Tükör, 1975. július-szeptember (12. évfolyam, 26-39. szám)

1975-09-09 / 36. szám

Tisza partján Mondhatná valaki, mindez szervezés kérdése. A tanácsi vezetők sem látván min­denben tisztán, közvéle­ménykutatást tartottak. Szo­katlan kérdésekre is választ kértek: „Hogyan ítéli meg a tanács munkáját? Fejlő­dött-e a község? Mi a véle­ménye a kereskedelmi, egészségügyi, stb. ellátásról? Hajlandó-e készpénzt is fel­ajánlani a község fejleszté­sére?” A válaszokból tanul­ságos kép alakult ki. Ezért rendezték meg évente kétszer-háromszor a községi fórumot, afféle falu­nap for­májában. Az elnökségben he­lyet foglalnak a község álla­mi és politikai vezetői, vala­mint a Volán, az ÁFÉSZ, a termelőszövetkezet, a gyárak felelős képviselői, s bárki, bármilyen kérdést feltehet a község életével, ellátásá­val, gazdálkodásával kapcso­latosan. Ám a demokratiz­mus egyik megnyilvánulása volt az is, hogy az új 100 személyes óvoda és bölcsőde helyének megválasztása előtt megkérdezték az üzemek dolgozóit: hová is építkezze­nek? Az Alumíniumárugyárban Bártfai István főmérnök el­mondta, hogy négy dolgozó­juk is tagja a tanácsnak. Vé­leménye szerint igen jelentős kapocs ez a község vezető­­testülete és az üzemi közvé­lemény között Kiss I. Péter párttitkár szerint a további fejlődés szempontjából pedig meghatározó, hogy a legfon­tosabb dolgokban „kérdez” a tanács és a válaszoktól füg­gően cselekszik. Ez az egyet­értés alapja, amiből majdan bölcsőde, sportpálya, újabb iskola, később talán művelő­dési ház is épül. Figyelmeztetésnek veszik, hogy a községbe vezető or­szágutat nemsokára magasít­ják, különben a kiskörei tá­rozó miatt víz alá kerülne. 1978-BAN JELENTKEZIK A TÓ — A tó feltöltése 1978-ra befejeződik — közli alkalmi kísérőnk. Kovács Bálint a horgászegyesület pénztáro­sa, miközben a Tisza holt­ágában ladikozunk. — Azo­kat a gyönyörű nyárfákat, füzeseket kivágják, amelyek most a partot szegélyezik, hiszen úgyis elborítaná őket Csendes szomorúság árad a Szávaiból. Félti ezt a taviró­zsás, nádat, sást ringató víztükröt amelynek a vará­zsát megtörheti a változás. De e változás Tiszafüredet hasonlóvá is teheti ama má­sik Füredhez, a Balaton part­ján, hiszen elindul a város­sá válás felé. Kereskedelmi és üdülőhelyi központ lesz, a Hortobágy közelsége révén pedig tudományos összejöve­telek színhelye. Termálvizé­nek hasznosítására gyógy­szálló, kórház épülhet egye­sek szerint éppen a Nemzet­közi Egészségügyi Szervezet, a WHO esetleges támogatá­sával. Sok minden történik majd az évek folyamán a község életében, hiszen nagy lehető­ségeknek tekint elébe. GEDE MARTON KULTURÁLIS TÜKÖR 11CSEHSZLOVÁK FILM SZERELMESPAR az első Évben 11 A szabadság első éve — a fasiszta megszállás, az üldöztetés, a háború és a náci megsemmisítő táborok bor­zalmai után — gyakori téma a kor irodalmában, színház- és filmművé­szetében. Jaroslav Bálik érzelemtel­jes, igaz emberi problémákat felvető filmje talán ezért nem mond sok újat, művészi megfogalmazásában sem. Erénye a filmnek Marta Vancu­­rova kiváló játéka és Jan Curik ope­ratőri munkája. Képünkön Marta Vancurova és Viktor Preiss. Bíró Lajos (képünk), Ady barátja, a századelő magyar irodalmának egyik legeredetibb, legszínesebb egyénisé­ge. Kitűnő elbeszélő, sikeres dráma­író, jelentős novellista. A Károlyi­­kormányban és a Tanácsköztársaság­ban vállalt közéleti szerepe miatt emigrálni kényszerült Korda Sán­dorral filmvállalatot alapított Lon­donban; itt is halt meg 1948-ban. A Szépirodalmi Kiadó Kiskönyvtár so­rozatában megjelent novellaválogatás erős tehetségének. ■llHm A Csehszlovákiában alkotó forradal­­már író, Szabó Béla (képünk) regé­­nyeiről többször is hírt adtunk már. ■ Hm Most a két háború között írott ver­seiből jelent meg válogatás a pozso­­nyi Madách Könyvkiadónál. Megin­­dítóan szép, dokumentuma ez egy el-­­ múlt kornak, benne a költő József­­ Attila halálára írt megrendítő verse­ *""**■* vel. »Ha most én is meghalnék / oly verskötet vigasztalanul és kegyetlenül, mint Ter­szay Béla: / sírodon emlék lennék, / fogcsikorgó- kenyér meg tej­tó, lázadó jel”.­ ÉL­­­­EJ OS ÁGI REGÉNY Illés Sándor: BAKONYI LEGÉNYEK A Móra Könyvkiadónál jelent meg Illés Sándor (képünk) ifjúsági regé­nye, a Bakonyi legények. Hőse Sobri Jóska, kinek alakjával kapcsolatban még halála után, százötven évvel is sok kérdés vetődik fel. A regény író­ja megrajzolja a népdalok rajongott hősét de megmutatja a társadalom­ból kitaszított bakonyi szegénylegé­nyek magányosságát harcuk re­ménytelenségét is. A könyv bizonyá­ra kedves olvasmánya lesz fiatal­jainknak. ,' Nagy Miklós, a néhány éve megje­­lent kitűnő Jókai-monográfia szer- ' ' í-’­zője most az Arcok és vallomások sorozatban ad átfogó képet Jókai Mór életéről és életművéről. Jókai­­nak nem volt szerencséje a kritiku- i V'f* sokkal, noha oly nagy epikus hódolt v « , elbeszélőművészetének, mint Mik­­száth Kálmán. Ady megjövendölte művei reneszánszát, s mi tanúi va­­gyünk ma is páratlan népszerűségé- Nagy Miklós­­nek. Nagy Miklós könyve ezt a kivé- jokai mór jeles írói pályát rajzolja meg.­­ Az utóbbi években idehaza is tanúi­­­ lehetünk Csehov növekvő kultuszá­­t annak a szenvedélyes vitá­­nak, mely Csehov színpadi bemuta- 1 ^ % "B-Sl körül zajlik. Peterdi Nagy László, Ja^rí | Br!­a nagy felkészültségű színháztörté­­nész, a csehovi dráma korszerű szín- TM —­padi megvalósítása mellett tesz hitet, kifejtve és gazdagon dokumentálva, hogy az új törekvések akkor jogosult mehet u­­ak, ha nem hamisítják meg az írott Iviridi Nagy László­ mű szellemét; ha Csehovot nem Cse­cs­en­ov színháza bov ellen játsszák. (Ú­ MŰHELYTITKOK Csiba Éva: BORMOVESSEG A Corvina Kiadó érdekes sorozatá­ban, a Műhelytitkok-ban ezúttal Csi­ba Éva könyve jelent meg a bőrmű­vességről. A bőr gazdasági és műve­lődéstörténeti szerepe igen jelentős, az ember őskorától napjainkig. A ta­nulmány az ősi kezdetektől napjaink divatjáig követi nyomon a bőr útját ismertetve anyagi természetét fel­dolgozásának sokféle módját alkal­mazását a mindennapi életben, a művészetben és az iparművészetben. ' 111 KISKÖNYVTÁR Bíró Lajos: ISABELLA B □ 15

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék