Új Tükör, 1978. április-június (15. évfolyam, 14-26. szám)
1978-06-11 / 24. szám
28 El DZELJO m m KIJDEDOVO „Az első óvintézet Magyarországon 1828-ik év június elsején nyittaték meg ünnepélyesen Budán, nagy mélt. Korompai Brunszvik Theresia grófnő alapítványa által saját házában, mellynélfogva ez úrhölgy vala első alapítója s védje ezen a nagy néptömeg erkölcsére olly szerfeletti behatással bíró intézeteknek nem csak hazánkban, hanem az egész ausztriai birodalomban is.” — Így foglalja össze az eseményt a jeles statisztikus, Fényes Elek, a múlt század negyvenes éveinek elején. Brunszvik Teréz, 150 évvel ezelőtt, a krisztinavárosi Mikó utcában, a budai kisgyerekek előtt megnyitotta az első hazai óvodát, az Angyalkertet. „Nem várom a vagyonosabb hazapolgároknak gyermekeit, hanem csak azokat, mellyek tehetetlenek gyermekeik jó neveléseire ...” — írja. Brunszvik Teréz, arisztokrata körökhöz viszonyítva is, kitűnő nevelésben részesült. Apja korán felismerte zenei tehetségét is, így került Teréz kapcsolatba Beethovennel. Tudvalevő, hogy haláláig tartott a szoros barátság. Ragyogó és sikeres ifjúsága múltával, 53 éves korában, hallatlan energiával hozza létre a példának szánt budai óvodát. A gyerekeket másfél évestől öt-hat éves korig vette fel. Nemcsak gondozásukatszervezte meg, hanem, mint a korabeli angol óvodák tették, sokféle egyszerű és hasznos ismereteket taníttatott nekik. Brunszvik Teréz azt vallotta: „Minden két éves gyermekben ott található a jövőbeni üdvözítő, amivé családja és az állam számára válhatik, ha legalább két éves kortól megadjuk neki ehhez az eszközöket... Ki kell bontakoznia, gazdagítani kell gondolatvilágát!” A messzi idők távlatából is tiszteletet ébresztenek ennek az európai látókörű, olvasott, mondhatnánk népművelő tehetséggel megáldott, s a gyakorlati megvalósításban is jártas egyéniségnek a nézetei. Mit tanultak a kisgyerekek Brunszvik Teréz Angyalkertjében? Meglepő sok mindent. Olvasást, írást, számolást. Magyar és német szavakkal tanulják a környezet fogalmait, a mérték-, súly- és pénzismeretet, s nem hiányzik a tananyagból a skálázás, a hangjegyek tanulása sem. A hasznos elbeszélések, erkölcsi mondások, bibliai történetek zsongása s az árnyékos udvarban való játék töltötte ki a reformkori óvodás napját. A nevelők évtizedekig férfiak, azaz óvók, és Brunszvik Teréz útmutatásai szerint nevelték a kicsinyeket. Hogy mit és miből tanítottak? Valószínűleg a Gyermeki elméhez intéztetett erkölcsi Rhytmusokból például — ezt a dallamos nevű Literáti Mádi János szerkesztette össze a 18. század közepén. Ugyanis a vallásos könyvek mellett, az illemtanok bizonyultak különösen kelendőnek. Ma már nagy mulatsággal — és fejcsóválva — olvassuk, mit kellett tudni a „gyermeki elmének" a Csinosságról: Béront s megköttetett. Nem szélnek eresztett Hajat viselni zsinos. Az is megsimított, Fésűvel tisztított, Ne légyen pedig boglyos. Benne serkét, tollat, Szőke bogarakat Tartani gyalázatos. Az öltözködésről vallott nézeteket még szigorúbban fogja öszsze egy kérdés-feleletben kiadott 16. századi illemtan. (Ezt az első óvoda nyitása idején is terjesztették még.) Kérdés: Kikhez illenek az kurtább ruhák, hogy nem mint alfeleket befedezze, mikor lehajolnak? Felelet: Nem az jó erkölcsű és elméjű gyermekekhez, hanem az égtelen életűekhez (tisztátalanokhoz), majmokhoz, az afféle majmokhoz, kiknek farkuk vagyon. Az óvók — és minden rendű oktatók — úgy vélték még a 19. század elején, hogy moralizáló szövegek (ahogy akkor mondták: „erénynemesítő beszélyek”) nélkül hiányos volna a gyerekek nevelése. Még a Robinzont is ,,erénynemesítővé" dolgozták át. Az erkölcsi nevelőhatás szem előtt tartásával az Ezópus (Aiszóposz) nyomán írt tanítómeséket fölöttébb kedvelték, így Heltai Gáspár, Fáy András állatmeséit. Tanítottak továbbá oktató verseket a Hármas Kis Tükörből. Ilyeneket: Mi legyen a pipa? — kérded. Sátán csak sípja! Ellened ezzel oroz, s majd veszedelmet okoz. A szórakoztatásra szánt német gyermekversek magyarításai közül a legnépszerűbb sokáig ez volt: Hop, hop, hop, Fuss lovam, galop! Hegynek-völgynek gyorsan szaladj, Mindenütt egyformán haladj, Mindenütt galop! Hop, hop, hop, hop, hop. Alig múlt el egy évtized, s már eredeti magyar vers csendülhetett fel az óvodákban: Kikik-kukuk elbújok, Egy kis sípot megfújok, S habár meg is halljátok, Flórit nem találjátok. Bezerédj Amália szenzációszámba menő munkájából, a Flóri könyvéből valók az idézett sorok. Ez volt az első magyar óvodai gyermekkönyvünk. 150 éves a magyar óvoda. Ott csírázott ki minden kezdet a budai Angyalkertben, Brunszvik Teréz gondos és erélyes keze nyo mán. BAUER GABRIELLA SARKADY SÁNDOR Brunszvik Teréz Lángolva kelt fel nemzeti hajnalunk, Munkált a szellem, tenni akart a kéz — Embernek lenni és magyarnak. Honszeretet s haladás hevített. Népemnek hívebb gyermeke én, Teréz. Hajlékul adtam házam a köznek, és Hirdettem: „Hatni kell a népre!” Így született ama kisdedóvó. Hitemmel építsd holnapodat, hazám. A népre tégy föl minden erőt, időt, S a felnövekvő, nemzedéket Óva öleld szerető szivedre! Brunszvik Teréz