Trianoni Szemle, 2019 (11. évfolyam, 1-2. szám)

2019-01-01 / 1-2. szám

SZENDREY JÚLIA ÉS ERDŐD fond VII/206.) Erdődre visszatért: „Ez a vidék, ezek á fák, A régi vár, a zöld liget, A csillogó ér ott a réten, Az árnyas út a tó felett. A távolban kéklő hegyek, Itt a kalászos rónaság, A falu lenn a völgy ölében S itt lábamnál e kis virág Minden a régi, minden, minden, Csak én magam nem vagyok az” Petőfi Sándor feleségének tollából született azonban egy, talán még ennél is lélekbe markolóbb írás, mely szintén Erdődről szól. Amikor Szendrey Júlia irodalmi tevékenységéről be­szélünk, általában Naplóját, fordításait (azokon belül is leginkább Andersen-fordításait), olykor talán még köl­teményeit és elbeszéléseit is szokás említeni, azonban volt egy másik műfaj, amiben Szendrey szintén komoly tehetséget mutatott, s ez a műfaj a vers és a próza ha­tárán helyezkedik el.8­9 Erdőd című, valamint „Itt vagy tehát végre előttem... ” kezdetű írásai, bár nem tekinthetők tisztán versnek, műfaji és tartalmi különlegességüknél, esztétikai érté­küknél fogva mégis bekerültek a Szendrey Júlia összes verseit tartalmazó, „Megérdemelve vagy ártatlanul. Szendrey Júlia összes költeményei elemző tanulmányok­kal­ című kötetbe, mellyel Szendrey összes verseinek kiadása először történt meg, hiszen azokat e kötet meg­jelenése előtt korábban sehol, semmilyen formában nem adták ki. Az Erdőd című írás nyomtatott változata a Mikes La­­jos-féle Szendrey-naplókiadásban 10­­ megjelent ugyan, s annak újrakiadásaiban 11 szintén szerepel, viszont en­nek a Szendrey-írásnak az eredeti kéziratát napjainkig sem Mikes, sem pedig a Szendrey-Napló többi kiadója nem közölte. A „Megérdemelve vagy ártatlanul..." címet viselő kötetben (ahogyan a versek mellett szintén meg­található azok eredeti kéziratának másolata) az Erdőd című Szendrey-írás teljes kéziratát - melyről Ajkay Alinka és Szentes Éva azt írja, hogy annak „mindeddig nem sikerült a nyomára bukkanniuk”,12 13 ezért annak „. . -r /*V. £COy - 'rVS * s ■». .S* /S.. «V £-£AV■■ ?s/ -SS oK/V /IV-—. _ * s:. ■ -V/V. --y Otf ' • /-· f-~7-A /„ ./ . -·b Szendrey Júlia Erdődön c. verstöredékének kézirata (OSZK Kézirattár, 8 Szendrey Júlia verses prózáiról bővebben lásd: VASTAG Andrea, Álom és valóság határán­­ Szendrey Júlia verses prózái: Erdőd és „Itt vagy tehát végre előttem...” ; V. A., „Megérdemelve vagy ártatlanul...Szendrey Júlia összes költeményei elemző tanulmányokkal, Bp., Két Hollós, 2018 augusztus, 377 -384. 9 VASTAG Andrea, „Megérdemelve vagy ártatlanul...”: Szendrey Júlia összes költeményei elemző tanulmányokkal, Bp., Két Hollós, 2018 augusztus. 10 Szendrey Júlia halála előtt négy nappal megírt végrendeletében munkái kiadási jogát kizárólag Tóth Józsefre ruházta. Júlia halála után Tóth József, Horvát Árpád és Gyulai Pál megegyeztek abban, hogy a halott Szendrey összes ismeretlen iratáról hallgatni fognak. Gyulai Pál hangoztatta is, hogy ő ezeket az iratokat a koporsóba tette a meghalt Szendrey Júlia mellé, azonban ez nem így történt, hiszen 1908-ban, amikor Szendrey Júlia, Petőfi Zoltán és Petőfi István hamvait közös sírba helyezték, Szendrey Júlia koporsóját is felbontották, s a holttest mellett semmilyen irat nem volt. Aztán 1925-ben Tóth József - aki nem csupán odaadó hűséggel ápolta a már halálos beteg Szendrey Júliát egészen az asszony haláláig, de utolsó szerelme is volt Szendreynek - egyik leszármazottja addig ismeretlen, véletlenül előkerült Szendrey-iratokat mutatott be Mikesnek, aki ezeket az ismeretlen iratokat Dernői Kocsis Lászlóval nyilvánosságra hozta az 1925-től 1930-ig tartó ötéves kutatómunka eredményeivel együtt. 1930-ban kiadta Szendrey Júlia addig ismeretlen naplóját, leveleit, valamint halálos ágyán tett vallomását. Szendrey ismeretlen iratai előkerülésének történetét lásd: DÁNÉ Tibor, Elhull a virág: Az igazság Szendrey Júliáról, Székelyudvarhely, Erdélyi Gondolat, 2001,39-45. Mikes a fent említett, 1930-as kiadványban közli ugyan az Erdőd című Szendrey­­írást, viszont annak eredeti kézirata nem került bele ebbe a Mikes-féle kötetbe. Lásd: SZENDREY Júlia Ismeretlen naplója, levelei, halálos ágyán tett val­lomása, kiad. MIKES Lajos, DERNŐI KOCSIS László, előszó gróf BETHLEN Margit, Bp., Révai, Genius, 1930. 11 »Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt...«: SZENDREY Júlia naplója, levelezése barátnőjével és vallomása halottas ágyán, szerk. SZATHMÁRY Éva, Bp., Ciceró, 1999., valamint „Naponként árvább”: SZENDREY Júlia naplója, kiad. AJKAY Alinka, SZENTES Éva, Bp., EditioPrinceps, 2015 (Női Tükörben: nők - naplók - vallomások), és annak második, átdolgozott kiadása. 12 „Naponként árvább”: SZENDREY Júlia naplója, kiad. AJKAY Alinka, SZENTES Éva, Bp. EditioPrinceps, 20162 (Női Tükörben: nők - naplók - vallomások), 180. 13 SZENDREY Júlia Ismeretlen naplója, levelei, halálos ágyán tett vallomása, i. m., 324.

Next