Károlyi István (szerk.): Tudományos Gyűjtemény 23. évfolyam, 1839
2. szám - Csendy Kálmán : Miként áll nemzeti nyelvben a' nemzetiség! 54-66
( 51 ) ketlenek ; illyek nem lesznek a' viszonyok' tanrendje által, az ellenkezetek' elhárítása , az elhárítás' következtében támadt hiány' kipótlása által. dr. Taubner Károly , prédikátor 's a' pesti ev. gymnasiumban rector-professor. 2. Miként áll nemzeti nyelvben a* nemzetiség / (Folytatás és végzet.) Ferenczy szobrász hazánkfia, Rómában lakván is, gyönyörű jelét adá nemzeti érzésinek, haladattal emlékezvén meg ott nemzetéről és honáról , midőn olasz műhelyben Csokonai Vitéz Mihály vészképi (ideális) szobrát faragá ki márványból ,s midőn az általa szintett készült Pásztorleányt, mint a' képzőművészet' ragyogó jelképét (emblema), mély hódolata'jeléül, hazánk' felséges Nádorának küldé igaz , hogy míly példák csak különmifélék (specificumok) ; azonban egy igaz honfitól sem várhatni kevesbet, ha körülményi más hazát rendelének is neki lakhelyűi- Na már a' külföldre jutás a' valódi nemzetiség' elvében csakugyan változást teendene, inkább lenne az az ottani törvény', kormányszer', gondolkozás-és életnem', éghajlat', Szokás', nevelés' és társalkodás'műve. 'S illy okok' behatása miatt el fogná veszthetni magyar nemzeti szellemét egész magyar gyarmat (colonia) is, ha szinte mindig magyarul beszélne is az ott. Jöhet honunkba megmaradás és ittlakás végett Franczia vagy Angol, megleend azért ő benne nemzetisége, mellyet honában gyermekkora óta élesztgető szívé-