Horvát István (szerk.): Tudományos Gyűjtemény 19. évfolyam, 1835
4. szám - Szilágyi János : A' Selypségről. 61-106
het venni ezt a' hibát, a kik p* o- ezt a mondást: a szép Apámtól hallottam , így ejtik : a' zél A-bámból hallodtam. E' helyett: Isten hozta az Urat, kérem alázatosan , tessék leülni kedves Ur! így szóljanak: Izsden hozda az Urad, ge'remalázadozsan, dezszség leülni gedvezs Ur ! Csokonai Vitéz Mihály Karnyóné czímű játékában sok hasonló hibával telyes magyar beszédeket ad Lázárnak, a' Karnyóné Tót kalmárlegényének szájába. A' Spanyolok is nagyon szeretik a' lágy betűket, és a' keményeket gyakran változtatják által azoknak lágy parjaira. Ők ugyanis igen sok latin szókból illyen változtatás, t. i. lágyító selypítés mellett csináltak magoknak szókat ; ezen szókból p. o. Petras, episcopus, populus, napus, draco, amicus, scutum, vita , aqua, trinitas , civitas, 's a' t. e' következendő spanyol szókat formálták : Pedro, oa rreo, pueblo, nabo, drago , amigo, escudo, vida, agua , trinidad , ciudad, 'sa' t. A' magyar nyelvben igen nagy hiba az egymásnak megfelelő kemény és lágy mássalhangzó betűket egymással felcserélni a' kimondásban, mert ez által gyakorta a' szó értelme is egészen megváltozik. Más dolgot jelentenek, p.o. kemény betűvel, mást lagygyal ezen szavaink : pap , , goo/, bor, fer, csez, fír/, kém, gém, rák, rág, far, par, szár, zár, resz, rez, , zseb, sír, zsír, atya, agya, fatytyú, fagygyű, 's a' t. Vigyáznak is a' Magyarok e' részben a' helyes kiejtésre; a' lágy betűket igazán lágyan, a' keményeket valóban keményen ejtik, úgy hogy ezen páros betűknek megkülönböztetésében más nemzeteknek is követésre méltó példát mutathatnak. Ritka Magyar az, a' ki ebben a' tekintetben hibázna a' kimondásban. Találtatnak mindazáltal igen kevés számmal ollyan Magyarok is, kik a' selypítésnek utóbb említett nemében, t. i. a' lágy szájúságban gyönyörűködnek. Mert, a'mint Pápay Sámuel a' Magyar Literatura Esméretében, a 1 81* lapon megjegyzette, Vas és Szuta Vármegyék némelly vidékén, a'