Turista Magazin, 1984 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1984-10-01 / 10. szám

összevonták. Azóta az OKTH, mint államtitkár vezette főhatóság, dönt a környezet- és természetvédelmi kérdésekben, határozatokat hoz, rend­szabályokat foganatosít, egyszóval felel hazánk környezeti és természe­ti értékeinek minőségéért, állapotáért. A Minisztertanács koordináló, véleményező és ellenőrző szerveként pe­dig megalakult az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács (OKTT), amelynek tagjai az érdekelt minisztériumok, országos hatás­körű szervek vezetői, képviselői és a tanács elnöke által felkért szak­emberek. A tanács feladatkörébe tartozik a környezetvédelmi tevékeny­ségek összehangolása, az ilyen célokat szolgáló pénzügyi eszközök fel­használási irányelveinek jóváhagyása és a felhasználás ellenőrzése. De feladata egyben a kutatások és az oktatás ösztönzése is, környezet­­védelmi szempontból. A tanács állást foglal a fontosabb természetvé­delmi kérdésekben, ezek megvalósítását koordinálja és ellenőrzi. HORTOBÁGYI NEMZETI PARK Területe: 52 000 ha. A védetté nyilvánítás időpontja: 1972. Természet­­védelmi kezelő szerv: Országos Környezet- és Természetvédelmi Hiva­tal, HNP Igazgatósága. A Hortobágyi Nemzeti Parkot tévesen azonosítjuk a Hortobággyal. Előb­bi egy mesterségesen létrehozott kategória, utóbbi egy természetes kis­táj, melynek saját földrajza van, sajátos néprajzi adottságai és nem utolsósorban önálló története. A Hortobágy egy része a nemzeti park­nak, mellett számos egyéb tájrészlet szerepel még. A nemzeti park zöme legelő, szikes puszta, egészen kis hányada beéke­lődött szántóterület. A vonuló vízimadarak számára fontosak a halas­tavak, ahol a vadludak és -récék egész éven át védelmet élveznek. A nemzeti park arculatának sokaságából következik, hogy a különböző részek látogathatósága sem egyforma. Szigorúan védett területei első­sorban a növények és állatok védelmét, illetőleg a tudományos kuta­tást szolgálják. Ezért ezek a területek a nagyközönség számára nem lá­togathatók. Az ilyen területek természeti értékeinek közkinccsé té­teléről a nemzeti park igazgatósága kiadványok, előadások, filmek, ki­állítások és egyéb anyag formájában gondoskodik. A korlátozottan látogatható területek általában a szigorúan védett területeken kívül előforduló természeti értékek lelőhelyei. E területeken az idegenforgalom főképp a tudományos érdeklődés kielégítésére szo­rítkozik, változó időbeli és térbeli korlátozás szerint. Az év bizonyos szakában például teljesen zárt egy-egy terület, ha ott nyugalmat igénylő madárfaj kezd költéshez vagy átteleléshez gyűlik össze. A harmadik kategóriába a szabadon látogatható, nagyjában a korábbi időkben kialakult, idegenforgalomnak már eddig is feltárt területek tartoznak. Ezek a területek a Nagycsárda és környéke, Máta és Vé­konya. A Hortobágyi Nemzeti Park az ország első nemzeti parkja, alapító hatá­rozata legfontosabb feladatainak tekinti: a puszta jellegzetes természe­ti értékeinek védelmét, a sajátos pusztai tájkép, a növény- és állat­világ megőrzését, a különleges madárvilág zavartalan fészkelésének és vonulásának védelmét. Első nemzeti parkunk adottsága és funkciója sajátos. Területéről nem rekeszthető ki a természet- és tájvédelemmel összehangolt gazdálkodási tevékenység. Ezért kell — a valamennyi védett területre jellemző hármas feladatot — a védelmet, a rekonst­rukciót és a fejlesztést következetesen végrehajtani. Jelentőségük madárvédelmi szempontból óriási, mivel 70—80 madár­faj költő- és tartózkodási helyét képezik. A nagy madárvonulások út­jába esnek, így a vándormadarak egyik legfontosabb pihenőhelyét is jelentik. Értékesebb madárfajok a következők: gulipán, nyárilúd, kana­lasgém, nagykacsak, székicsér stb. A terület — éppen értékes madár­világa miatt — iskolások részére nem látogatható, de a pedagógusnak tudnia kell róla, hogy tanítványainak is tájékoztatást tudjon nyújtani és megindokolja a látogatási tilalmakat. 4. Fülöpházi homokbuckák Megközelítése: Budapest—Baja 51. számú műúton, Soltig. Solt—Kecske­mét felé az 52. számú műúton, Fülöpháza előtt, a 20. sz. km-kőnél, az úttól északra. Kecskemétről az 52. számú műúton Solt felé, a 20-as km­­kőnél útmutató tábla jelölése. Budapesttől 120 km, Kecskeméttől 20 km távolságra van. Védett természeti értékei: A Duna—Tisza közi homokbuckák felszíni kialakulása a régi geológiai korokra vezethető vissza. Az Ős-Duna med­réből fújta ki a szél a homokot és rakta le nyugatról kelet felé halad­va három buckarajban, különböző távolságokra szállítva azt. A homok szemcsenagyságától, valamint a szél erősségétől és irányától függően, igen változatos felszínű homokformák alakultak ki. Ezek elnevezései pl.: garmada, parabolabucka, bálnahát, barkán stb. Ez az első homok­buckafajhoz tartozó terület ma már Európa egyetlen, dunai eredetű érintetlen homokvilága, ahol a szél hatására ma is formálódik, alakul a buckák felszíne. Jellemző homokpusztai növényei: kék virágú sza­márkenyér, kunkorgó árvalányhaj, homoki csenkesz stb. Madárvilága főként a buckák lábazatánál kialakult Szívós, Hattyúszék és Kondor elnevezésű, szikes tavakon él. A buckás területeken — sajnos egyre fogyatkozó számban — egy érdekes homokpusztai madár is meg­található: az ugartyúk. A homokbuckák és a tavak között szőlőkkel és gyümölcsösökkel öve­zett, jellegzetes tanyasor húzódik. Védelemre érdemesek, mert hozzá tar­toznak a Kiskunsághoz, a tanya az Alföld tipikus tájképi eleme. A né­pi stílusban épített, hangulatos tanyák legszebbjeit kultúrtörténeti okok miatt védenünk kell. Kijelölt turista-útvonalak visznek bennünket a terület legjellegzetesebb pontjaira: a Fehér-hegyre és a Strázsa-hegyre. A fülöpházi homokbuckák szabadon látogathatók, nem zárt terület. 5. Alföldi nádasok, rétek (izsáki Kolon-tó) Megközelítése: Budapest—Baja 51. számú főúton Soltig. Solttól Kecske­mét felé az 52. számú közúton, az izsáki elágazásig. Az elágazástól Izsák felé, az 5203. számú közúton, a 2-es km-kőnél, a közúttól nyugatra. Kecskeméttől Solt felé, az 52. számú műúton, Ágasegyháza—Izsák el­ágazásig. Az elágazástól Izsák felé az 5203. számú közúton Izsákig, és Izsák—Páhi között, az 5301. számú közúton, a 2-es km-kőnél, a köz­úttól nyugatra. Kecskeméttől Solt felé, az 52. számú műúton Ágasegy­háza—Izsák elágazásig, onnan Izsákig az 5301. számú műúton Páhi felé, az 5301. számú közúton, a 2-es km-kőnél. Budapesttől 113 km, Kecskeméttől 34 km távolságra van. Ide tartoznak az izsáki Kolon-tó nádasai, a Csengőd—Páhi határába tartozó rétek, lápok és az orgoványi Kargala-mocsár. Az Alföldre egy­kor oly jellemző nádasok, tocsogós rétek, vad virágos kaszálók utolsó 6 11 rr

Next