Fejér György, Mokry Benjamin (szerk.): Tudományos Gyűjtemény 1. évfolyam, 1817
3. szám - Kölcsey Ferencz : Csokonai Vitéz Mihály' munkájinak kritikai megitéltetések. 107-118
század megjelenése nélkül nem fogott volna születni, 's Virgil ha Apollonius' korában Görögnek született volna talán csak a' cyclushoz fogott volna tartozni, épen úgy mint Abaelard és mások a* Leholastikusokhoz tartoztak , mert nem Sokratesnek tanítványi voltanak. Cs. Nagy Sámuelnek Sanderjét Leonínusokkal cifrázta fel, és még akkor Cs. és Nagy tanulók voltanak, jele, hogy az ifjú úgy formáltatott a Tordai Gyöngyösinek példája által, mint a még akkor hasonlóul fiatal Nagy Ferenc, Horvát Ádám és mások. Már akkor a Zríni nemben senki sem verselt négy rímmel ,s azon időben Bessenyeiért bírták a' Literatura' elsőségét, mivel Ráday csak rejtekben dolgozott, Rajnist, Révait és Barótit Debreczenben nem nagyon ismerték, s Kazinczy és Földi nem régen kezdettek ismeretesek lenni. Csak alkalmi versei nagy részént akkor még Debreczenben készültek, valamint a Diaetai múzának sok darabjai, mellyek néki a publicumnál ugyan hírt eleget szereztenek, de a mesterségnek nem nagy ismeretét mutatják. Cs. jókor ismeretségbe jutott Kazinczyval és Földivel, mellyikkel hamarabb azt REC. nem tudja, de már 1790 előtt mindeniket ismerte. Az bizonyos hogy Földihez jobban volt csatolva, 's leginkább tőle vett a' poetai pályán segédet. Ennek szükség volt említetni, hogy könnyebben ítélhessünk Csnak a' pályán lett elő mentéről. Midőn a' Kassai Magyar társaság Barótiban , Kazinczyban és Bacsányiban felállott, akkor Földi Pesten lakott, 's készült az orvosi pályára. Buzgósága a’ literatura iránt ismeretes volt, 's a' társak által dolgozó társnak meghívatott. Földi úgy jelent meg a' philologiában mint purista, 's a* fordításban mint szoros fordító. ' Debrecen környékén neveltetett, és életének rövid korát