Thaisz András (szerk.): Tudományos Gyűjtemény 11. évfolyam, 1827

3. szám - A.J. : A' Nyelvnek eredete, kifejlése, elágozása. 3-38

mássalhangzó, de hajlékonysága és teljessége ál­tal kevés nyelvektől hagyja magát meggyőzetni s kiműveltetése sokat nyert az 1801-ben Varsóban Albertranti Püspöknek előlülése alatt felállíttatott társaságtól; — i) a' Kossuthoké , Pomeraniában, német és lengyel keverék ; — k) a' Cseh nyelv , már régen gazdag és pallérozott; rokonok ezzel a­ Hanákok' Morva­­­orsz. , és a' Magyar­országi Tótok' nyelvei; — 1) a' felső Lusaliai Vandalus vagy Serbi nyelv ; — m) alsó Lusaliai , amattól egészen más; — n) a' Polabok' nyelve; Lüneburg 's Hannoverai tartományokban. —• 2) Lithvaniai nyelvek, mellyeknek­­ német,­­ pedig tót;—il­lyenek a) az ó Burkus nyelv, már holt nyelv; — b) a' Burkus-Lithvaniai, Isler és Memel között; — •c) a' Lengyel Lithvániai nyelv, mellyel még tsak Samogitiában, Lithvániának egy kis részében él­nek a' Schamaiták; — d) a' Lettek' nyelve, Orosz­orsz. Kurland' Helytartóságában ; sok benne a' Finni tulajdon. Előbb miveltebb , de a' népnek, nagy nyomorgatásai által sokat vesztett nyelv. A' harmadik rendben vannak az Asiai nyelv­familiák , két osztályban: A) a' Sporadi, az az: olly nyelvek, mellyek geographiai helyheztetésekre nézve egymástól különböznek; ide valók: l) a­ Tschudi nyelvek, me­lyek a­ Finnek , Lappok, Livek , Esthek , Cseremissek , Tschuvassok, Mor­duinok, Wotjákok , Permiek vagy Permjäekek, Surjänek, Wogulok és Ostjákok nyelveit foglalják magukban. A'Finnek' (nyelveken Suomalain, Mo­csár-lakók) nyelve, noha nem pallérozott, de a' poesisre nem egészen alkalmatlan ; a' Lappoké (tu­lajdon nyelveken: Sabine-Ladzh) pedig igen sok dialectusokra oszlik. — 2) A' Magyar nyelv . Va­lamint maga a­ Magyar Nemzet, higy tagadhatatla­nul nyelve is Asiai faj. Kevés nyelv tartotta meg magát eredeti tisztaságában annyira, mint ez: —

Next