Tükör, 1918 (6. évfolyam, 2-59. szám)

1918-10-20 / 42. szám

2. oldal x 2­18 3 Rikkancs-bőgés. A főtér lakói, de általában a főtéren járó­kelők egyre küldik hozzánk a panaszos leveleket, amelyben a rik­kancs gyerekek tűrhetetlen ordítozásá­­ról panaszkodnak. Kérjük a főkapitány urat e helyen is, hogy illetékes köze­geivel oktattassa ki e nagy torkú le­gényeket a csöndesebb viselkedésre, mert fülhasító lárma nélkül is el lehet adni a lapot és arra is figyelmeztesse őket, hogy a velencei és nápolyi la­­zarónik szokását ne gyakorolják — tudniillik ezek a szedett-vedett cigány­­gyerekek a szájukat zsebnek használ­ják és ebben tartják a pénzt. Hogy ez milyen undort keltő és az egész­ségre káros, ostoba szokás, azt ilyen járványos időben nem hangsúlyoz­hatjuk eléggé és erről ezek a kis élet­ kitagadottjai, szerencétlen gyere­kek nem tudnak bizonyára semmit. TÜKOR Marosvásárhely, 1918. október 20. R­IPORTOK. A spanyol­nátha városszerte szedi áldozatait. A mai napig közel 50 egyén halt meg a pusztító betegség­ben. A hatóság érthetetlen nyugalom­mal nézi ezt az óriási tragédiát, nincs orvos, nincs kórház, nincs életerős intézkedés. Sivár és kilátástalan a jövő. A polgármester felelősségére­ még mindig nyitva van a mozi és a zeneiskola, a hatóság még mindig kényszeríti a lakosságot arra, hogy csoportosan, szorongva szerezze be a lisztet és egyéb életszükségleti cikket, mert aki gyorsan el nem viszi, ütheti a nyomát. Persze, hogy mindenki sza­lad az élelmiszer után. Így támad az oktalan csődület és igy lesznek em­berek halálosan betegek. Nincs ez igy rendjén ! Zárják be a mozit, nyilvános helyeket, még a ká­véházakat is és csoportosulást ne en­gedjenek meg legalább 10—15 napig, majd meglátják, hogy ennek lesz fo­ganatja. Aki pedig beteg, az marad­jon otthon, ne járjon emberek közé, mert legnagyobb­ baj az egyesek lelki­ismeretlensége, amellyel mások egész­ségét, életét veszélyeztetik. Az ilyen lelketlenséget büntetni kell. Legyenek szigorúak ne csak az adókivetésben, hanem a közegészség ügyében is. * Azt mondják, hogy a spanyol­nátha legjobb orvossága a bor, meg a dohányzás. No, borról még úgy, ahogy gondoskodni tudnak. A spanyol­náthát tehát a borkereskedők, — kü­lönösen azok, akik a beállott bor­­krachra ráfizettek, — talán még jó­néven is veszik, mert a betegséggel járó nagyobb kereslet megjavítja az árfolyamértéket. De mit csináljunk a dohányzással? Nem lehetne-e ezt a kérdést most valahogy radikálisan megoldani ? Kérjük a pénzügyigazgató urat, adjon alkalmat arra, hogy azt higyjük, miszerint ő is jónéven veszi a spanyol­náthát. org. H| Heti strófák ||| A béke (?) Kötözik, bogozzák, Oldják, toldják, toldják, Mégse tudni, tényleg Mikor ejtik sorját. Ki vagyon pontozva Pontosan, papíron. Jelszó: jog s igazság Egyik fél se sírjon. Tizennégy pont, meg öt, No még négy — még három, Meg lesz már a béke, Meg lesz minden áron. Itt az olajág már, Rajt’ fehér galambbal, Csak az még a kérdés, Vájjon aki hozza: Ördög-e vagy angyal­­??) tilossa. q.r^rwMOTCX) ■■■■■■■ pomimmm.i rmo körbe-körbe. Nem lép életbe a ruharendelet! Egy­előre hatályon kívül helyezték. Tudja isten, örüljünk e neki vagy búsuljunk, mi ruhátlanok, ezt egyelőre nem álla­píthatjuk meg, csak azt, hogy egy ruha 2500 korona, egy férfi harisnya 50 K, egy ing 140 K, egy nyakkendő 40 K, egy kalap 150 K és így megy ez a végtelenségig. Csak az megoldhatatlan kérdés, hogy mi szerencsétlenek, kik nem lehetünk hatóságilag megtűrt csalók, hadsereg­­szállítók, honnan vegyünk ezekre any­­nyi pénzt? Talány, épp olyan talány, mint a ruhajegy elhunyt a spanyol­járvány idején. * A spanyol járvány és az utc­ák tisztántartása. A csütörtökön tartott spanyol­ járvány miatti értekezleten nagyon sok szó esett utcáink tisztántartásáról. A sze­metes utcák ugyan e pillanatban még nem okozói annak, hogy ez a spa­nyol náthának nevezett utálatos be­tegség ilyen erősen lépett fel váro­sunkban, mert az utcai szemétdombok, bűze, miatmái erre a betegségre nin­csenek kihatással annyira, mintha ko­lera, vagy tífuszjárvány volna. Mindezek dacára az utcákat feltétle­nül szükséges tisztán tartani, mert a tisztaság úgy az utcán, mint a lakás­ban első feltétele minden alkalommal a járványok elleni védekezésnek. Mi csak azon csodálkozunk, hogy az utcai szemét feltakarítása és elhor­­dása nálunk annyi nehézségbe ütkö­zik. Ugyannyira, hogy most momen­tán talán feltisztítják ugyan az úttes­teket, de hogy ez állandóan így legyen arra alig van valami reményünk. Ennek egyik fő oka az, hogy civil munkaerőt állítólag nem lehet kapni, a katonaságot pedig állandóan nem adják ide utcát sepreni, mert van egy rendelet, amely megtiltja a kato­nai munkaerő ily célra való felhasz­nálását. Hát hiszen mi tisztelünk minden katonai presztist, de ahogy tisztán kell tartani a kaszárnyát, annak udvarát és környékét, éppen úgy — pláne járvá­nyos időben — feltétlenül szükséges az utcák tisztántartása is. Tekintve pedig, hogy ma az a munkaerő, ami ezt a munkát szokta végezni mind katona, a katona presz­tízs semmi csorbát nem szenvedne, ha az utcák tisztántartására­­ napi 10 koronás napszámmal (mert ennyit fizet a város) állandóan katonákat rendelnének ki és úgy véljük, erre a katonák is önként és szívesen vállal­koznának. De ha katonát már sehogy sem le­het kapni, mi mást proponálunk. Olyasmit, ami más városokban a háború előtt is szokás volt, amikor munkaerőt mindenkor és mindenre lehetett kapni. Használják fel az utcák tisztántar­tására a rendőrségi fogda lakóit. És ha ez nem elég hasson oda a ható­ság, hogy a tör­vény­széki fogdáz fog­lyai kaphassák meg e célra. Egy-két foglár felügyelete alatt harminc fogoly ha egyszer a város ki van takarítva, a naponta gyűlt szemetet nemcsak feltakaríthatná hanem el is fuvaroz­­hatná, mint ahogy a katonaság is iga hiányában emberi erőt használ, ami az aszfaltos, kitűnő utakon igen jól beválik. És ha a foglyok munkaereje bérlő kezében van, fizesse meg a város a foglyok munkabérét a bérlőnek. Úgy véljük, ez kivihető és csak akarni kell, hogy megvalósuljon, már­peddig ezt ma okvetlenül szükséges megvalósítani. Hogy elviseltük már minden ruhán­kat és ujakat venni nem tudunk, az tény ! Mert nincs szövet és ami van, az ár tekintetében elérhetetlen magas polcon nyugszik. Nem akarom ma­gamra haragítani a nőket, de be kell vallani, hogy a ruházkodás terén el­lenünk vannak. Olyan fodros, ráncos, bő ruhákat viselnek, hogy ha szűkebbre szabnák, ugyanabból a ruhából a férj­­uramnak is is kitelne egy jó bő nad­rág ! És uram isten, akkora zsebek felvárva, mint egy fiahordó erszénye. És a cipők ? . . . nem is cipők, valóságos csizmák. A száraik elkép­zelhetetlen helyen végződnek, olyan hosszúak. Nekünk pedig nem jut egy szan­dál ! Nem vagyunk önzők, de azért ezt még sem helyeselhetjük, a mi szempontunkból, azért sem, mert mi­kor nem kellett a szoknyának vagy nadrágnak valóért keseregni, akkor a hölgyeink szűk szoknyában és rövid­­száru cipőben jártak és most, mikor nincs anyag, szeretik az elképzelhetet­­lenséget úgy bőségben, mint hcipő­­szárában egész térden felül két arasz­nyira. És még mondják csak, hogy a nők nem­­ kegyetlenek és önzők. Ha tőlem függne, én rendet teremtenék. Megalakítanám a „divat korlátozó és megállapító bizottságot“. Komolyan­­... * Hogyan védekezik a város a spanyol járvány ellen ? . . . Cukor­kiosztás alkalmával, mikor Va kymos fejadag van megállapítva fejenként, a városi tisztviselők és al­kalmazottak 1 kgmot kaptak, a főtiszt­viselők természetesen többet. A városi lakosságnak elég a fél kiló, még sok is ilyen spanyol nátha idején. * A város fája hatalmas lakásokból vigyorog le a sz­ívesödő időben fázó emberekre, gyerekekre. Fakiosztás egy­előre nem lesz, mert még most dol­goznak az elosztáson, melyek körül­­belől csak a jövő hó elején lesznek készen. Reméljük, a faelosztás a ha­disegélyesek javára fog történni és felénél kevesebb válik kámforrá a spanyol betegség megakadályozására. * Biztos forrásból értesülve, hoz­zuk a következőket: Vendéglőkben, kávéházakban az étel, ital árak azért nem estek és azért nincsenek kifüg­gesztve, mert az „Ármegállapító bi­zottsága spanyolul beteg. Fogadja részvétünket a gyors munkájáért. A város védekezik a spanyol be­tegség ellen ! Orvosi vélemények sze­rint tisztaság, levegő, fertőtlenítés, kellő táplálkozás, stb. Az ajtó kilin­cseket lifoformmal vagy sublimáttal mosni, betegekkel vagy azok család­tagjaival nem szabad érintkezni és a csoportosulást kerülni kell. Orvosok szerint az összes nyilvános helyeket be kell szüntetni és a templomokban az istentiszteleteket korlátozni. Mind­ezekre az intézkedés megtétetett. Bezárták az összes iskolákat. Kivé­telt csak a városi zeneiskola, meg a városi szent és sérthetetlen mozi ké­pez, azért, mert a várossal még a spanyol járvány sem mer kikezdeni, messzi elkerüli, olyan hatóság az. Hanem ha a járvány tovább terjed és jobban dühöng, nem tudjuk ki fogja vállalni a felelősséget, talán a mozi védőszentjei ? ! . . . Lucifer Kitűnően bevált, nagy át­­ütőképességű kipróbált irodai főzőgépek ■ érkeztek ■ RÉVÉSZ papírkereskedésébe Valódi Kari Kuhn-féle tollak és valódi bank­­pecsétviasz kapható

Next