Horvát István (szerk.): Tudományos Gyűjtemény 19. évfolyam, 1835
4. szám - Szilágyi János : A' Selypségről. 61-106
100 élek az ördögtől és boszorkánytól, így szóljana: in nim fílik az ördogtól és boszorkánytól. Iilyem selypet nehéz vólna találni, mivel az e , o rövid és szeles önhangzókat még a' kis gyermekek is könnyen ki tudják mondani. De már a' hoszszú és széles é, ó hangok kiejtésében némelly kisgyermekek néminémi nehézséget találnak, a' honnan azokat keskeny í, ú hangokkal, mint előttök könnyebb kimondásúakkal tserélik fel a' beszédben. Tapasztaltam ezt egy kis fiamon , a' ki három esztendős korában még nem tudta az é, ó hangokat kimondani, hanem í, ú hangokra változtatta azokat a' kimondásban. E' helyett p. o. Zsófi te hét óra, én adok enni az apró jószágnak , ezt mondta: Zsufi te / hit óra, én adok enni az apró jószágnak. E' mondást, elvágta a' kés az én ujjomat, pókháló kék rá, így ejtette : elvágta a' kis az én ujjomat, pókháló kik rá. Itt van a Dugó tsapszék, így ejtette: itt van a Dugó tsapszék. Az á, bé, cé, dé betűk neveit így mondta ki: á, bi, ci, dí. Nevekedvén a' gyermekek , és gyakoroltatván a' hos- szú, és széles önhangzók kimondásában, könnyen megtanúlják ezeknek helyes kimondását, mint megtanúlta az én fiam is. Némelly nemzetek, hihetően tsak szólló eszközeiknek roszsz szoktatása, és elkapatása miatt, hajlandók kissebb vagy nagyobb mértékben a' keskeny szájúságra. Illyenek a' Tzigányok, kik öszveszorított fogakkal, és ajakakkal szeretnek beszélni, és a' hoszszú széles é, ó hangokat hoszszú keskeny í,ú hangokkal szokták felcserélni a' kimondásban. Némelly példáit mutatja a' Tzigányok keskeny szájúságának Csokonai Vitéz Mihály Garson du Salatheureux , vagy az ördögi mesterséggel megtaláltatott Fiú czímű játékában , hol az többek közt illyen hibával beszélt a kályhafirjtő Tzigány, Antal ekképen: CL gonos lilék megkisírtette a Mikaságos Urat, láttam az istállóból, ingyen váltak a kutya képibe. Mátyási József Verseinek 2-dik darabjában, a' ló hibás beszédjét