Turista Magazin, 1977 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1977-07-01 / 7. szám

kb. fele úton fekszik, határában ter­mékeny mezőgazdasági területek hú­zódnak, ahol főleg gabonaféléket ter­melnek. Róka-hegy Az MTSZ túraminősítő rendszerének egyik vértesi érintőpontja (356 m) Gánt és Csákvár között. A Z jelzés — Csákvárról jövet, Vérteskozmára tartva — csak a hegy aljában halad el, így a csúcsra csak tájoló haszná­latával lehet feljutni erdei szekér­­utakon és ösvényeken. Megéri a fel­­kapaszkodást, mert a hegytető tisztá­­sabb részeiről igen szép kilátást él­vezhetünk a Vértes-hegységre. Sárbogárd Nk., sárbogárdi I. L.: 11178. V. á.: Sárbogárd 2 km, Rétszilas v. á. 8 km, Rétszilas-alsó vmh. 6 km. Am. Járási székhely: R. kat. templom. Étkezés: Béke Kisvendéglő (Ady E. u. 121.) II. o. Pályaudvar Étterem (MÁV Ál­lomás), II. o. Bevásárlás: ABC-áru­­ház és vegyes boltok, ipari szaküzle­tek. A Sárréten fekvő, hosszan elnyúló településhez közigazgatásilag hozzá tartozik Sárszentmiklós és Rétszilas is. Mindkettő tőle délre helyezkedik el, és — főleg az előbbivel — szinte teljesen egybeépült. A Sárrét — Sár előnevű — településeinek legnagyob­bika, a nagyközség központja, köz­­igazgatási ,és más középületeivel, üz­leteivel városiasodó képet mutat. Át­halad rajta a 63. sz. főút. A környék mezőgazdasági településeinek felvá­sárló, de egyúttal kulturális központ­ja is. Sáregres ötk., sárbogárdi j. L., 1240. Vmh.: Sáregres 0,5 km. Am. R. kat. temp­lom. A Sárrét legdélibb települése Tolna megye határán. A 61. sz. fő­­útról — Cece és Simontornya között — bekötőúton érhető el. Sárkeresztes stk., székesfehérvári I. L.: 985. V. á.: Moha 1,5 km. Am. R. kat. templom. Székesfehérvártól alig 10 km-re fek­vő kis település, a 81. sz. főútról be­kötőúton érhető el. Lakói jórészt a megyeszékhely ipari üzemeiben ta­lálnak munkát. Sárkeresztúr ötk., sárbogárdi j. L.: 2489. Vmh.: Sárkeresztúr 1 km. Am. R. kat. temp­lom. Kisvendéglő, ABC-kisáruház. A Sárvíztől néhány km-re, a Mezőföl­dön elhelyezkedő kis település, zöm­mel mezőgazdasági lakossággal. A 63. sz. főút mellett fekszik, a megye­­székhely és Sárbogárd között nagyjá­ból a fele útján. Sárkeszi stk., székesfehérvári j. L.: 592. V. á.: Sárszentmihály 2,5 km. Am. R. kat. templom. Székesfehérvártól Ny-ra, a Sárvíz vizenyős rétjei mellett (ter­mészetvédelmi terület), Sárszentmi­hály és Nádasdladány között fekvő igen kis község. Határában — az egy­kori uradalmi gazdálkodásra emlé­keztető — kisebb tanyaközpontok vannak, mint Kiskeszi, Alsómajor, Pálmajor, Csillér. Sárosd Ötk., sárbogárdi j. L.: 3343. V. á.: Sárosd 1,3 km. Am. R. kat. templom. Kisvendéglő és presszó, bevásárló üz­letek, kisáruházak vannak a faluban. Az egykor főutaktól távol eső telepü­lés nevében elzártságra emlékeztet. Nagy kiterjedésű határában termé­keny mezőgazdasági területek húzód­nak. Sárszentágota Ötk., sárbogárdi I. L., 1679. V. á.: Sárszentágota 3 km, Felsőkörtvélyes 4 km. Am. p. kat. templom. Kisven­déglő. A Sárréten fekvő kis település, közigazgatásilag hozzá tartozik Fel­sőkörtvélyes és Felsőtöbörzsök is. A 63. sz. főútról bekötőúton lehet elér­ni. Határában védetté nyilvánított tavak. Sárszentmihály stk., székesfehérvári j. L., 2297. V. á­. Sárszentmihály 3 km. Am. R. kat. templom. Kisvendéglő. A Sárvíz mel­lett, Székesfehérvártól Ny-ra fekvő kis település, hozzá tartozik Livia­­puszta. A Ság-hegy és öreg-hegy lankáin szőlők, gyümölcsösök terül­nek el, présházakkal, közülük nem egy szép régi népi építészetű. Sárvíz A Bakonyban eredő több kisebb pa­tak és vízfolyás egyesülésével kelet­kező patak, összegyűjti többek kö­zött a veszprémi Séd és a Gaja-patak vizét is. Székesfehérvár előtt délnek kanyarodik, átfolyik a Mezőföldön, hosszan párhuzamosan a Sió-csator­nával, majd Szekszárd közelében öm­lik a Sióba. Várpalota és Székesfehérvár között több ágra szakad, sűrű csatornarend­szerrel. Itt nagy kiterjedésű rétek, le­gelők, zsombékos területek kísérik, melynek egy része természetvédelmi terület. Folyása mentén sok mester­séges halastavat létesítettek, különö­sen Pusztaegres, Örspuszta, Sáreg­res határában húzódnak nagy halas­tavak. Seregélyes Nk., székesfehérvári j. L.: 4815. V. á.: Seregélyes 2 km, Seregélyes-szőlő­hegy vmh. 3 km. Am. R. kat. temp­lom. Kisvendéglő és presszó, ABC- kisáruház, vegyes és iparcikk boltok. Székesfehérvártól DK-re, a 62. sz. fő­út mellett fekvő település. Megtekin­tésre érdemes a volt Zichy—Hadik kastély, klasszicista stílusban épült 1821-ben, benne néhány szép freskó is látható. Parkja természetvédelmi terület. Határában nagy kiterjedésű mezőgazdasági területek vannak, ahol a gabonafélék mellett igen sok zöldségfélét és a dombokon szőlőt, gyümölcsöt is termelnek. Közigazgatásilag hozzá tartozik Bör­­gönd és Pálinkaháza-puszta is. A megyeszékhely közeli vonzó hatása következtében gyors ütemben fejlő­dik a nagyközség. Soponya ötk., székesfehérvári j. L.: 2439. V. a.: Szabadbattyán 12 km. Am. A Sár­víz mellett elterülő kis település, zö­mében mezőgazdasági lakossággal. A nagylángi Zichy-kastély a XVIII. sz.­­ból származik, 1807-ben Pollack Mi­hály tervei alapján copf stílusban alakították át. Ma gyermekotthon működik benne. Parkja védett. Seréd Ktk., móri j. L.: 472. V. á.: Bodajk 4 km. Am. R. kat. templom. Kisven­déglő és presszó van a faluban. A Móri-árokban fekvő kis település a Vértes lankás domboldaláig húzódik. A 81. sz. főútról bekötőúton érhető el. Sukoró ötk., székesfehérvári j. L.: 867. V. á.: Kápolnásnyék 7 km. Am. R. kat. és ref. templom. Kisvendéglő és presszó van a faluban. A község a Velencei­hegység és a tó közé települt, egye­netlen, dombos terepre. Oklevelek csak 1494-ben említik először, de a Meleg-hegy oldalában levő Likaskö­vet, mint határjelt már 1295-ben. Kirándulások: A Velencei-hegység turisztikailag érdekes, legszebb terü­leteit ebből a faluból kiindulva jár­hatjuk be legkönnyebben és legcél­szerűbben. A sűrű úthálózat számos körutat tesz lehetővé. A Z + összekötő­ jelzésen elindulva érintjük a falumúzeumot a község néprajzi házát, a völgyben meghú­zódó, szépen berendezett lakóházat.

Next