Tükör, 1920 (8. évfolyam, 1-51. szám)
1920-01-18 / 3. szám
2 oldal Szilánkok. A kocsis. A kávéház előtt állott és két kilós aranyláncos fityegett a mellényén. Hadimi romos. Ismertem régen. Ezelőtt négy évvel zsíros volt a kalapja, rongyos a ruhája és lyukas a cipője, kurtakocsmában pálinkát mért a rozsdás négyessel falusi napszámosoknak. X. úrral beszélgetnek. X. — Borzasztó állapot, semmi forrásom a megélhetésre. Meg kocsisnak is elmennék, csak valami keresetforrásom legyen. Nincs szükséged kocsira? ,Ő — Bizony van. Épen keresek. Már egy érettségis ember ajánlkozott, de érn csak jogvégzett embert acceptálok kocsisomnak, tehát te elestel. X. — (Egy nagyot sóhajt.) : Én. — Végignézek rajta és megállapítom, hogy tényleg kocsisra van szüksége az illetőnek, aki őt befogja és frakkerezzen vele legalább három évig, mert az ilyen poktrás malac a garasos kötélen megérdemelné. * * * Új tízparancsolat. A marosvásárhelyi kártyaklubbok , eggyé tömörülve gyűlést tartottak és elhatározták a tagok, hogy régi vallásaikat elhagyva, egy a mai modern kornak megfelelő új vallást létesítenek. És meg is alapították akártya kifogylást. Azonban kártyavetőket az egyház kebelébe nem fogad, csakis kizárólag játékosokat. A szenttanács egyhangúlag pápát választott. őszentsége nyomban kibocsájtotta az egyház új tízparancsolatát, mely igy szól: 1. Imádd a festett képeket, az ászokat, királyokat, alsókat, le egészen a hetesekig, mert azok adják meg neked a mindennapi kenyeret. 2. Csábisd felebarátod játékra és nyerd el hálóingét is. 3. Kívánd meg felebarátod pénzét, házát, ökrét, szamarat, minden inge- és ingatlanát. 4. Tiszteld a ferblit és a makaót, hogy éjjel a födön. Régi Írók életrajzai. — Ismertetik a helyi irónagyságok — (A most sajtó alatt levő „Ujságiró Almanach* egy-két kefelevonatát sikerült megsütreznem és megjelenése előtt mutatványokat közlök belőle, de hiteles vol'a'itt nem vállal felelősséget. — alulírott.) Kiss József Irta: Dr. Szász Károly. Kiss József, a magyarok daliás, atléta termet trubadúrja, akinek úgy a területét, mint a műveit sokan a Pósa Lajoséval tévesztik össze: nevezetes antiszemita családból ered Nagynénje Simon Judit, sógorasszonya Bata Klára, unokatestvére Szomor Dani, nagybátyja Kincses Lázár, akiket mind hatásos költeményekben énekelt meg. Mikor Budapesten — pár évvel ezelőtt — faggyúgyertya és petroleum helyett ,gázzal kezdtek világítani, írta a „Tilxek" című eposzát, melyben így kiált föl:Micsoda tűz ez! Mi más mint a régi! Újabbkori verseiben értékes nyomait találjuk a gazdasági válságnak, amikor az évek mostohaságáról, a rossz termésről dalol és így jajdul föl: Az én mezőmön nem érlek kalá'ok, Az mutatásom egy marék virág! Agrárius érzelmeit árulja el az is, hogy rajongója a kujoni pásztornak, Mint sportember pedig a stüsszi vadásszal tart fönn nagy barátságot. Nagy feltűnést keltett a Riese az írógépről című szindrómája is. Azért ismertettem Kiss Jóska barátom életrajzát, na ii sokban hasonlítünk egymáshoz. Az amiszemitizáunsagrárizmus, a sportolásban is, hasonlítanak érzelmeink. Budapesten ő az írók atyamesere, itt Várárdeyen pediglen vagyok ! * * *• Arany János. Irta: Kovács Elek. Arany János A magyar Homeros a híres nevezetes Toldi Miklósnak, Lajos kiráy vitézének volt a fia, s apja hőstetteit meg is énekelte, többek közt azt, hogy a vendégoldalt tévézzel felkapta, s azzal mutatta az utat. Fiatal korában falusi jegyző is volt, mint magyarul mondják: notórius s róla írta Eötvös Lorit báró, az Akadémia elnöke, a Falu jegyzője című regényét. Sokáig szinészkedett is és a színésznőket annyira kedvező, hogy egy bizonyos Csetri nevű cipésztől saját kezűleg szállította haza a művésznő cipőjét. Nagy gurmann volt, em: vall az a költeménye, amely igy szól: Vadat, halat s mi jófalat, Szem szájnak ingere ! Főbb művei még, a Budapest halála című társadalmi regény öt kötetben. Megénekelte mosónéját, Agnes aszszony- is, a kinek ércnél maradandóbb emléket állított, megírván ról, hogy mosta fehér leplét a patakban. Később a Nagydai cigányok vajdájukká választották, a kőről hatásos tragédiát is irt. »Apja vére, amit hatásos színdarabomat Arany Jánosról írtam. * * * TÜKÖR HorosoVlárhely« 1920 Január IS 5 Játszi 6. Ne utasíts vissza ötezer koronás vizit sem. 7. Ne csak éjjel, de nappal is használd föl idődet, mert amit ma elnyerhetsz, azt ne halaszd holnapra. 8. Ha pedig elnyerted játszótársad minden pénzét, jelented be tartozását a hozzátartozóinak, kik majd fizetnek, mint a köles. 9. Ne riadj vissza a hideggyógyintézettől sem. 10. Játszál hat napon át s a hetediken, a vasárnapon, add magad a bankot. Ámen! Ezen tízparancsolatot az egyház tagjai kifüggesztették, míg a rendőrség az egyház áldásos működését nagy erélylyel fel nem függeszti. Tus. aszamim msaaam how nun Néhány szó a kulturházi könyvtárról 30.000 kötet, 5000 olvasó. — A szabad könyvválasztás elve. — Mit olvasnak legszivesebben? — A könyvéhes cigánya ezé. Városi könyvtárunk fennállásának hatodik évfordulóján illőnek tartjuk megemlékezni arról a csöndes, minden külső reklám nélkül végzett kulturmisszióról, melyet a könyvtár vezetősége élén dr. Molnár Gábor igazgatóval oly nagy odaadással lej Stt Marosvásárhely városi könyvtára 1913. szeptemberében nyílt meg. Negyedéves fennállásának végén 513 tagja volt, kik 1619 kötetet kölcsönöztel ki. A következő év elején a kötetek száma rohamosan növekedvén, a könyvtár, mind nagyobb és nagyobb látogatásnak örvend. A gyűjtemény alapjai egyébként jelenősen növelte dr. Molnár Gábor nagyrészt ingyen ajándékozott könyvtára, melynek unikum vagy ritka példájai még a jelenlegi gazdag állománynak is legértékesebb részeit képezik. 1914. végén az akkori statisztika szerint a könyvtár 11405 kötetből állt, 1619 olvasója 27151 esetben vett igénybe 81453 kötetet. A háborús állapot beálltával azonban a forgalom ismét csökkent. A hadbavonulás, fokozott munkateljesítmény, járványok, szénhiány stb a könyvtár további statisztikáját kedvezőtlenebbé tettek. Érdekes feljegyezni, hogy a mozgósítás után hirtelen megnöveledett a történelmi és haditechnikai műve ir,itnn érdeklődés olyannyira, hogy a könyvtár alig tudta a közönség ezen új irányú szükségletét kielégíteni. Az 1916. évben új jelentős bevásárlásokat eszközölt a vezetőség a Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Tanácsénak jóvoltából, mely 1916 évi nagyjutalmát Marosvásárhely város Könyvtárának itélte oda, hozzácsatolva egy elismerő leratot, melyben dr. Molnár Gábo munkásságát meleghangon köszöni meg. A nagyjutalmat képező 25000 hor.-ért az Athenæumtól minden számottevő módim kiadást megszereztek. Az utóbbi , 1919. évben a könyvtár látogatottsága ismét rohonosan növekedett. A tagok száma elérte az ötezret s 26456 esetben 57490 kötetet vettek igénybe. A kötetek száma 20000-re (15.000 munka) emelkedett, mai viszonlagos értékre szinte megbecsülhetetlen. A könyvtár mai beosztása szerint mindennap, még vasárnap is tart könyvkiosztó órákat, miáltal lehetővé teszi, hogy a hétköznap elfoglalt olvasni vágyók is hozzáférhessenek. Csupán hétfőn van szünet, mikol az előző héten a szabad könyvválasztás folytán alaposan összezavart köteteket újból rendezik. A vezetőség a budapesti Városi Könyvtár mintájára a szabad könyv Petőfi Sándor. Irta: Szász Béla. Petőfi Sándor, magyar költő, a Rákóczy féle szabadságharc hőse, Kecskeméten született, melyet ezért egyik költeményében híres városnak is nevez. Érdekes fejű ember volt és állandóan evikkert visett. Mikor a szabadságharc kitört, Petőfi kezében villogó gatyával toppant be a képviselőházba s felkiáltott : takarodjatok innen ! Nagy munkába vagyok, siet ebni Ostort fonok, lángostort napsugarakból, Megkorbácsolom a világot! A vers hatása alatt azonnal megalakult a honvédség, mire Petőfi ezt mondta: — Leborulok a nemzet nagysága előtt! A szabadságharcban érdekes, hogy a muszka seregből fogai közé kapott egy törököt, azzal járta el a csárdást a magyar halászok haditáncát. Nevezetes epizódja életének, amit saját maga is feljegyzett, hogy befordult a konyhára s rágyújtott a pipára. A hirdetési hiénák már Petőfi korában is el voltak szaporodva. Az Őrült címü versében igy kiált föl, — megemlékezve róluk: S hol temettek el, — Afrikában, Egy hiéna volt a jóttevőml A háborúban szerzett érdemeiért a kormány kinevezte a Magyar Nemzet című fő hivatalos lap szerkesztőjévé, később városi könyvárnok lett s mint M. T. Akadémia tagja halt el késő vénségében 90 éves korában. Szegény! Igen jó barátok voltunk. Együtt intik a János vitéz cimü elbeszélő költeményt. Sándor adta az eszmét, én a rimálét. Azóta sem volt Vásárheyen elismert író, mert én a Hirsch Móricz Székely Lapok-ját szerkesztettem akkortájt, de időközben eltávoztam a városról. Most ismét visszakerülve a lapokról és a székelyekről naplót vezetek, — keserű szívvel, mert manapság nincsenek jó irók ! Lucifer. választás elvén áll, így mindenki könynyebben hozzáférhet kiválasztott könyveihez, emellett óriási személyzetet takarít meg. Tolvajlások elenyésző mértékben fordulnak elő, minden kötet amúgy is bárki rendelkezésére állván, értékesíteni pedig az ellenőrzős esetek miatt szinte teljesen lehetetlen. A könyvek közül általában a szépirodalmat kedvelik az olvasók, tudományos munkák főiskolák híjján kevesebb kelendőségnek örvendenek. A beletrisztikából elsősorban Jókai, Mikszáth, Abonyi, Rákosi, Eötvös munkáit keresik, már Kemény Zsigmond kevésbbé keresett. Az újabbak közül Molnár, Bródy, Lengyel, Szomory, Szomaházy, Farkas Pál, Herceg Ferenc munkáit olvassák s a két nagy humoristánik Karinthy és Gábor Andornak műveit. Az utóbbi időben a régi verselők, Arany, Petőfi, Vörösmarty, Tóth Kálmán stb mellett roppant megnövekedett a modern költők iránti érdeklődés, így pl. Ady Eridre versei állandóan kint vannak. * Az idegenek közül főleg a modern, fantaszták : Hans Heinz Ewers, Meyrinck stb a favoritok. Az olvasók nagyobb részét nemek szerint a nők, felekezet szempontjából az izraeliták teszik. Érdekes megemlíteni, hogy a zárórával megbarátkozni sehogyse tudó cigányzenészek szinte mind tagjai a könyvtárnak. Miután nem képesek megszokni a korai lefekvést, nekifogtak olvasni. Városunk könyvtárának forgalma, kulturtejesztménye szinte pártanul áll a vidéki városok közt. Köszönheti ezt pedig elsősorban, hogy csekély egy koronás beiratkozással mindnki haláláig tagja, továbbá arnak, hogy az intézet vezetősége úgy a könyvtár helyes összeállításában, mint az adminisztráció könnyed teljesítésével mindenki számára lehetővé teszi az irodalom Kincsesházát. Tömb-naptár viszonteladóknak RÉTESZ-nől A legszebb /^ijr a ^arosvá*árhe!^* Cipész és Bőripari és legjobb tipoll Szövetkezetnél készülnek (Főtér 49)