Tükör, 1967. január-március (4. évfolyam, 1-13. szám)
1967-01-17 / 3. szám
LEVELEK AKAR TUDOMÁSUL VISSZÜK, AKAR NEM... (Megjelent él 1. számban) A mi iskolánk is szerepel a cikkben, ezért nyilván érdekli az olvasót a teljesebb kép: hogyan történik nálunk a gyerekek szexuáliserkölcsi nevelése? Nemcsak egyedül a pedagógusokra hárul ez a nehéz , bonyolult feladat. A szexuális kérdések főleg az osztályfőnöki órán kerülnek szóba. Ha egy-egy kortársunk úgy érzi, hogy nem tud eléggé alaposan válaszolni, akkor az iskolaorvos segítségét kéri. A gyerekek előzetesen feltehetik kérdéseiket, és érdeklődésük ismeretében tart előadást az osztályokban az iskolaorvos. Erre nemcsak a nyolcadikban, hanem ha az osztályfőnökök jónak és szükségesnek látják, akkor az alsóbb osztályokban is sor kerülhet. A mi iskolánkban tehát a pedagógusok és az iskolaorvos szorosan együttműködnek. Én-TESTNEVELÉS: ELÉGTELEN (Megjelent én 1*6*. SO. számban) A cikk kifogásolja, hogy a mai középiskolákban nincs olyan élénk és fejlett sportélet, mint egykor az Árpád vagy a Könyves Kálmán nők ellenére a szexuális nevelés nem könnyű kérdés, mert nincs egységes pedagógiai állásfoglalás, hogy mikor, milyen kérdést ajánlatos ismertetni, megvitatni a diákokkal, vagyis, hogy melyik korosztályt miről kell felvilágosítani. Nehezíti a nevelők feladatát az is, hogy a szülők jelentős része meglehetősen szemérmes, a szexuális témákról általában csak keveset beszélget gyermekével. Tapasztalatunk szerint a fiatalok otthon még a minimális egészségügyi felvilágosítást sem kapják meg. Sok türelmet és nagy körültekintést kíván a diákok szexuális-erkölcsi felvilágosítása. Ezt a feladatot csak a szülők, a pedagógusok és az iskolaorvosok gondosan összehangolt munkája oldhatja meg. KISS BÉLA, a Kertész utcaiFáber Oszkáráltalános iskola igazgatója Gimnáziumban volt. Ez igaz. A cikk viszont nem említi a Központi Sportiskolát, ahol a legtehetségesebb diákok megtanulhatják a sportágak alapelemeit. Csak néhány név az oktatói gárdából: Füzesséry Gyula, Csányi Rajmund, Gyarmati Dezső, Iharos Sándor és Grosics Gyula. Azért soroltam fel néhány példát, mert ezzel is érzékeltetni akartam, hogy milyen elismert, jó szakemberek foglalkoznak a gyerekekkel. Ilyen nevelőgárdát egy-egy iskolai sportkör természetesen nem alakíthatna ki, így tehát a legtehetségesebb diákok ma kedvezőbb körülmények között fejlődhetnek, mint mielőtt még a Központi Sportiskola megalakult SOMOGYI TUDÓSÍTÁS (Megjelent az 1966. II. számban) Nem lehetne-e tenni valamit az ellen, hogy lapjukban ne találkozzék az ember olyan útszéli magyartalanságokkal, mint legutóbb is aSomogyi tudósításban ?« -Jól nézne ki az ország« — -Te jó isten!« — -Naná, hogy visznek!« Esetleg a szerkesztőség korrigálhatná a cikkírók ehhez hasonló hibáit DR MOSONYI LÁSZLÓ egyetemi tanár A levélre J. Soltész Katalin, a nyelvtudományok kandidátusa válaszol: -A hibáztatott kifejezések valóban nem tartoznak Ezt jelzi például az is, hogy a vízilabdázók téli kupájában, amelyben 15 felnőtt csapat indult a sportiskolások fiatal együttese még anagyok között is meg tudta szerezni a negyedik helyet. Úgy vélem, hogy a Központi Sportiskola szervezetten és reménytkeltően neveli a tehetséges diákokból a jövő bajnokait. Tevékenysége jelentősebb eredményt ígér, mint több, egykor sportéletéről méltán híres középiskola együttesen. BÓCZ FERENC Bp„ Péterffy S. u. nyelvünk legszebb virágai közé. Magyartalannak azonban ,amit a jól néz ki- lehet bélyegezni; ez egyike a legszívósabban üldözött, egyszersmind a legszívósabb életű germanizmusoknak. A másik kettővel együtt a nyegle, pongyola, ha úgy tetszik, útszéli társalgási nyelv elemei közé tartozik. Emelkedett hangú költeményben, ünnepi szónoklatban, tudományos értekezésben súlyos stílushiba lenne használatuk. Regényben, elbeszélésben a szereplők beszédének élethű tolmácsolására azonban már alkalmazhatók. Még a nyelvtisztaságra és stílusfinomságokra oly kényes Kosztolányi is így beszélteti egyik regényalakját:-Hát nem voltál beteg? . .. Pedig rém rosszul nézel ki«. A riport pedig — s a szóban forgó írás is az — a valóságot kendőzetlenül tükröző műfaj, stílusában mindig közel áll a hétköznapi beszélt nyelvhez. Ebben a párbeszédes formájú, közvetlen (tegező!) beszélgetést rögzítő riportban éppen a hitelesség eszköze, hogy a beszélgetők szavai a maguk fésületlen természetességében kerülnek az olvasó elé. Mindenesetre hitelesebbnek érezzük a naná-t meg a fe jó isten-t, mint ezt a választékosan megfogalmazott mondatot:A föld mélye nem rejt kincseket«. Ezt aligha mondhatta így a riportalany ; természetesen ez sem hiba, hiszen az írónak stilizálásra is joga van. Legfeljebb az bánthatja a fülünket, hogy a szóvá tettpesties« kifejezéseket somogyi ember szájából halljuk. De mivel az is köztudomású, hogy a városi civilizáció áldásaival együtt annak kevésbé örvendetes tünetei is eljutottak már a legtávolabbi falvakig, még ez sem stílustalanabb, mintha a somogyi riportalany szavait cifraszűrös álnépiességekkel pántlikázta volna fel az író.« 2 * KÉPES POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP FŐSZERKESZTŐ: ■osmArKAROLT művészeti szerkesztő: pelbArt oszkAr OLVASÓ SZERKESZTŐ: ZÁLOM FERENC HAZAI TUDÓSÍTÁSOK: BALOS JÁNOS KÜLFÖLDI RIPORTAZS: TARJANI IMRE KULTURÁLIS ÉLET: vArmomvi istvAm FOTOFŐMUNKATArs : REISMANNN JANOS FŐMUMKATARS: MAJOR OTTÓ KARIKATÚRA: kajAn SZERKESZTŐSÉG: BUDAPEST Vrk GYULAI PÁL U 12. TELEFON: 137-660 POSTAFIÓK: BUDAPEST, PF S. KIADJA: a hírlapkiadó vállalat FELELŐS KIADÓ: CSOLLAKY FERENC TERJESZTI A MAGYAR POSTA ELŐFIZETHETŐ A HELYI (BUDAPESTEN A KERÜLETI) kézbesítő POSTAHIVATALOKKAL ÉS A KÉZBESÍTŐKNÉL ELŐFIZETÉSI DÍJ: EGY HÓNAPRA 10,— FORINT NEGYEDÉVRE 4E,— FORINT EGY ÉVRE JUL— FORINT 664402 ATHENAEUM NYOMDA ROTÁCIÓS MÉLYNYOMÁSA FELELŐS VEZETŐ: SOPRONI BÉLA IGAZGATÓ INDEX 1617 A címlapon: Két „bika" emeli helyére Péten ox és CD konverter-tornyot A háttérben is szerelés alatt OHD, uiamsootk. Mindez a legrégibb magyar mátrógyogyor parodon megújhodásáról beszél Fotó: Kovács Sándor (MTI) (Riport a 23—25. oldalon) A hátlapon: Jean Seberg filmszínésznőt. Tavaly Budapesten járt, s Mijeiből is jól ismert a közönség, fotó: Farkas Tamás (Cikk a 21. oldalon)