Tükör, 1918 (6. évfolyam, 2-59. szám)
1918-10-20 / 42. szám
2. oldal x 218 3 Rikkancs-bőgés. A főtér lakói, de általában a főtéren járókelők egyre küldik hozzánk a panaszos leveleket, amelyben a rikkancs gyerekek tűrhetetlen ordítozásáról panaszkodnak. Kérjük a főkapitány urat e helyen is, hogy illetékes közegeivel oktattassa ki e nagy torkú legényeket a csöndesebb viselkedésre, mert fülhasító lárma nélkül is el lehet adni a lapot és arra is figyelmeztesse őket, hogy a velencei és nápolyi lazarónik szokását ne gyakorolják — tudniillik ezek a szedett-vedett cigánygyerekek a szájukat zsebnek használják és ebben tartják a pénzt. Hogy ez milyen undort keltő és az egészségre káros, ostoba szokás, azt ilyen járványos időben nem hangsúlyozhatjuk eléggé és erről ezek a kis élet kitagadottjai, szerencétlen gyerekek nem tudnak bizonyára semmit. TÜKOR Marosvásárhely, 1918. október 20. RIPORTOK. A spanyolnátha városszerte szedi áldozatait. A mai napig közel 50 egyén halt meg a pusztító betegségben. A hatóság érthetetlen nyugalommal nézi ezt az óriási tragédiát, nincs orvos, nincs kórház, nincs életerős intézkedés. Sivár és kilátástalan a jövő. A polgármester felelősségére még mindig nyitva van a mozi és a zeneiskola, a hatóság még mindig kényszeríti a lakosságot arra, hogy csoportosan, szorongva szerezze be a lisztet és egyéb életszükségleti cikket, mert aki gyorsan el nem viszi, ütheti a nyomát. Persze, hogy mindenki szalad az élelmiszer után. Így támad az oktalan csődület és igy lesznek emberek halálosan betegek. Nincs ez igy rendjén ! Zárják be a mozit, nyilvános helyeket, még a kávéházakat is és csoportosulást ne engedjenek meg legalább 10—15 napig, majd meglátják, hogy ennek lesz foganatja. Aki pedig beteg, az maradjon otthon, ne járjon emberek közé, mert legnagyobb baj az egyesek lelkiismeretlensége, amellyel mások egészségét, életét veszélyeztetik. Az ilyen lelketlenséget büntetni kell. Legyenek szigorúak ne csak az adókivetésben, hanem a közegészség ügyében is. * Azt mondják, hogy a spanyolnátha legjobb orvossága a bor, meg a dohányzás. No, borról még úgy, ahogy gondoskodni tudnak. A spanyolnáthát tehát a borkereskedők, — különösen azok, akik a beállott borkrachra ráfizettek, — talán még jónéven is veszik, mert a betegséggel járó nagyobb kereslet megjavítja az árfolyamértéket. De mit csináljunk a dohányzással? Nem lehetne-e ezt a kérdést most valahogy radikálisan megoldani ? Kérjük a pénzügyigazgató urat, adjon alkalmat arra, hogy azt higyjük, miszerint ő is jónéven veszi a spanyolnáthát. org. H| Heti strófák ||| A béke (?) Kötözik, bogozzák, Oldják, toldják, toldják, Mégse tudni, tényleg Mikor ejtik sorját. Ki vagyon pontozva Pontosan, papíron. Jelszó: jog s igazság Egyik fél se sírjon. Tizennégy pont, meg öt, No még négy — még három, Meg lesz már a béke, Meg lesz minden áron. Itt az olajág már, Rajt’ fehér galambbal, Csak az még a kérdés, Vájjon aki hozza: Ördög-e vagy angyal??) tilossa. q.r^rwMOTCX) ■■■■■■■ pomimmm.i rmo körbe-körbe. Nem lép életbe a ruharendelet! Egyelőre hatályon kívül helyezték. Tudja isten, örüljünk e neki vagy búsuljunk, mi ruhátlanok, ezt egyelőre nem állapíthatjuk meg, csak azt, hogy egy ruha 2500 korona, egy férfi harisnya 50 K, egy ing 140 K, egy nyakkendő 40 K, egy kalap 150 K és így megy ez a végtelenségig. Csak az megoldhatatlan kérdés, hogy mi szerencsétlenek, kik nem lehetünk hatóságilag megtűrt csalók, hadseregszállítók, honnan vegyünk ezekre anynyi pénzt? Talány, épp olyan talány, mint a ruhajegy elhunyt a spanyoljárvány idején. * A spanyol járvány és az utcák tisztántartása. A csütörtökön tartott spanyol járvány miatti értekezleten nagyon sok szó esett utcáink tisztántartásáról. A szemetes utcák ugyan e pillanatban még nem okozói annak, hogy ez a spanyol náthának nevezett utálatos betegség ilyen erősen lépett fel városunkban, mert az utcai szemétdombok, bűze, miatmái erre a betegségre nincsenek kihatással annyira, mintha kolera, vagy tífuszjárvány volna. Mindezek dacára az utcákat feltétlenül szükséges tisztán tartani, mert a tisztaság úgy az utcán, mint a lakásban első feltétele minden alkalommal a járványok elleni védekezésnek. Mi csak azon csodálkozunk, hogy az utcai szemét feltakarítása és elhordása nálunk annyi nehézségbe ütközik. Ugyannyira, hogy most momentán talán feltisztítják ugyan az úttesteket, de hogy ez állandóan így legyen arra alig van valami reményünk. Ennek egyik fő oka az, hogy civil munkaerőt állítólag nem lehet kapni, a katonaságot pedig állandóan nem adják ide utcát sepreni, mert van egy rendelet, amely megtiltja a katonai munkaerő ily célra való felhasználását. Hát hiszen mi tisztelünk minden katonai presztist, de ahogy tisztán kell tartani a kaszárnyát, annak udvarát és környékét, éppen úgy — pláne járványos időben — feltétlenül szükséges az utcák tisztántartása is. Tekintve pedig, hogy ma az a munkaerő, ami ezt a munkát szokta végezni mind katona, a katona presztízs semmi csorbát nem szenvedne, ha az utcák tisztántartására napi 10 koronás napszámmal (mert ennyit fizet a város) állandóan katonákat rendelnének ki és úgy véljük, erre a katonák is önként és szívesen vállalkoznának. De ha katonát már sehogy sem lehet kapni, mi mást proponálunk. Olyasmit, ami más városokban a háború előtt is szokás volt, amikor munkaerőt mindenkor és mindenre lehetett kapni. Használják fel az utcák tisztántartására a rendőrségi fogda lakóit. És ha ez nem elég hasson oda a hatóság, hogy a törvényszéki fogdáz foglyai kaphassák meg e célra. Egy-két foglár felügyelete alatt harminc fogoly ha egyszer a város ki van takarítva, a naponta gyűlt szemetet nemcsak feltakaríthatná hanem el is fuvarozhatná, mint ahogy a katonaság is iga hiányában emberi erőt használ, ami az aszfaltos, kitűnő utakon igen jól beválik. És ha a foglyok munkaereje bérlő kezében van, fizesse meg a város a foglyok munkabérét a bérlőnek. Úgy véljük, ez kivihető és csak akarni kell, hogy megvalósuljon, márpeddig ezt ma okvetlenül szükséges megvalósítani. Hogy elviseltük már minden ruhánkat és ujakat venni nem tudunk, az tény ! Mert nincs szövet és ami van, az ár tekintetében elérhetetlen magas polcon nyugszik. Nem akarom magamra haragítani a nőket, de be kell vallani, hogy a ruházkodás terén ellenünk vannak. Olyan fodros, ráncos, bő ruhákat viselnek, hogy ha szűkebbre szabnák, ugyanabból a ruhából a férjuramnak is is kitelne egy jó bő nadrág ! És uram isten, akkora zsebek felvárva, mint egy fiahordó erszénye. És a cipők ? . . . nem is cipők, valóságos csizmák. A száraik elképzelhetetlen helyen végződnek, olyan hosszúak. Nekünk pedig nem jut egy szandál ! Nem vagyunk önzők, de azért ezt még sem helyeselhetjük, a mi szempontunkból, azért sem, mert mikor nem kellett a szoknyának vagy nadrágnak valóért keseregni, akkor a hölgyeink szűk szoknyában és rövidszáru cipőben jártak és most, mikor nincs anyag, szeretik az elképzelhetetlenséget úgy bőségben, mint hcipőszárában egész térden felül két arasznyira. És még mondják csak, hogy a nők nem kegyetlenek és önzők. Ha tőlem függne, én rendet teremtenék. Megalakítanám a „divat korlátozó és megállapító bizottságot“. Komolyan... * Hogyan védekezik a város a spanyol járvány ellen ? . . . Cukorkiosztás alkalmával, mikor Va kymos fejadag van megállapítva fejenként, a városi tisztviselők és alkalmazottak 1 kgmot kaptak, a főtisztviselők természetesen többet. A városi lakosságnak elég a fél kiló, még sok is ilyen spanyol nátha idején. * A város fája hatalmas lakásokból vigyorog le a szívesödő időben fázó emberekre, gyerekekre. Fakiosztás egyelőre nem lesz, mert még most dolgoznak az elosztáson, melyek körülbelől csak a jövő hó elején lesznek készen. Reméljük, a faelosztás a hadisegélyesek javára fog történni és felénél kevesebb válik kámforrá a spanyol betegség megakadályozására. * Biztos forrásból értesülve, hozzuk a következőket: Vendéglőkben, kávéházakban az étel, ital árak azért nem estek és azért nincsenek kifüggesztve, mert az „Ármegállapító bizottsága spanyolul beteg. Fogadja részvétünket a gyors munkájáért. A város védekezik a spanyol betegség ellen ! Orvosi vélemények szerint tisztaság, levegő, fertőtlenítés, kellő táplálkozás, stb. Az ajtó kilincseket lifoformmal vagy sublimáttal mosni, betegekkel vagy azok családtagjaival nem szabad érintkezni és a csoportosulást kerülni kell. Orvosok szerint az összes nyilvános helyeket be kell szüntetni és a templomokban az istentiszteleteket korlátozni. Mindezekre az intézkedés megtétetett. Bezárták az összes iskolákat. Kivételt csak a városi zeneiskola, meg a városi szent és sérthetetlen mozi képez, azért, mert a várossal még a spanyol járvány sem mer kikezdeni, messzi elkerüli, olyan hatóság az. Hanem ha a járvány tovább terjed és jobban dühöng, nem tudjuk ki fogja vállalni a felelősséget, talán a mozi védőszentjei ? ! . . . Lucifer Kitűnően bevált, nagy átütőképességű kipróbált irodai főzőgépek ■ érkeztek ■ RÉVÉSZ papírkereskedésébe Valódi Kari Kuhn-féle tollak és valódi bankpecsétviasz kapható