Thaisz András (szerk.): Tudományos Gyűjtemény 5. évfolyam, 1821

2. szám - (B.P.), Tóthfalusi K., T.K., Patr. : Jelességek. 114-123

C 120 _ . II. .Exiguum nobis vitae curriculum Natura Circumscripsit, iminensum­ Gloriae. Cicero, Sit tibi terra levis, mollique regalis arena. Martialis; Haydn­ halandó Leple RiS Mártonban 1820. M­­ov. 7-de Jéni Ovid. ) — Kon moriar oranis Horatius, Virgilius. Optima quaeque dies miseris mortalibus aevi Prima fubits subeunt morbi, tristisque senectus Et labor, et durae rapit inclementia mortis. IV. Hayd'n­iSog­ dik Évbe Május 51-dikén Bécsben költöző az Örökkévalóság' mezeibe által, 's pompa nélkül temettetek el. Sírjából elapadhatatlan Dicsösség forr az ő nevére. Mert sírja nem csak ritka Talentumát , 's a' Harmónia virányain egyetlenegy Doktorságát­ (az Oxfordi Universitás 1794. Dok­tori méltósággal tisztelé meg Őtet); hanem a' mi az Élet pá­lyáján 's annak végén is nem kevésbé dicséretes példás jám­borságát , Baráti h­ívségét, kellemetes nyájasságát , megelőző emberséget, ritka megelégedését — a' Szerencse' arany ko- I. Cum traheret Sylvas Orpheus , et dura canendo b&ha­­bis amissa conjuge maestus erat. Platitu­s. HI. Si animus est aequus tibi, satis habes Qui bene vitam colas.

Next