Tükör, 1967. április-június (4. évfolyam, 14-26. szám)

1967-05-23 / 21. szám

ligetben A legnagyobb kiállító a mi vásárunkon természetesen a magyar ipar. Az idén is teljes spektrumban, vala­mennyi iparágban doku­mentálja fejlettségét, ter­mékeinek exportképessé­gét. A magyar kiállítók ál­tal elfoglalt terület mint­egy 40 százalékán — híven az exportban betöltött sze­repéhez — a kohó és gép­ipar 14 szakosított kiállítá­sa csoportosítja másfél száz vállalatnak több mint 2000 gyártmányát. Első ízben mutatkozik be a 200 lóerős, 10 tonna teherbírású áru­szállító teherautó, amely­nek „hatósugara” — az ala­csony üzemanyag-fogyasz­tás és a nagy térfogatú üzemanyag-tartály követ­keztében — 1200 kilomé­ter. (összehasonlításul: Bu­dapest—Párizs, légvonal­ban, 1230 km.) Ugyancsak most mutatkozik be az össz­­kerékmeghajtású, 50 lóerős univerzális traktor. Továb­bá: a tranzisztoros sztereo hanglánc, az irodai fénymá­soló, a rekord sokszorosító, a nagy pontosságú menet­köszörűgép. Sok és vonzó látnivalót vonultat fel a Kossuth-csarnokban a könnyűipar is. Az építőipar egyebek között a házgyári épületek belső berendezé­seit, bútorait, a nehézipar pedig bányászati és kőolaj­ipari, könnyűfémipari, gyógyszeripari termékeit és kempingcikkeit mutatja be. Az exportban és a la­kosság ellátásában egy­aránt tevékeny kisipari szövetkezetek divatbemu­tatóikon 300 ruha- és 400 cipőmodellt vonultatnak fel. A szövetkezeti ipar újdon­sága a villanyborotva és a háztartási padlósúroló-ke­­félőgép. (Képeink is a ma­gyar ipar újdonságait mu­tatják be.) A vásár testes katalógusa — noha csak cikkcsoportok szerint is­merteti a kiállítók anyagát — több, mint 1500 oldalas! Sok mindennel jellemeztük az elmúlt évek során a Bu­dapesti Nemzetközi Vásárt. Nevezzük seregszemlének, Kelet és Nyugat találkozó­jának, a magyar ipar kira­katának, a műszaki-techni­kai fejlődés tükrözőjének. Ez mind igaz, de a vásár 3000 négyzetméternyi terü­lete leginkább mégis a piac. Piac, amelyen eladók és vevők, termelők és fel­használók találkoznak. Piac, amelyen tizenegy na­pon át, a sok százezernyi látogató között mindig je­len van a kínálat és a ke­reslet, ahol a szakemberek és a fogyasztók, hozzáértők és csak tetszést és nemtet­szést kifejezők véleményé­ből kiformálódik a vevők közvéleménye, igénye, szükséglete. S éppen a vá­sár piacjellege irányítja rá ismételten a figyelmet né­hány fontos tanulságra — most, fél évvel az új gazda­sági mechanizmus beveze­tése előtt, így a követke­zőkre : Külkereskedelmi vállala­taink, amikor eladni akar­tak — a budapesti vásáron és külföldön egyaránt — eddig is szemben találták magukat a valóságos piac­cal. Az ipar viszont többé­­kevésbé távol állt a piaci hatásoktól, forintbevételét a devizaár általában nem befolyásolta. 1968-tól az ipar és a külkereskedelem közös anyagi érdekeltsége, számos iparvállalat önálló export joga és lehetősége következtében a piac szük­ségszerűen behatol a gyár­ba: a termelőmunka alfá­ja és ómegája a gazdasá­gosság és ezzel összefüg­gően a hasznot hajtó értéke­sítés lesz. Iparunk nemcsak a vevők piacával kerül majd közvetlen kapcsolat­ba, az úgynevezett deviza­szorzók összehozzák az el­adók piacával is: mint fel­használó ugyan megmond­hatja, milyen külföldi anyagra, gépre van szüksé­ge, de annak forintfedeze­tét neki kell előteremtenie. Az idei vásár külső képe, mindennapos forgataga aligha különbözik a koráb­biakétól. De ha a látogató úgy találja, hogy kevesebb a névtelen, a magyar és idegen nyelvű feliratot nél­külöző kiállítási cikk, s több az ízléses prospektus, a működő gép és berendezés, s ha egyes pavilonokban kérdőívek kitöltésére kérik fel, nyugtázza elismeréssel e látszólag apró, de na­gyon is jellemző változáso­kat. Bár a Budapesti Nem­zetközi Vásárnak továbbra is az a funkciója, hogy nemzetközi árucsere-kap­csolatainkat bővítse, a ki­állítók jelentős része fél szemével a hazai fogyasz­tóra, a belső piacra tekint: a vásáron nemcsak export­cikkeket mutatnak be, ha­nem olyanokat is, amelye­ket a kül- és a belkereske­delem egyaránt megrendel­het. GARAMVÖLGYI ISTVÁN A Villamos Automatika Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia Automatizálási Kutató Intézetének közös fejlesz­tési eredménye: az automatikus rajzasztal. Az asztal elektro­nikus számológéphez csatolva grafikusan ábrázolja a szá­mológép »■mondanivalóját'“, de felhasználható szerszámgép­­vezérlési rendszerek beállítására, továbbá ellenőrzésére is A harmadik ötéves terv és a ma­gyar—szovjet timföld-alumínium együttműködés az iparfejlesztés központjába állította az alumí­niumipart. A vásár szembetűnő alumínium-építményei mellett a Magyar Alumíniumipari Tröszt mintegy 2000 négyzetméteres ki­állítása is az alumínium térhódí­tását, alkalmazásának sokoldalú­ságát szemlélteti. Új termékek: a radiátor, a térelhatároló elemek, a dobozszerkezetű benzintöltő ál­lomás, a zománcozott huzal és a háztartási fólia. Az utóbbi alkal­mazását — például zsírszegény, diétás ételek készítésére — a vá­sár látogatóinak is bemutatják A Tungsram védjegy világmárka. Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. csupán izzólámpából több mint 104 millió darabot termel és mintegy 50 milliót exportál. A sokféle típusból összetevődő, hatalmas lámpamennyiséget modern gépsorok állítják elő. Ezek egyikét — az autóstoplámpát gyártó gépsort — ideiglenesen a Városliget­hen helyezték üzembe. A gépsor óránként kétezer darab autóstoplámpát állít elő !­­ tk fi !?][ írj pan­ír

Next