Fejér György, Vass László (szerk.): Tudományos Gyűjtemény 2. évfolyam, 1818

6. szám - Clementis. : Baradla Barlangnak bövebb Leirása. 90-95

—( 93 La, vagy Társaink' kezeibe fogászkodván­y s az­ alól maradtak a’ felmászottakra, 's azoknak fák­lyáikra nézvén, irtózással bámultak a' kőszikla tetején világoskodó bajtársaikra. Egy Embernek vagy csak kettőnek nem javasolnám a' benne va­ló járást, kivált a' kibenn érzékeny a' szív, és bokroskodó a' képzelödés, de mi többet nevet­tünk , mint borzadoztunk , kavkleres positurájai pajtásunknak sok tréfára adott okot: a' bajosko­dót világítottuk, segítettük, bátorítottuk, zsúfol­tuk , melly dolog annyival is furcsábban jött ki , hogy valahányan , mind annyi féle maskaráknak vagy föld-alatti manóknak látszottunk rongyos ruháinkbann, mint hogy az éles kövek közzé, a' felyülről csepegő víz alá, és a' nyálkás földre nem jó vólna hasznavehető ruhát vinni. A' veze­tőnk' Pumi kutyája mindég velünk járt. Azon bá­multunk legjobbann, hogy a' Barlangnak legter­hesebb és félelmesebb részeibenn, Dámák neveit találtuk felvésve a' köveken *) , a' mint az itt' megfordultaknak szokása. Puky Úr az én nevem' is felmetszette a' ma­gáéval at többek között arra a' pompás kőszik­lára, a' melly mintha sok ezer brilliantokkal ki vólna rakva, a' leggyönyörűbb ragyogvánnyal játszik. Ottan a' déli ögyelgésünkbenn ez esett , hogy egy magas kősziklára felmászván, Ilágaly Zsigmond Urnák kalapját az egygyik vezetőnk , (kinek az illyes és hasonló dévajkodás szokása az utazókkal) a' kőszikláról , egy mélységbe leejtet­tette, és maga vólt, a' ki a' káron legjobban so­pánkodott, de már úgymond errül nem­ tehetünk, csak induljunk úgymond másfelé, és nézzünk e­ *) Hihető, hogy azon Dámák neveit az őket tisztelők vésték oda; valamint hogy Csokonai nevét, nem ő maga, hanem Faky Ur véste a­ többi nevek sorába. *

Next