Turista Magazin, 1985 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1985-01-01 / 1. szám

májának megtekintése a Tóth-tanya melletti, nagy méretű megfigyelő­toronyból; a Pusztaszeri Nemzeti Emlékpark történelmi emlékhelye. Megközelítés: mindkét terület Szegedről, autóbusszal. Szállás: Szegeden kollégiumban vagy kempingben, Ópusztaszeren kempingben. Ajánla­tos a szegedi IBUSZ-kirendeltséget és az IH (idegenforgalmi hivatal) kezelőségét írásban megkeresni szállásügyben. Étkezés: Fehértón ha­lászcsárdában, Ópusztaszeren a bemutatóhely közelében hideg ételek vásárolhatók. A pusztaszeri TK egyike azon területeinknek, ahol nemcsak a természe­ti értékek, hanem a magyar múlt, a magyar történelem emlékei is jelentősen érvényesülnek. Pusztaszerről azt is szokták mondani, hogy jelkép, az új hazában való megtelepedés, az otthonteremtés jelképe. E jelkép tartalmát, az évezre­des történelmet helyesen, értőn szemlélni a ma emberének feladata. A szer szavunk finnugor eredetű, s az ősi nemzetiségi szervezet emlé­ke .Az őshazában még a kétszeres nemzetiségi rendszer emléke, a hon­foglaláskor azonban már rend, rendszer jelentésben is élt, amint erről Anonymus is írt a következőképpen: „...azon a helyen a vezér és nemesei elrendezték az országnak minden szokástörvényét, meg vala­mennyi jogát is, hogy miképpen szolgáljanak a vezérnek, meg főembe­reinek, vagy miképpen tegyenek igazságot bárminő elkövetett vét­kekért ...” Azt a helyet, ahol mindezt elrendezték, a maguk nyelvén a magyarok Szerinek nevezték el azért, mert ott ejtették meg a szerét az ország egész dolgának. A „szer” szó etimológiája a Földrajzi Nevek Etimológiai Szótára sze­rint „közös származású embercsoport településhelye”. Anonymus leírá­sa ettől még nem veszti el jelentőségét, de a pontos nyelvészeti adat­tal tisztában kell lennünk, hiszen az országunkban még sok ilyen „szer” helységnév van. „Szeri” — a későbbi Szer — ma Pusztaszer, tehát magyarok első „országgyűlésének” színhelye. Mi is Pusztaszer rendeltetése? Idézzünk a tájvédelmi körzetté nyilvání­tási határozatból: őrizze meg a táj jellegzetes képét és jelentős termé­szeti értékeit; a szikes tavakat, szikes legelőket, réteket; a Tisza hul­lámterének egy részét; ezeknek az élőhelyeknek a természetes növény társulásait és állatvilágát; biztosítsa a védett madarak háborítatlan fészkelését, táplálkozását, vonulását; alakítsa ki a mezőgazdasági táj és a természetes élőhelyek összhangját; őrizze meg a táj történelmi és kultúrtörténeti értékeit; az államalapítás és a földosztás emlékhelyeit; a középkori építészetünk emlékeit. Pusztaszer természeti környezetével kapcsolatban nemcsak a nemzet­közi elvárások, de saját érdekeink is a védelmet, a gondozást követelik meg.­­ A szikes puszták és tavak sok madárfaj számára hasonló élelemszer­zési lehetőséget nyújtanak, mint a távoli tengerek partjai mentén levő iszapos zátonyok. A Tiszahát, a szikes tavak gyöngyfüzérként kísérik, ezért érthető, hogy a madárvilág itt találta meg fészkelési, táplálko­zási és pihenési lehetőségeit. A Tisza szabályozása után az ártéri mo­csarak lassan eltűntek, de továbbra is megmaradtak a gátak közé szo­rított, sós vizű szikes tavak. Ezek közül különösen jelentős a szegedi Fehér-tó, amelyről már a múlt század végén sok írás jelent meg, me­lyek eredménye, hogy első ízben Szeged határában lett a tóból intéz­ményesen biztosított természetvédelmi terület. Sok neves tudós dolgozott ezen a területen és térképezte fel a vidék madárvilágát. véséseket látni, amelyek a monda szerint a tatárok karjaitól származnak. A tenger — templomának gótikus kazettás famennyezete a legnagyobb az országban. Túristvándi — a romantikus környezetben ma is üzemelő műemlék vízimalom látható. Ez a háromkerekes, favázas vízimalom a második világháborúban őrölte a gabonát. A 60-as években hozták rendbe. Tiszakóród — a hídtól 800 m gyaloglás után elérjük a Túr folyó tor­kolati hídját, a hatalmas bukógát impozáns látványt nyújt. Tiszacsécse­n Móricz Zsigmond szülőházát a Kossuth utca 51. sz. alatt találjuk. Itt állandó irodalmi kiállítás látható. A házat Móricz Zsig­mond édesapja, Móricz Bálint építette a múlt század második felében. 1952-ben a házat népi műemlékké nyilvánították, az 1979-es ünnepsé­gekre (Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulójára) a házat hely­reállították. A kertben helyezték el Varga Imre Kossuth-díjas szobrá­szunk Móricz Zsigmondról készült szobrát. Tiszabecs — a faluhoz közeli, ún „Bajnok”-legelőn vívták a Rákóczi­­szabadságharc első győztes csatáját. A szóbeszéd szerint a talpas vité­zek kötelet feszítettek a bokrok közé, a vasasok lovai felbuktak és már csak kaszabolni kellett őket. Szatmárcseke — a temető talán egyik legérdekesebb temetője hazánk­nak. Egyszerre vannak benne történelmi, irodalmi és néprajzi érdekes­ségek. A márványoszlopok által körbefogott sírban fekszik Kölcsey Ferenc, aki itt lakott a faluban és itt írta a Himnuszt. A síremlék körül embermagasságú, öles és annál még magasabb fejfák népesítik be a temetőt. Megdöbbentő a fejfák monumentalitása, és bár nyomasztó a sok fejfa együttese, mégis felejthetetlen, szép látványt nyújt. Az itt lakó emberek még életükben kiválasztják a maguk tölgyfáját, amiből a sírjukra a fejfát a rokonok faragják. A mai napig nem döntötték el, hogy a fejfák mit jelképeznek, egyesek szerint a területen élt régi idők halászati bedeszkázott ladikjukban feküdtek a föld alá. Mások szerint a faragások emberarcot idéző profilja a fejfa lényege. Akár így van, akár úgy, mindenesetre a szemlélőben a komor fejfák a húsvét-szigeti szobro­kat idézik. Tarpa — történelmünk során a kuruc seregek gyülekezőhelye volt. A XX. század történelmében Bajcsy-Zsilinszky Endrét kell megemlítenünk Tarpával kapcsolatban. Rendkívül érdekes településforma látható a faluban. Háromszögeléses utcaelhelyezkedés, faragott és esztergált tornácoszlopok fogadják a lá­togatót. A falunak van egy érdekes szárazmalma. A faluban vásárolt az OKTH egy zsúptetős parasztházat, udvarán kerekeskútat, amit majd tájháznak rendeznek be. A falu szélén hatalmas — 1952 óta védett — tölgyerdőt látunk. A fák átlagos életkora 120 év. A kocsányos tölgyek magassága eléri a 28 m-t. A tarpai hegyet már a bevezetőben emlí­tettük, feltétlenül javasoljuk megtekinteni. Beregsurány — közvetlenül a magyar—szovjet határnál található a falu széli, ún. „Barátságkert”, amelynek fáit a magyar és szovjet dolgozók közösen ültették. Tivadar — a Tisza-parton van a Petőfi Sándor ifjúsági és úttörőtábor, jó homokos strand és étterem. Nagyar és Kiar — községek a Tisza partján. Előbbi nevezetessége a fa­lu szélén levő Petőfi-fa, amely alatt írta Petőfi — a hagyomány sze­rint — A Tisza című szép versét. Tákos — nem lehet elfogultság nélkül írni a faluban látható — a kör­nyék egyik legkisebb, de talán legszebb — templom és harangtorony a 15­0.

Next