Turista Magazin, 1975 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1975-11-01 / 11. szám
oszlopot az 1700-as évek elején emelték. Az alsó Répce-völgynek Kapuvár a legnagyobb települése. Helyét igen kedvező földrajzi viszonyai jelölték ki: Győrből Sopron felé egyedül itt lehetett átkelni a Hanság kiterjedt mocsárvilágán. Ennek a hansági kapunak a védelmére létesült itt erősség a honfoglalás után; az első okmány, amely királyi várként említi, 1162-ből való. Az Árpád-házi királyok okleveleiben ettől kezdve többször szerepel castrum nostrum Copu néven. A várőrségi szolgálatot az idetelepített besenyő eredetű hajdúk végezték, akik egy ideig a környező falvakban — Babóton, Ivánban és Rábatamásin — laktak, s csak a XV. században települtek a vár tövébe, a Hanságtól elhódított területre. A vár mellett ekkor alakul ki a város. Ez időben ásták a Kis-Rába-csatornát, amelynek legfőbb feladata a vár továbberősítése volt; vize töltötte meg az ötven méter széles várárkot, amely ma parkosítva a legszebb dísze a városközpontnak. A Répce és a Kis-Rába itt már egymás közelében s egymással párhuzamosan folyik, készülődve az egybeolvadásra. Kapuvár 1558-ban már mezőváros, s a XVII. század végétől kezdve az Esterházy-uradalom gazdasági székhelye. Ez előny is, meg hátrány is a fejlődő településre. A lakosság szinte állandóan harcban áll földesurával kiváltságai védelmében, ugyanakkor átveszi és hasznosítja az uradalomban alkalmazott fejlettebb mezőgazdasági technikát, s jól pénzel a Kis-Rába és a Répce hatalmas rétjeire és legelőterületeire alapozott állattenyésztésből is. A viszonylagos jómód lehetőséget adott a népművészetek kibontakozására; így fejlődött ki Kapuváron a Dunántúl legszínesebb népviselete, amely a paraszti teremtő képzelet remekeit hívta életre. A férfiak világoskék posztóruhát viseltek, szűk nadrágot, sujításos rövid dolmányt, piros nyakravalót, s fejtetőt éppen csak elfedő pörge kalapot. A lányok és menyecskék viselete sokkal színesebb volt, ünneplő ruháikat selyemből, bársonyból készítették, gazdag gyöngysajta- 600 szegély díszekkel. A színpompás népviselet legszebb darabjait a helytörténeti múzeum őrzi. A népi építészet becses emlékei a mellvédes ambitus és parasztházak. Oromzatos homlokzattal néznek az utcára, míg az udvar felé zömök oszlopokra támaszkodó félköríves vagy kosáríves tornácokkal nyílnak meg. Hasonló nemes ízlésű parasztházakkal csak a Bakonyban és a Balaton-felvidéken találkozhatunk. A kapuvárinál kedvesebb városközpont sem sok akad az országban. Nagy, virágos terek körül rendeződött, s a hatalmas parkterület közepén uralkodó szépséggel és méltósággal foglal helyet az Esterházyvárkastély, a mostani tanácsháza. Kilencven méter szélességű frontjával szemben a park túlpartját egyemeletes zárt házsor szegi be, lágy pasztellszínű későklasszicista és romantikus ízlésű műemléképületekkel; mögötte a mi korunk jegyében fogant három-négyszintes lakóházak meglepő összhanggal simulnak a történelmi levegőjű kastélyhoz. Korhűen felújított szép öreg házak, modern lakóépületek levegős sora s a nagy zöld felületek nyugalma jellemzi a városközpontot, amelyen nyárfasorral szegve fut át a kőágyba fogott Kis-Rába. Kapuvár 1969-ben szerezte vissza régi városi rangját, s azóta egyre növekvő mértékben tölt be központi szerepet a környező táj életében. Kulturális hatása iskoláin kívül elsősorban az új művelődési háza révén sugárzik ki a környező falvakra is. A Rábaközi Művelődési Központ épülete korszerű, szép alkotás; üveghomlokzata előtt leányka hárfázik bronzba öntve ... ANTALFFY GYULA Jellegzetes iparasztszoba-belső NÉVTELEN NÉVADÓK A főváros mind több útvonalán hirdeti emlékeztető tábla: ki volt az a történelmi személyiség, művész, politikus vagy tudós, akiről az adott utca a nevét nyerte. Vannak azonban szép számmal olyan névadók, akiknek kiléte csak az avatott helytörténészek előtt ismert Számos utca például annak a nevét őrzi, akinek az adott földterület kiépülése előtt — telekkönyvileg tulajdonában volt. A Molnár Ferenc ifjúsági regényének címét adó Pál utca például Somsich Pál által a fővárosnak közcélra adományozott földjén épült. A Ferihegyi út Mayerffy Ferenc gödöllői földbérlőről kapta nevét, a Tavaszmező utca pedig egy Frühlingsfeld nevű pesti polgár telkein épült ki, s az elnevezés a név magyar fordítása. Ez történt a Teuffel nevű budai malomtulajdonos nevével is; tőle az Ördögorom örökölte nevét. Ugyancsak névmagyarosítással született a Hajós utca: „keresztapja" egy Schiffmann nevű pesti lakos volt, aki szintén telekkönyvi okokból jutott a megtiszteltetéshez, hogy nevét utca örökíti meg. A Farkasbíró utca nem valamiféle farkastulajdonost, vagy esetleg egy farkasokkal elbíró Toldi-szerű hőst jelöl, hanem Farkas Ladislaust, a XV. századi budai bírót, akinek nevéhez hivatali címe is hozzátapadt Sokáig fátyol fedte a budai Fátyol utca titkát, azt ugyanis, hogy Fátyol Károlyról, a régen élt, közkedvelt cigányprímásról kapta a nevét. CSORNA BÉLA 5