Trianoni Szemle, 2019 (11. évfolyam, 1-2. szám)
2019-01-01 / 1-2. szám
RAFFAY ANDREA SZENDREY JÚLIA ÉS ERDŐD Szendrey Júlia Keszthelyen született, 1828 decemberében, majd kilenctíz évesen Mezőberénybe került, ott élt és a Wenckheim kastélyban működő iskolában tanult. A család innen költözött Erdődre, ahol Szendrey Júlia édesapja, Szendrey Ignác gazdatiszt gróf Károlyi Lajos uradalmi felügyelője lett.12 Szendrey Júlia csak 1844-től lakott életvitelszerűen családjával az erdődi várban, mert 1840 és 1844 között Pesten, - a módos magyar nemesi családok körében akkoriban igen divatosnak számító - Tánczer (Lejtei) Lilla lánynevelő intézetében tanult.3 1846. szeptember 8-án Szendrey Ignác elvitte leányát, Júliát az aznap Nagykárolyban, egy főispáni beiktatást követően lezajlott megyebálra, ahol megtörtént Petőfi Sándor és Szendrey Júlia első találkozása. Azon túl, hogy megismerkedésük hogyan alakult tovább, s esküvőjükig hogyan, milyen bonyodalmakat követően jutottak el, azt kell látnunk, hogy Erdőd milyen jelentős szerepet töltött be a fiatal Szendrey Júlia (s vele együtt Petőfi) életében. Szendrey ott élte az első, ráadásul egész élete szempontjából sorsdöntő szerelmének végtelen boldogságait és keserű fájdalmait, majd pedig 1847. szeptember 8-án, találkozásuk első évfordulóján az erdődi kastély kis kápolnájában fogadott örök hűséget Petőfi Sándornak. Maga Petőfi a következőképpen írt Erdődről és annak kastélyáról: „Nevezetessége nincs, kivévén kedvesemet... és a várat, melyben ő lakik. Még csaknem egészen ép vár, körülbelül a XV századból, nem igen nagy dombon, két kicsiny és két nagy toronnyal, honnét éjszakára ellátszanak Szatmárnémeti templomai. Hajdan Rákóczi bírta e várat...”. Az erdődi esküvő után következett a szintén legendássá vált kohói kastélyban töltött időszak, majd az Arany Jánosnál tett nagyszalontai látogatás, míg végül a házaspár berendezkedett pesti otthonában. Júlia az 1848-as forradalmi események után, 1848 őszén - hogy ott várja meg kisgyermeke születését - visszatért Erdődre szüleihez, de mivel ez a szeretett otthon túlságosan közel volt az oláh hordák mozgolódásaihoz, ott nem maradhattak tovább, így történt, hogy Petőfi Zoltán ugyanabban az évben, december 15-én, Debrecenben született meg. Mikor Júlia kb. félévnyi kutatás után szinte minden reménnyel felhagyott azzal kapcsolatban, hogy férjét valaha is megtalálja, abban a hitben, hogy amennyiben Petőfi esetleg mégis élne, és előkerülne, nagy valószínűséggel Erdődön keresné őt, oda ment vissza, de a kilátástalanság hamarosan mégis Pestre űzte, ahol rövidesen Horvát Árpád egyetemi tanár felesége lett. Azt is tudjuk, hogy abban a házasságban soha nem élte át azt a boldogságot, amit egykoron Petőfi Sándor feleségeként megélhetett. Erdődön című töredékben maradt, jelenleg az OSZK Kézirattárában őrzött (Fond VII/206) verse is nagy valószínűséggel arra az időszakra visszaemlékezve íródhatott, mikor Petőfi visszatérésére várva még utoljára 223 JÓNODY Magdolna, A Petőfi és a Szendrey család életéből, Miskolc, II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, 1990,5. 2 CSETRINÉ LINGVAY Klára, Pályaképek: Szendrey Júlia, Podmaniczky Júlia, Kaffka Margit, Kolozsvár, Kriterion, 2004,9. 3 C/o., 10. 4 JAKAB Ferenc, Petőfiné Szendrey Júlia élete, Győr, „Győri Hírlap" Nyomdavállalat, 1931,3-4. 5 Uo„ 7. 6 Idézi: ÓNODY, /. m„ 13. 7 JAKAB, 03., 10. 2019. JANUÁR-JÚNIUS SZENDREY JÚLIA ÉS ERDŐD