Tükör, 1920 (8. évfolyam, 1-51. szám)

1920-01-18 / 3. szám

2 oldal Szilánkok. A kocsis. A kávéház előtt állott és két kilós aranyláncos fityegett a mellényén. Hadimi romos. Ismertem rége­n. Ezelőtt négy évvel zsíros volt a kalapja, ron­gyos a ruhája és lyukas a cipője, kurtakocsmában pálinkát mért a rozs­dás négyessel falusi napszámosoknak. X. úrral beszélgetnek. X. — Borzasztó állapot, semmi for­rásom a megélhetésre. Meg kocsisnak is elmennék, csak valami keresetforrá­som legyen. Nincs szükséged kocsi­ra? ,Ő — Bizony van. Épen keresek. Már egy érettségis ember ajánlkozott, de érn csak jogvégzett embert accep­­tálok kocsisomnak, tehát te elestel. X. — (Egy nagyot sóhajt.) : Én. — Végignézek rajta és meg­állapítom, hogy tényleg kocsisra van szüksége az illetőnek, aki őt befogja és frakkerezzen vele legalább három évig, mert az ilyen poktrás malac a garasos kötélen megérdemelné. * * * Új tízparancsolat. A marosvásárhelyi kártyaklubbok , eggyé tömörülve gyűlést tartottak és elhatározták a tagok, hogy régi vallá­saikat elhagyva, egy a m­ai modern kornak megfelelő új vallást létesíte­nek. És meg is alapították a­­kártya k­ifogylást. Azonban kártyavetőket az egyház kebelébe nem fogad, csakis ki­zárólag játékosokat. A szenttanács egyhangúlag pápát vá­lasztott. őszentsége nyomban kibo­­csájtotta az egyház új tízparancsolatát, mely igy szól: 1. Imádd a festett képeket, az ászo­kat, királyokat, alsókat, le egészen a hetesekig, mert azok adják meg neked a mindennapi kenyeret. 2. Csábisd felebarátod játékra és nyerd el hálóingét is. 3. Kívánd meg felebarátod pénzét, házát, ökrét, szamarat, minden inge- és ingatlanát. 4. Tiszteld a ferblit és a makaót, hogy éjjel a fö­dön. Régi Írók életrajzai. — Ismertetik a helyi irónagyságok — (A most sajtó alatt levő „Ujságiró Almanach* egy-két kefelevonatát sike­rült megsüt­reznem és megjelenése előtt mutatványokat közlök belőle, de hiteles vol'a'itt nem vállal felelőssé­­­get. — alulírott.) Kiss József Irta: Dr. Szász Károly. Kiss József, a magyarok daliás, at­léta termet trubadúrja, akinek úgy a területét, mint a műveit sokan a Pósa Lajoséval tévesztik össze: nevezetes antiszemita családból ered Nagynénje Simon Judit, sógorasszonya Bata Klára, un­okatestvére Szomor Dani, nagybátyja Kincses Lázár, akiket mind hatásos költeményekben énekelt meg. Mikor Budapesten — pár évvel ezelőtt — faggyúgyertya és petroleum helyett ,gázzal kezdtek világítani, írta a „Til­­xek" című eposzát, melyben így kiált föl:­­Micsoda tűz ez! Mi más mint a régi! Újabbkori verseiben értékes nyomait találjuk a gazdasági válságnak, amikor az évek mostohaságáról, a rossz ter­mésről dalol és így jajdul föl: Az én mezőmön nem érlek kalá'o­k, Az m­­utatásom egy marék virág! Agrárius érzelmeit árulja el az is, hogy rajongója a kujoni pásztornak, Mint sport­ember pedig a stüsszi vadásszal tart fönn nagy barátságot. Nagy fel­tűnést keltett a Riese az írógépről című szindrómája is. Azért ismertettem Kiss Jóska bará­tom életrajzát, na ii sokban hasonlí­­tünk egymáshoz. Az amiszemitizáuns­­agrárizm­us, a sportolásban is, hason­lítanak érzelmeink. Budapesten ő az írók atyam­es­ere, itt Vá­rárdeyen pedigl­en vagyok ! * * *• Arany János. Irta: Kovács Elek. Arany János A magyar Homeros a híres nevezetes Toldi Miklósnak, Lajos kir­áy vitézének volt a fia, s apja hőstetteit meg is énekelte, többek közt azt, hogy a vendégoldalt tév­éz­zel felkapta, s azzal mutatta az utat. Fiatal korában falusi jegyző is volt, mint magyarul mondják: notórius s róla írta Eötvös Lor­it báró, az Aka­démia elnöke, a Falu jegyzője című regényét. Sokáig szinészkedett is és a színésznőket annyira kedvező, hogy egy bizonyos Csetri nevű cipésztől saját kezűleg szállította haza a mű­vésznő cipőjét. Nagy gurmann volt, em: vall az a költeménye, amely igy szól: Vadat, halat s mi jófalat, Szem szájnak ingere ! Főbb művei még, a Budapest halála című társadalmi regény öt kötetben. Megénekelte mosónéját, Agnes asz­­szony-­ is, a kinek ércnél mar­adandóbb emléket állított, megírván ró­l, hogy mosta fehér leplét a patakban. Később a Nagy­dai cigányok vajdájukká vá­­lasz­tották, a kőről hatás­os tragédiát is irt. »Apja vére, amit hatásos szín­darabomat Arany Jánosról írtam. * * * TÜKÖR HorosoVl­árhely« 1920 Január IS 5 Játszi 6. Ne utasíts vissza ötezer koronás vizit sem. 7. Ne csak éjjel, de nappal is hasz­náld föl idődet, mert a­mit ma elnyer­hetsz, azt ne halaszd holnapra. 8. Ha pedig elnyerted játszótársad minden pénzét, jelented be tartozását a hozzátartozóinak, kik majd fizetnek, mint a köles. 9. Ne riadj vissza a hideggyógyin­­­­tézettől sem. 10. Játszál hat napon át s a hete­diken, a vasárnapon, add magad a bankot. Ámen! Ezen tízparancsolatot az egyház tag­jai kifüggesztették, míg a rendőrség az egyház áldásos működését nagy erély­­lyel fel nem függeszti. Tus. aszamim msaaam how nun Néhány szó a kulturházi könyvtárról 30.000 kötet, 5000 olvasó. — A szabad könyvválasz­tás elve. — Mit olvasnak legszivesebben? — A könyv­éhes cigánya ezé. Városi könyvtárunk fennállásának hatodik évfordulóján illőnek tartjuk megemlékezni arról a csöndes, minde­n külső reklám nélkül végzett kultur­­misszióról, melyet a könyvtár vezetősége élén dr. Molnár Gábor igazgatóval oly nagy odaadással le­j­ Stt Marosvásárhely városi könyvtára 1913. szeptem­berében nyílt meg. Ne­gyedéves fennállásának végén 5­13 tagja volt, kik 1619 kötetet kölcsönöztel­ ki. A következő év elején a kötetek száma rohamosan növekedvén, a könyvtár, mind nagyobb és nagyobb látogatás­nak örvend. A gyűjtemény alapjai egyébként jelenősen növelte dr. Mol­nár Gábor nagyrészt ingyen ajándéko­zott könyvtára, melynek unikum vagy ritka péld­ájai még a jelenlegi gaz­dag állománynak is legértékesebb ré­szeit képezik. 1914. végén az akkori statisztika szerint a köny­vtár 11405 kötetből állt, 1619 olvasója 27151 esetben vett igénybe 81453 kötetet. A háborús állapot beálltával azon­ban a forgalom ismét csökkent. A hadbavonulás, fokozott munkateljesít­mény, járványok, szénhiány stb a könyvtár további statisztikáját kedve­zőtlenebbé tettek. Érdekes feljegyezni, hog­y a mozgósítás után hirtelen meg­növel­edett a történelmi és haditech­nikai műve­ ir,itnn­ érdeklődés oly­annyira, hogy a könyvtár alig tudta a közönség ezen új irányú szükségletét kielégíteni. Az 1916. évben új jelentős bevásár­lásokat eszközölt a vezetőség a Mú­zeumok és Könyvtárak Orsz. Tanácsé­nak jóvoltából, mely 1916 évi nagy­­jutalmát Marosvásárhely város Könyv­tárának itélte oda, hozzácsatolva egy elismerő le­ratot, melyben dr. Molnár Gáb­o munkásságát meleghangon kö­szöni meg. A nagyjutalmat képező 25000 hor.-ért az Athenæ­umtól minden számottevő módim kiadást megsze­reztek. Az utóbbi , 1919. évben a könyv­tár látogatottsága ismét rohonosan növekedett. A tagok száma elérte az ötezret s 26456 esetben 57490 kötetet vettek igénybe. A kötetek száma 20000-re (15.000 munka) emelkedett, mai viszonlagos értékre szinte meg­becsülhetetlen. A könyvtár mai beosztása szerint mindennap, még vasárnap is tart köny­vkiosztó órákat, miáltal lehetővé teszi, hogy a hétköznap elfoglalt ol­vasni vágyók is hozzáférhessenek. Csupán hétfőn van szünet, mikol az e­lőző héten a szabad köny­vválasztás folytán alaposan összezavart köteteket újb­ól rendezik. A vezetőség a budapesti Városi Könyvtár mint­ájára a szabad könyv­ Petőfi Sándor. Irta: Szász Béla. Petőfi Sándor, magyar költő, a Rá­­kóczy féle szabadságharc hőse, Kecs­keméten született, melyet ezért egyik költeményében híres városnak is nevez. Érdekes fejű ember volt és állandóan evikkert visett. Mikor a szabadságharc kitört, Petőfi kezében villogó gatyával toppant be a képviselőházba s felki­áltott : t­akarodjatok innen ! Nagy munkába vagyok, siet ebni Ostort fonok, lángostort napsugarakból, Megkorbácsolom­ a világot! A vers hatása alatt azonnal megala­kult a honvédség, mire Petőfi ezt mondta: — Leborulok a nemzet nagysága előtt! A szabadságharcban érdekes, hogy a muszka seregből fogai közé kapott egy törököt, azzal járta el a csárdást a magyar halászok haditáncát. Nevezetes epizódja életének, amit saját maga is feljegyzett, hogy befor­dult a konyhára s­ rágyújtott a pipára. A hirdetési hiénák már Petőfi korá­ban is el voltak szaporodva. Az Őrült címü versében igy kiált föl, — meg­emlékezve róluk: S hol temettek el, — Afrikában, Egy hiéna volt a jóttevőml A háborúban szerzett érdemeiért a kormány kinevezte a Magyar Nemzet című fő hivatalos lap szerkesztőjévé, később városi könyvárnok lett s mint M. T. Akadémia tagja halt el késő vénségében 90 éves korában. Szegény! Igen jó barátok voltunk. Együtt intik a János vitéz cimü elbeszélő költe­ményt. Sándor adta az eszmét, én a rimálét. Azóta sem volt Vásárhe­yen elismert író, mert én a Hirsch Móricz Székely Lapok-ját szerkesztettem ak­kortájt, de időközben eltávoztam a városról. Most ismét visszakerülve a lapokról és a székelyekről naplót ve­zetek, — keserű szívvel, mert manap­ság nincsenek jó irók ! Lucifer. választás elvén áll, így mindenki köny­­nyebben hozzáférhet kiválasztott köny­veihez, emellett óriási személyzetet takarít meg. Tolvajlások elenyésző mértékben fordulnak elő, minden kö­tet amúgy is bárki rendelkezésére áll­­ván, értékesíteni pedig az ellenőrző­­s esetek miatt szinte teljesen lehetetlen. A könyvek közül általában a szép­­irodalmat kedvelik az olvasók, tudo­mányos munkák főiskolák híjján ke­vesebb kelendőségnek örvendenek. A be­letrisztikából elsősorban Jókai, Mik­száth, Abonyi, Rákosi, Eötvös mun­káit keresik, már Kemény Zsigm­ond kevésbbé keresett. Az újabbak közül Molnár, Bródy, Lengyel, Szomory, Szomaházy, Farkas Pál, Herceg Ferenc munkáit olvassák s a két nagy hum­o­­ristán­ik Karinthy és Gábor Andornak műveit. Az utóbbi időbe­n a régi ver­­selők, Arany, Petőfi, Vörösmarty, Tóth Kálmán stb mellett roppant megnöve­­kedett a modern költők iránti érdek­lődés, így pl. Ady Eridre versei állan­dóan kint vannak. * Az idegenek közül főleg a m­odern, fantaszták : Hans Heinz Ewers, Mey­­rinck stb a favoritok. Az olvasók nagyobb részét nemek szerint a nők, felekezet szempontjából az izraeliták teszik. Érdekes megemlí­teni, hogy a zárórával megbarátkozni sehogyse tudó cigányzenészek szinte mind tagjai a könyvtárnak. Miután nem képesek megszokni a korai le­fekvést, nekifogtak­­ olvasni. Városunk könyvtárának forgalma, kulturte­jesztménye szinte pár­tanul áll a vidéki városok közt. Köszönheti ezt pedig elsősorban, hogy csekély egy koronás beiratkozással mind­nki haláláig tagja, továbbá arn­ak, hogy az intézet vezetősége úgy a könyvtár helyes összeállításában, mint az admi­nisztráció könnyed teljesítésével min­denki számára lehetővé teszi az iroda­lom Kincsesházát. Tömb-naptár viszonteladóknak RÉTESZ-nől A legszebb /^ijr a ^arosvá*árhe!^* Cipész és Bőripari és legjobb tipoll Szövetkezetnél készülnek (Főtér 49)

Next