Tükör, 1921 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1921-05-08 / 19. szám
Targul'Miha (Marel«VasArhaij»), 1921 május 8. külije egyenesen gúnyos provokálás-nak tekintette, hogy a munkásság nyomora tetőfokán ilyen ceremoniás színházat rendeznek s a fogadtatás napján óriási felvonulásokban tiltakozott ellene. Nem kevés gondott okozott hát a katonaságnak és rendőrségnek, miként védje meg a trónörököst szeretett népével való érintkezés óráiban. Alig hogy rázendített a katonazenekar a királyhimnuszra, ezer meg ezer torokból szakadt fel az internaconalista induló s a két kompozició disszonanciája aligha hatott kellemesen a kikent-kifent rendjeles urakra. A tüntető munkanélküliek zászlók alatt vonultak fel, melyek mindegyikén különböző érdekes feliratok voltak, így az egyik zászló felirata így szólt: „1914-ben a háborúban — 1921-ben a nyomorban!” Egy másik feliratát pedig alighanem egy szellemes humorista fogalmazhatta! „Két munkanélküli : a Northumberlandi herceg 30 silling segélyt kap percenként; én 15 sillinget kapok egész hétre.“ Mégegyszer a Katholikus temető botrányáról. Jaross plébános úr a Székelyföld 96 ik számában, bár udvarias hangon, visszautasította a Tükör abbeli óhaját, hogy az egyház vizsgálatot inditson a katholikus temető önkényes exhumálása ügyében s ugyancsak megtagadott minden felvilágosítást azokra a pontokra vonatkozólag, melyben a Tükör a gondnokságot számon kéri, hogyan lehetséges hogy a szabályszerűen megvásárolt sírokat a holttest önkényes kiásásával újból eladják, hogy lehet ezeket az exhumálásokat minden hivatalos aktus mellőzésével csupán a sírásokra bízni, miért szükséges a halottakat exhumálni, ha a temetőben van még bőségesen üres hely és végül hajlandó-e a gondnokság beszüntetni ezt a kegyetlen és törvénytelen eljárást a mai körülmények közt, midőn sok eltávozott hozzátartozó nem vehet tudomást a temető kapujára kifüggesztett „figyelmeztetés“-ről. A továbbiakban pedig arra az álláspontra helyezkedik, hogy mint hivatal főnök kizárólag a sérelmezettek panaszára indíthat vizsgálatot, akiket meg is invitál a lelkészi hivatalba. Magunk részéről az ügynek ezt az elintézését el nem fogadhatjuk. Elsősorban azért, mert a gondnoki hivatal elég óvatos ahoz, hogy csak azokból a sírokból dobja ki a halottakat, kiknek hozzátartozói nem laknak itt s igy sérelmüket nem tehetik panasz tárgyává. A Tükör információi is oly személyektől erednek, akik nem sérelmezettek, hanem egyszerűen felháborodtak ezen a minden krisztusi szellemet nélkülöző üzleti perfidián. Ezt az ügyet igy tehát nem lehet elintézni s nem lehet elhallgatni második cikkünknek azt a vádját, hogy az egyház gondnoksága, épen a Tükör leleplezése után, egyenesen azonosította, magát a gondnok eljárásával, midőn az exhumálást plakáton ismerte el, sőt a fokozottabb kiásásokat hivatalosan kilátásba helyezte. Vagy igazak a Tükör vádjai, vagy nem. Az egyháznak minden esetben haladéktalanul el kellett volna rendelnie a vizsgálatot, nem pedig várnia s a lelketlen eljárást saját presztízsével tovább támogatni, míg majd akad valaki Budapestről, vagy Amerikából visszatérő hozzátartozó, aki panaszt emel. És ha a cikk igaznak bizonyul, elcsapni és irgalmatlanul megbüntetni a vétkeseket, ha pedig vádjaink valótlanok, a Tükör ellen sajtópert kellett volna indítani. De igy, mikor például a néhány hónapja elhunyt Nagy Istvánnak kiutalt sírhelyből egy meglehetősen ép hullát a sírások a szomszédos bokrok mögé dobtak és ott feküdt elrejtve napokig, mig földet húztak a szerencsétlenre; Így, ilyen tarthatatlan állapotok mellett nem tudjuk, nem akarjuk elhinni, hogy — ismételjük — a szigorú puritánságáról ismert és városszerte közbecsülésben álló plébános minapi nyilatkozata dacára is nem intézkedett volna már ezeknek az anomáliáknak megszüntetése érdekében. M. I SZÍNHÁZ Békési ünnepi estje. Tavalyi nagy sikerei újultak fel a színház komoly, ambicionus tenoristájának szerdán este a Cornevillei harangokban. A márki szerepe mintha reá lenne szabva ; egyénisége, mely a széles pátoszt kívánó klasszikus operák és vígoperákban mindig oly stílusos alakításokat produkált, ismét zajos ünnepléseket váltott ki. Az első felvonás szóló számait s a harmadik duettjét lelkes tapsok fogadták, tisztelői pedig valóságos virágerdővel halmozták el. Békéssi nem a mai revü-operette színésze, kinél a tánc és a játék háttérbe szorítja az énekművészet fontosságát. Sikereit nem is a bonivant szerepek hálás milliőjében kereste, hanem ott, hol énekesre volt szükség. Hogy azért oly alakításokban is, szíves fogadtatásra talált, melyek egyéniségétől távolabb állanak, annak egyszerű magyarázata, hogy Béléssiben két ritka erény párosul: a legkomolyabb ambíció s a közönség iránt való tisztelet. E kettő pedig már félsikert jelent. A többiek közül főleg Pataki és Binder váltottak ki nagyobb sikereket. Szepesiről pedig örömmel konstatáljuk, hogy az énekkészség három lényeges feltételével: tiszta internálással ritmusérzékkel és jó szövegkiejtéssel rendelkezik. Jó hanganyaga magasabb iskoláztatással nívós tenorrá fejlődhetne. Kerner karnagy — a kevéspróba ellenére is — nagy lendülettel, vérbeli, erős muzsikaütással vezette az előadást. Elvált asszony. Nemcsak Fali Leónak, hanem az egész operette irodalomnak egyik legbájosabb darabja került színre a hét elején. Pataki Vilma finom romantikájával mindvégig igazi meleg közvetlenséggel játszotta meg a címszerepet, partnere Tompa pedig erősen bonvivant színezetű szerepét stílusosan fogta fel Pintér Bőske eleven, temperamentumos volt, Horváth elragadó szalonfia. Az első felvonás sok derültségeiben nem kevés szerepe volt Kürthynek s a két tudós professzornak, Kiss Gyula és Jávornak. Kassay, Keller Erna és Bányász nagyban fokozták az előadás humorosabb oldalát és kedves meglepetés volt Kardos A. és Szepesi házaspárja, kik különösen énekszámaikban (első felv. duett és kvartettje) zajos sikereket arattak. Kiss Gyula-Horváth László est. Folyó hó 14-én Rostand örökbecsű drámájával, a Sófiak előadásával kapcsolatban ünnepi estet rendez a direkció a társulat két kiváló tagjának, kik a reichstadti herceg és Metternich parádés szerepében lépnek fel. E két értékes drámai erő méltatásával beharangozásunkban nincs miért foglalkoznunk. Mindenki jól tudja, hogy a színház megszületése óta jelentős oszlopai a drámai estéknek. Szóljon itt pár sor inkább helybeli pályafutásuk előzményeiről: ««« TÜKOR Kiss Gyula 1912-ben iratkozott be a sziniakadémiára, hol csahamar kedvence lett Gál Gyula és Somló Sándornak, az intézet két kiváló tanárának. Három évvel később a Magyar Színház tagja lett s ott maradt 1918-ig. Ezalatt végezte el a jogi fakultást, de az abszolutórium után nem szerezte meg a doktorátust, miután közben Szabó direktor leszerződtette. Azóta egyetlen két vágya, hogy „dr.“ legyen s hogy Hamletet játszhassa. Horváth László néhány évvel fiatalabb. 1917 ben végezte a sziniskolát s utána nyomban leszerződtette a Vígszinház. Első nagyobb szerepe a Félt Étékenység Szerjosa-ja volt, ugyanabban a szerepben, melyben Poór Lili vendégjátékánál is nagy hatást ért el. A reichstadti herceg szerepe szininövendék kora óta vágyai netovábbja s még egy , hogy operettben sohse vegye komolyan a közönség. Ünnepi estjük elé meleg érdeklődéssel tekint a közönség. Sárközi Blanka, a társulat kedves anyaszínésznője kedden tartja húsz éves jubileumát Abonyinak „Gyermek“ - drámájában. A többi szerep Tompa, Ladányi, Kiss, Jávor, Nánásy és Hantos kezében lesz. Heti strófák Szeretném . . . Szeretném hogyha tavasz lenne akkor, —S virágzó fákról lágy szirmok peregnek Ahogy koporsóm elviszik alattuk — Mikor engemet eltemetnek. Szeretném hogyha tavasz lenne akkor, Napfény csókjától részeg kikelett madárdalos himnuszok zengenék ezt, Friss sirhalmom felett. Szeretném, hogyha tavasz lenne akkor, Hol sejtelmek csak a hervatag bánatok. —Észre ne vegyétek nesztelen múlásom És ne sirassatok! — Úgy szeretnék elmúlni mint a fény Tavaszalkonyon szelíden kihal. . . — Átrepülve virágzó fák felett Illattá vegyült ábránd, képzelet. — S eloszlik, szétszáll, mint egy messzi dal ** * Hogy mért irok én ilyen méla dalt ? Haj! az élet kegyetlenül gyötör ! Szerkesztő úr ! Emeljék fel a gázsimi Mert különben a nyavalya kitör? Dólem (BHMMBHMBHDSID Hogy lett Arolly Bey a bűvészet mestere? Hatalmas szakálú, szűrös tekintetű idegen érkezett tegnap városunkba, Ben Arolly bey személyében. Messze földeket járt be a különös férfi, míg rejtelmes tudományát bengáli sakkok és India szuggesztív erejű szerzetesek közt mai tudásáig tökéletesítette. Kezén a távoli tengerek hajósainál szokásos tetoválás, gondolkodásra valló nagy homloka mögött egy terhelt pszichiáter örökös feszültsége. Szállodabeli lakásán tegnap felkerestük Ben Ardhy beyt és nejét Molnár Nusit, ki a berlini és hamburgi lapok szerint Chevasier Thorn, Imre Fons Hartman tanárokkal vetekedik pszichoanalitikus és bűvészi képességei tekintetében. A nagyszerű pár lekötelező szívességgel fogadta munkatársunkat. Mi elsősorban a bey pályafutására voltunk kiváncsiak. Ben Ardy eleinte szerénykedet ugyan de később mégis elmondotta szenzációs élettörténetét. Temesváron született, öt éves korában azonban egy hamburgi nagybátyjához származott le, akitől egy vitorláshajó fedélzetén rövidesen megszökött Délamerikába. Ott rosszul ment sorsa, vissza akart jönni Európába, de hajójuk a Fidzsi szigeten iö 3 oldal rést szenvedett. Kínai halászok mentették meg az utasokat s vitték magukkal Ben Arokyt, előbb Nagasztiba, majd pedig Pekingbe. Nyugtalan természete innen is tovaűzte. Tizennégy éves korában gyalog Kínán, Mongólián, Tibeten keresztül Sziámba érkezett, hol súlyos betegen került vezeklő budhista szerzetesek közé. Kilenc esztendőn át volt vendége a szerzeteseknek s ez alatt sajátította el a mai akaratátviteli és telepatikus tudását. Pappá szentelése előtt megszökött. Singaporéban száll hajóra s végre sok hánykodtatás után megint Hamburgba érkezik. A hírneves Gerling pszychiáter mellett tökéletesíti aztán európai nívóra a szerzetesektől elsajátított titokzatos tudását, megismerkedik a grafeológiával s lesz belőle a leghíresebb európai Szvéngáli. Ben Ardhy két előadásban mutatja be nejével együtt tudását és művészetét. Az idegfeszítő előadásra, jegyek már most kaphatók Révésznél. CESKMBH NMBBBI ■■■■■@BED HÍREK. — Esküvő. Benkő Elvira és Friedrich Sándor ma délután 1 órakor tartják esküvőjüket az izr. orth. templomban, melyre kedves ismerőseiket ezúttal hívják meg. — Elkiabáltuk. Elkiabáltuk.. . Naiv jóhiszeműséggel megírtuk, hogy a Főteret — könyörgünk alá sam , legalább és csak a Főteret — ezentúl a hajnali órákban seprik. Tévedtünk. Csalódtunk. Az illetékes körök füttyölnek a közérdekre, fütyülnek a köztisztaságra, fütyülnek a rendőrségi intézkedésre, amely a humanitás és emberi önfegyelmezettség szent nevében, de egyszersmind szigorú büntetés terhe alatt rendeli el a korai seprést. A köztisztaság (talán közpiszkosság ?)intézői továbbra is délelőtt—10 óra között kavartatják fel a Főtér bűzös szemétjét, továbbra is belezúdítják a bacilusokkal telített utca porát a békés polgárság tüdejébe, a piaci árusok tejjel telített kannáiba, a péksüteményekre, a nyitott üzletekbe, irodákba, lakásokba. Úgy látszik, itt egyenesen roszindulatról lehet szó, mert a belátás hiányát nem tételezzük fel az intéző körök egyikéről sem. Mintha hatalmi kérdés lappangana a dolog lényege mögött: „Majd megmutatjuk mi annak a nagyhangú „Tükör“-nek és annak az egy szavunkra csúful meghunyászkodó száz főtéri kereskedőnek, hogy hekuba nekünk köztisztaság és közérdek, csak azért is akkor sepertetünk, amikor nekünk legjobban és a polgárságnak legrosszabbul esik s ha valaki ez ellen szót mer emelni, azonnal elhelyezzük a Főteret a Szentgyörgy térre, a főtéri üzleteket a Mészárosrétre, felkapartatjuk az aszfaltot, kiásatjuk a csatornázást, betömetjük (még jobban) a vízvezetéket s visszaállítjuk a 20 év előtti állapotokat!“ Így élünk Tg-Mures-Marosvásárhelyen a haladás századában. — Természetbarátok figyelmébe ! A keletikárpátokba teendő tanulmányi kiránduláson ki óhajtana mint turistatárs résztvenni. Cim a kiadóhivatalban megtudható. — Lisztkiosztás. A város közélelmezési ügyosztálya értesíti a város közönsége ellátatlan lakosságát, hogy folyó hó 9 étől kezdve liszt osztás lesz a körzeti kereskedőknél; lisztjegy 13, 14, 15. és 16. számú szelvényre fejenként és havonta 10 kilogramm súlyban. Ezúttal a liszt ára kilogrammonként 3 lej 90 bani. A kereskedőként fenti ősségen kívül 20 bánit számíthat fel abban az esetben, ha a zacskót ő szolgáltatja ki. Tudomására hozza az ügyosztály a közönségnek, hogy a mostani liszt a kormány által elrendelt egységes liszt és lényegesen fehérebb és jobb minőségű mint az elmúlt hónapokban kiosztott kenyérliszt. A kereskedők felhivatnak az utalványok azonnal átvételére. Felsőbőr, talpára, mindenféle cipész kellékek, CIPŐK előnyét árban, kitűnő minőségben kaphatók a Cipő- és Bőripari Részvénytársaságnál Piaţa Regele Ferdinand(Főtér) 45. szám alatt