Turista Magazin, 1972 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1972-12-01 / 12. szám

a világban. A legnagyobb kincset adta nekünk, a hazát a maga mindig ismerős valóságában. Az állomásról, ahol messzire fénylő betűk köszöntik az utast Petőfi szülővárosában, jó hosszú az út a város szívéig, ahol a két templom között a főtérről a kis utca nyílik. Éjfélig az egykori Szarvas fogadó termében gyor­san múlik az idő, s mikor a harangok odakinn megren­­dülnek, megindulunk mi is a többiekkel. A lobogó fák­lyák fénye nagy kucsmás árnyékokat rajzol a kis házzal szemben húzódó magas, régi kőfalra, s az egykori régi granárium oldalára. A küszöb fölött a költő sorai fogadnak: „Szent a kü­szöb, melyen beléptem én, Oh szent a szalmakunyhók — küszöbe! Mert itt születnek a nagyok, az ég­i megváltó­kat ide küldi be.’’ Aki először jár itt, csakugyan nem tud mást mondani, mint a hajdani látogató: „Alig voltam valaha életemben meghatva úgy, mint e szerény kis ház látásakor.” ... A nyitott kéményű konyhán át balra jutunk abba a szobá­ba, ahol a költő született. „A kéményfából készült ágy — így mesélte a költő dajkája, Kurucz Zsuzsanna — ott állt a kiskőrösi ház szobájában, jobbra az ablak mellett levő sarokban... az utcáról nézve látni lehetett az ágy fejét, mely a kis ablak egy részét elfödte.” Ott áll, úgy áll ma is. Az ágy mellett az öreg almáriom, tetején a költő csutorája — amely nem pipacsutorát, hanem szép göm­bölyű ivócsutorát jelent Az ajtó melletti sarokban áll­­ Petőfi ládája, hűséges útitársa vándorlásaiban. Eredeti­leg még az édesapjáé volt, belső oldalán ott a felirat: „Stephanus Petrovits, domonyi székálló legény ... Anno 1815.” ... Az alacsony gerendájú kis szobában, a régi bútorok közt valami felidéződik a család régi bensőséges világából... Hogyne, hiszen ez volt az a láda, amely ké­sőbb az oly szeretettel megírt Anyám tyúkja című vers­be is belekerült. Az ágy fölött a rokonfiú, Orlai Petrics Soma festmé­nye: illusztráció az Egy estém otthon című vershez. Itt e kis házban, ahol az öreg Petrovics István s a legszere­­tőbb édesanyja képe néz ránk, érezzük át igazán ennek a versnek a melegét is. A konyhából lépünk át a belső udvari szobákba. Itt, a nyitott lángú tűzhely körül folyt a kis család mindenna­pos élete. Itt tette meg első lépéseit a kisfiú, aki huszon­két hónapos koráig volt lakója e hajléknak. A belső szo­bák már a nagyra nőtt fiú életét mutatják be. Itt van­nak a viharos pálya állomásait idéző képek: Orlai Soma képei: Petőfi Debrecenben, Petőfi Mezőberényben. Ugyancsak itt vannak Orlai ecsetjéből a költő szüleinek arcképei. S a Szabadság és Szerelem halhatatlan vers­sorai, egy nagyszerű lélek megrázó vallomásai. ... Valamikor Szilveszter éjszakáján évről évre ke­resztülszáguldott az Alföldön egy színészasszony, egy nagy szellemtárs, a költő verseinek leghívebb tolnácso­­lója, Jászai Mari, hogy lerója kegyeletét a szülőháznál. Voltaképpen mindannyiunknak el kellene jönnünk ide legalább egyszer, leróni hálánkat annak a szelleme előtt, aki mint valami második, s legfőbb honalapító, a haza, a szabadság, az emberség legtisztább fogalmaival ajándé­kozott meg bennünket, anyanyelvünkön szólva. DR. SZILÁGYI FERENC KÉPES LEVELEZŐLAPON 3Caw£Aß-n.yi iLdiwdet KÉPES LEVELEZŐLAPON Petőfi szülőháza Kiskörösön. A szülő­ház belülről, amely ma múzeum 21

Next