, jelenleg az OSZK Kézirattárában őrzött (Fond VII/206) verse is nagy va­lószínűséggel arra az időszakra visszaemlékezve íród­hatott, mikor Petőfi visszatérésére várva még utoljára 223 JÓNODY Magdolna, A Petőfi és a Szendrey család életéből, Miskolc, II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, 1990,5. 2 CSETRINÉ LINGVAY Klára, Pályaképek: Szendrey Júlia, Podmaniczky Júlia, Kaffka Margit, Kolozsvár, Kriterion, 2004,9. 3 C/o., 10. 4 JAKAB Ferenc, Petőfiné Szendrey Júlia élete, Győr, „Győri Hírlap" Nyomdavállalat, 1931,3-4. 5 Uo„ 7. 6 Idézi: ÓNODY, /. m„ 13. 7 JAKAB, 03., 10. 2019. JANUÁR-JÚNIUS SZENDREY JÚLIA ÉS ERDŐD

Next