Trianoni Szemle, 2019 (11. évfolyam, 1-2. szám)

2019-01-01 / 1-2. szám

NÉPI KERÁMIAMŰVÉSZET AZ ELSZAKÍTOTT TERÜ­LETEKEN NAGYBÁNYA Egy romantikus város a Zazar folyó két partján. 1142- ből eredeztethető, amikor is II. Géza szászokat telepített be. Károly Róbert 1329-es oklevele említi Asszonypa­­taka néven. A szóhasználat eredetének több megfejtése ismert: középkori zárdaépületre utal (Rivulus Domina­­rium); asszonyok mosták az aranyat a folyóból. Az arany- és ezüstbányászat végig meghatározta létét, miközben a történelem folyamán a tulajdonosok, bérlők, uralkodók folyamatosan befolyásolhatták a kitermelést. 1411-ben már pénzverdéje volt. Mátyás király idejében a Magyar Királyság aranytermelésének több mint 50%-a innen került ki. 1380-tól írásos emlékek vannak iskolájáról. A város védőszentje kezdetektől Szent István király volt. A róla elnevezett gótikus katedrálist 1384-ben fejezték be. Megmaradt emléke, hatalmas tornya a vá­ros egyik legnagyobb látványossága ma is. Misztótfalusi Kis Miklós, kolozsvári nyomdaalapító itt végezte elemi iskoláit. Petőfi Sándor feleségével, Szendrey Júliával a Fekete Sas Fogadóban szállt meg, útban a Teleki gróf kastélya felé, ahol nászútjukat töl­tötték. 1896-ban érkezett Nagybányára Hollósy Simon. A müncheni szabadiskolában tanuló mester és a művész barátai és megalapították a híres festőiskolát. Hitvallá­suk: a természet festése a szabad ég alatt (plein air). Hatása volt az egész magyar festészetre, annak minden műhelyére. 1911 -ben Réti István, Thorma János, Iványi-Grünwald Béla, Ferenczy Károly megnyitották a Nagybányai Sza­bad Főiskolát. Számos neves művészt adtak nemzetünk­nek, melyet képeik keresettsége és aukciós árak is iga­zolnak. Ma Nagybányán működik a Román Festőszö­vetség (melynek minden nemzetiségű festő, hogy érvé­nyesülni tudjon, tagja kell hogy legyen). Volt alkalmam találkozni a magyar festőiskola veze­tőjével, a 88 éves, Munkácsi-díjas Véső Ágostonnal. Hu­szonnégy éve ő alapította meg a magyar festőket tömö­rítő Tájfestő Telepet. Költőn minden évben kéthetes al­kotótábor működik. A hagyományokat ötvözik a kortárs művészettel. Rendszeresen, számos helyen tartanak kiállítást Erdélyben és Magyarországon. A magyar kor­mány Magyar Örökség-díjjal ismerte el áldásos, nehéz körülmények közt végzett munkájukat. Szent István-torony Véső Ágoston: Nagybányai emlék

Next