Turista Magazin, 1983 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1983-08-01 / 8. szám
A Jurisics tér keleti házsora és a lábasház Kevés olyan történeti városközpontunk van, mely anynyira híven megőrizte középkori városszerkezetét, mint Kőszeg. Kiváltképpen vonatkozik ez a város főterére, a Jurisics térre, mely e tekintetben is unikális. A Hősök tornya alól kilépőt szinte érintetlen középkori beépítés fogadja: a tér középpontjában az egymás mögött elhelyezkedő Szent Jakab és Szent Imre templomok állnak, előttük az egykori láncos kút helyén klasszicista kútház és az 1739-ben faragott Mária oszlop kapott helyet. A nyugati térfal házai a város legrégibb polgárházai, a keletiek 1532 után épültek. KŐSZEG, JURISICS TÉR A mai keleti házsor a XVI. század második felében, az 1532-es ostromot követő újjáépítés során született. A telkek közel azonos nagyságából és szélességéből arra lehet következtetni, hogy szabályozott, irányított telekosztásra, tudatos újjáépítésre kell gondolnunk. Dél felől a városfal és az Alsókapu határolta a középkori Jurisics teret. A nyugati térfal első épülete, a 6. számú, ún. Tábornok ház (korábban Nádasdy ház) egybeépült a városfallal, a Hősök tornyához kapcsolódik. Az épület régebbi része egykor festői támívekkel kapcsolódott a szomszédos épülethez. Később a két épületet az emeleten folyosóval kötötték össze, a földszinten azonban megmaradt a középkori városépítésre oly jellemző, hangulatos sikátor, mely a Chernel utcába vezet át. A Jurisics tér 8. számú épület a Városi Tanács székháza. Az egyemeletes, hattengelyes, magas attikafalú épület feltehetően két XV. Jurisics Miklós címere a Városháza főhomlokzatáról században már álló emeletes, oromfalas, utcára merőleges, nyeregtetős, épület összeépüléséből és bővítéséből született. Az épület mai homlokzata az 1710-es hatalmas tűzvész után keletkezett: a megismétlődő, sokszor gondatlanságból eredő tűz ellen a város vezetése „Tanácsházon környül vivendő tűzfallak” építésével próbált védekezni. E magas attika fal takarja az utcára merőleges ároktetőket, melyeket egykor zsúppal vagy zsindellyel fedtek városszerte. Markáns főpárkány választja el „tűzvédelmi falat” az emelettől. Az emelet szabálytalan ritmusú, közel négyzet — késő reneszánsz ízű — formájú ablakai között ovális és kör alakú keretezett tükrök láthatók: az ovális tükrökben az ország, a város és a Jurisics család címere, ezek 1712-ben készültek, egykor — ma töredékes — latin nyelvű feliratok kísértek. A szövegtöredékek a várost és lakóit sanyargató háborúkról, pestisről, a kuruc—labanc világ szenvedéseiről és a várva-várt békés nyugodt évekről szólnak. A Madonnát és Szent Istvánt ábrázoló képek, valamint a koronás cím e századi. Külön figyelmet érdemel a XIX. század első évtizedeiben készített klasszicista kapuzat. Minden bizonnyal középkori eredetű a 10. számú épület is. A főhomlokzat domináns eleme a magas tűzvédelmi fal, mely a XVIII. század első harmadában épülhetett, a szomszéd épület analógiájára. A magas falat egyszerű párkány választja el az emeleti és földszinti résztől, melynek klasszicizáló későbarokk architektúrája a XVIII. század utolsó harmadából származik, legszebb dísze az egykori Gruber lakatosműhely kovácsoltvas cégére. A római katolikus egyházközség 1800 októberében 4000 forintért vette meg Lada Annától a jelenlegi plébániaházat, a tér 12. számú épületét. A közelmúltban befejezett A Városi Tanács épülete