Új Tükör, 1989. október-december (26. évfolyam, 40-53. szám)

1989-11-19 / 47. szám

Vége a komédiánakElőnyös változások HEVESI SÁNDOR SZÍNMŰVE ZALAEGERSZEGEN A DOKTOR HERZ BÉKÉSCSABÁN Barbinek Péter KELETI ÉVA FELVÉTELE Két új magyar musical volt az 1987-88-as szín­házi szezon érdekessé­ge. No nem azért, mintha a mű­faj tökéletes gyöngyszemei szü­lettek volna meg, hanem mert a művek alapötlete azonos. Azóta több Padlás épült szerte az or­szágban, s most üzembe lépett Békéscsabán Doktor Herz labo­ratóriuma is. Ez a műhely szeré­nyebb, mint a Madách színházi, kevesebb benne a villódzás, a tűzijáték. Ez használ a darab­nak: előtűnnek erényei, fölerő­södik a muzsika szerepe, ami, musicalről lévén szó, nem kis nyereség. A történetet Ungár Júlia dramaturg logikusabbá szervezte, így a játékban már kevésbé terjengős a próza, a Herz képzeletében fölbukkanó alakok megjelenése is éssze­rűbb. Erre a vázra az énekszá­mok jobban fölfűzhetők, tehát a Doktor Herz ebben a formában inkább megfelel a musical kö­vetelményeinek, mint a koráb­biban. Békéscsabán igyekeztek elfe­lejteni az előzményeket (tavaly itt is bemutatták A padlást) és szuverén módon kezelni a Dok­tor Herzet. Minthogy ebben a társulatban nem működnek oly erős karakterek, akik maguk alá gyűrhetnék a szerepeket, az alakok viszonya tiszta és még a megformálásban is megközelí­tően egyenrangú. A zenei alap azonos a Madách Színházéval, Tolcsvay László sejtelmes és ér­zelmes zenéje eredetiben szólal meg. Kulcsár László akkor vet­te át a címszerepet, amikor visz­­szatért egy NSZK-beli turnéról, ahol kétszeresen is vendég volt, minthogy kikölcsönözték a Fő­városi Operettszínháznak. A da­lokat könnyedén, szépen énekli, figurája jó, de a kockáztató Herz vagány tempóival adós marad. Kettőjük lendületét szolgáltatja Réti Andrea Beryll Mezzabotta szerepében. Harkányi János a zord Mezzabotta atyát visszafo­gottan, mértéktartóan játssza. A Mutter kulcsfigurája a musical­nek. Ezt a kifordított Shaw-hós­­nőt lehet harsányan és külsősé­­gesen megjeleníteni, akkor nem több, mint egy szószátyár, piás madárijesztő. Felkai Eszter mel­lőz minden közhelyes gesztust és különös, szeretetre méltó ala­kot form áll - egy ismerőst a sa­rokról, a kocsmából, a szomszéd házból. Kitűnő társa ebben Szántó Lajos, aki, mint az ello­pott álmok után koslató Oliver, szintén hiteles. Egy váratlan be­tegség miatt a rendező, Tasnádi Márton volt kénytelen Pancho de Weinberger mulatságos sze­repébe beugrani. Kívülről (és belülről) jó ritmusú, élvezetes játékot, majdnem musicalt konstruált a Doktor Herzből. A. M. Első és második évtized Vajon a kritikus Hevesi Sándor milyen bírálatot írt volna a drámaíró He­vesi Sándor művéről, melyet a Hevesi Sándor vezette Nemzeti Színházban Hevesi rendezésé­ben vittek volna színre? Hevesi valóban megrendezte a Császár és komédiás című drámáját, de akkor még nem volt a Nemzeti igazgatója és már nem foglalko­zott színi bírálattal. Az azonban így is elvitathatatlan, hogy poli­hisztor volt. Ez a színházszeretet és -isme­ret érződik Császár és komédiás című történelmi drámáján is, melyet a Hevesi Sándor Színház - a névadóra is emlékezve ­­mutatottt be. A korabeli - az 1919-es - kritikák a darabot méltatva goethei mélységekről beszéltek. Gyaníthatóan némi elfogultsággal. A dráma ugyan­is nem igazán jó. Történelmi té­mája ellenére hiányzik belőle az a konfliktus, mely Diocletian császár és az új vallás, a keresz­ténység hívei között feszül. Nem elég erős a hit és a hata­lom filozófiai problémáinak kö­rülírása sem. Elnagyoltak az alakjai, annak ellenére, hogy sokszor hosszú monológjaik las­sítják a történetet. De van ben­ne egy igazán jó szerep. Genesi­­usé, a színészé, aki a tenni vagy nem tenni csatáját vívja magá­ban, hogy az előadás kulcsjele­netében kilépjen a komédiából és Krisztus tanításainak feltét­len hívévé váljon. A drámát színre állító Halasi Imrének is dilemmát jelenthe­tett, hogy mit kezdjen a dráma történelmi részével. Nem biztos, hogy a legjobb megoldást vá­lasztotta. Eróltetetten deheroi­­zálta a hatalmi gépezetet, s pi­­perkőc pozőröket felvonultatva mutatta be színpadias világu­kat. Ezek az alakok látványosan korhoz kötődnek, hiszen Füzy Sári modem bársonyzakókat tervezett, melyekhez még a ci­pők is ugyanolyan anyagból ké­szültek. Genesius színpadra bo­csátásával a rendező stílust vál­tott. Őszintébb, vívódóbb, töp­­rengóbb lett az előadás hangja, s átgondoltabbak a rendezői megoldások. Diocletian császár elhagyta manírjait, így embe­ribbé váltak összecsapásai, ha­tásosabbá manipulációs törek­vései. Csak ettől a váltástól az előadás első fele még megoldat­lan, elbeszélő jellegű és lapos maradt. Ez a .megoldatlanság a színé­szi játékra is átvetült. Egyolda­lúak, átlátszóak, külsőségekben létezóek a császári udvartartás emberei. Baracsi Ferenc és Ga­zsó György a kiszolgálók típus­vonásait minden átütő erő nél­kül szólaltatja meg, Kiss T. Ist­ván pedig kisstílű akamokká üvöltözi Galerius Caesar alakját. Sem ellenvéleményében, sem szenvedélyében, sem gyűlöleté­ben nem elég erős Zalányi Gyu­la Diocletian császára, Tomanek Gábor pedig eltűnik az udvari orvos szerepében. A két nőalak közül Fekete Gi­zié a hálásabb figura. Izgalmas, vonzó-taszító nőstényt formál Helénából, a színésznőből. Se­gesvári Gabriella a kiszolgálta­tott, a lavinát elindító császár­lányban inkább a tisztaszívűsé­­get hangsúlyozza, belső tartása rejtve marad. Az előadás legtisztábban ér­telmezett alakja a keresztény rabszolga, Crispus, akit Balogh Tamás pontos, átgondolt, csend­jeiben is erős alakítása tesz iga­zán meggyőzővé. Megfontolt hi­te, rendíthetetlensége, bölcses­sége a minta a más erkölcsi nor­mák szerint élő Genesius előtt. Ez az, ami gondolkodásra kész­teti és istenhívővé teszi. Barbi­nek Péter Genesiusában sok a színészség, az exhibicionizmus, a fékezhetetlen indulat. A szí­nész eljátssza a színészt. Sze­repformálásában mégis azok a szebb pillanatok, amikor levet­­kezi a manírokat, eltöpreng a behódolás etikáján, s véget vet a komédiának. Megtalálja hitét és vállalja a hites ember életét. CSÍZNEK ILDIKÓ Felkai Eszter és Szántó Lajos A magyar táncművészet az elmúlt évtizedek folyamán fokról fokra a nemzetközi élvo­nalba emelkedett. Része volt ebben a Bartók és Kodály nevé­hez fűződő népzenegyűjtő tevé­kenység nyomvonalán fejlődött néptáncos munkának, a színvo­nalas amatőrtevékenységnek, a jól meglapozott, magas szintre juttatott, napjainkban sok euró­pai és tengerentúli országban vonzást jelentő balettoktatás­nak, alkotó és előadó tehetsége­ink sokoldalú, sokirányú tájéko­zódásának és tapasztalatszerzé­sének. Az említett tényezők együttes jelenlétében, valamint itt nem sorolt egyéb tényezők szeren­csés egybeesésének hatására kezdte meg a működését tíz év­vel ezelőtt Győrött egy akkor végzett balettintézeti osztály, az összetett adottságú, nagy nem­zetközi tapasztalattal rendelke­ző Markó Iván vezetésével. Munkájuk jogos figyelmet kel­tett itthon és a világban. A Győ­ri Balett azóta - túlzás nélkül mondható - világhírnek örvend. Előadásait jelentős tánc-, sőt színházi eseményként jegyzik itthon és külföldön. Mind az itt­honi, mind a külföldi sajtóvissz­hang ugyanis jóval túlterjed a táncvilág határain. A Győri Ba­lett működését a színházjátszás egésze figyelmet keltő része­ként kezelik Magyarországtól Franciaországig, az Egyesült Államoktól Japánig. (Ez így volt és van a Gyagilev, a Béjart, az Ailey nevével jelzett és más je­в. FAZEKAS LÁSZLÓ (MTI) FELVÉTELE lentős táncegyüttesek esetében is.) „Balett”-meghatározásuk csupán azt fejezi ki, hogy leg­főbb eszközük a mozdulat, és hogy művészei valamennyien magas képzettségű táncosok. Hatáselemeik összessége ellen­ben a színházjátszás számos ele­méből áll össze új egységgé, ide értve a prózát, az éneket, a vilá­gítást, a különféle hangulatkép­zést, eszmetársítást keltő tárgyi eszközök sokaságát. A Győri Balett: mozgásszínház, látvány­színház. Első külföldi munkájuk, ke­véssel indulásuk után egy Bo­risz Godunov táncbetét volt Mi­lánóban. Az ottani sajtóban megjelent ez a kitétel: „Európa egyik legjobb táncszínháza.” Azóta több országban több ha-28 □

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék