Turista Magazin, 1986 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1986-07-01 / 7. szám

Ha a kajak-kenu pálya végén át­kelünk, a holtágat keresztező gáton és balra, az élő Tisza felé fordulunk, az emeletes ófalusi vadászkastélyhoz jutunk, amely az ártéren áll dísz­fák között. Közelében szelídgeszte­nyék és más gyümölcsfák is van­nak. Valamikor az Andrássyak va­dászkastélya volt. Ma romos álla­potban van, de tetőzete ép. Aládú­­colással renoválásához is megtették az előkészületeket. Ha a holtágat a kajak-kenu pálya végén keresztező gáton egyenesen megyünk tovább északra, hamaro­san Tiszadadára érkezünk. Közben hosszabb szakaszon az élő Tisza kö­zelében visz az út, amelyről a to­kaji Kopasz-hegy is feltűnik. Innen kezdve a Tisza hosszú szakaszán a Kopasz uralja a tájat. A dobról Dadára vezető műút is holtág mellett ível. Az út mentén földvár nyomaira találtak, amely nem látványos. Távolról sem olyan mint a közeli szabolcsi földvár. Tiszadada Doboz megközelítő mé­retű, módos község. Legjelesebb mű­emléke az 1831-ben klasszicista stí­lusban épült Zathureczky-kastély, amely ma kultúrház. Jó Tisza­­strandja van. A dadai révnél csó­nak visz át az északi partra, a Tak­­taközbe, Taktakenéz közelébe. A rév felett az utóbbi évtizedekben a Ti­sza egy kanyarja hajtűkanyarrá fa­jult, amely különösen jégzajlás ide­jén volt veszélyes. A hajózást is ne­hezítette. Ezért át kellett vágni, ami 1982-ben fejeződött be. Ezt már kor­szerű gépek végezték és nem kubi­kosok ásták, mint a múlt században az átvágásokat. GABRIEL ANDRÁS A NYÍREGYHÁZI KISVASÚT A Nyíregyháza—Dombrád közötti első 57,1 km-es szakaszon 1905. december 20-án indult meg a forgalom. A 15 km-es kiegészítő szerepű balsai vonal­részen 1911. augusztus 11-én közlekedett először vonat. A kisvasutat az olcsóság elvének szem előtt tartásával 760 mm nyomtávolsággal építették, helyiérdekű vasútként közforgalomra engedélyezték. A távolsági vonalak mellett kiépült a Nyíregyháza—Sóstó közötti 8,1 km-es szakasz, amelyet ugyancsak keskeny nyomközzel, de mindjárt Villamos üzemre terveztek. Ez volt a Nyíregyháza belső forgalmát lebonyolító villamos, amely a hatvanas évek végéig üzemelt. 1930-ban a Tisza túlsó partján üzemelő Bodrogközi Gazdasági Vasúttal való összeköttetés megteremtése céljából hidat emeltek a folyó fölött, amelyen a vasúti vágányt is átvezették. Így egy 187 km hosszúságú hálózat keletkezett, amely fontos szerepet töltött be Nyíregyháza és környékének közlekedésében. A háború alatt a balsai Tisza-híd súlyosan megrongálódott, a hálózat ismét és immár örökre kettészakadt. A Bodrogközi Kisvasút néhány évvel ezelőtt megszűnt létezni, Sárospatak és Nyíregyháza között ezzel teljesen felszámolták a vasúti összeköttetést. A nyíregyházi kisvasút turistaforgalom szempontjából a feltáratlan érté­kek közé tartozik, legfeljebb a sóstói üdülőközpont vonz nagyobb tömegeket. Pedig­­ a vonal mellett elterülő kisebb-nagyobb falvak gazdagon kínálják népművészetüket, népi építészeti emlékeiket. Egy utazást mindenképpen megér AZ ÉRDI MINARET Az érdi minaret kevésbé ismert, ezért kísérjük el Evlia Cselebit, aki 1663-ban Belgrádból Budára utazva ellátogatott Hamzabég palánkéra, azaz Érdre is. „ ... Ezt Szulejmán khán parancsára Simontornya várá­nak bégje, Hamza bég építtette. Miután Zerin uglu (Zrínyi Miklós török neve) ezt felégette, Iszmáil pasa, budai nagyvezír, mikor meg­hallotta, hogy a nagyvezír a győri hadjáratra fog jönni a rájákat (ter­melő és adózó lakosság) és népeket összegyűjtvén, újból felépíttette. Parancsnoka, háromszáz katonája van. A várban húsz deszkatetejű ház és egy dsámi van...” A moha­medán templom az évszázadok vi­haraiban elpusztult, csak a minaret maradt meg, abból is mindössze 15 méter. Helyi fűrészelt mészkőből ké­szült a négyzet alakú talapzatra a 16 szögű törzs. Körerkélyéről — ha sikerül feljutnunk — szép kilátás nyílik Érd-Ófalura. A minaret hely­reállítása 1970-ben fejeződött be. Amikor két évvel ezelőtt ott jártam, ajtaját lelakatolva találtam. A kis park, amely körülfogta, elhanyagolt, szemetes volt. A helybeliektől tud­tam meg, hogy az idetévedő embe­rek összetaposták, kihúzkodták a virágokat, tönkretették a füvet. Az őrző nélkül maradt toronyban szí­vesen játszottak a gyerekek, talán éppen törökverést. Remélhetőleg azóta változott a helyzet, mert kár veszni hagyni a múlt emlékeit, különösen, ha sok pénzt áldoztunk méltó felújításukra. Az útitárs, Evlia Cselebi beszá­molója a könyvespolcra került, hogy talán majd később egy újabb törté­nelmi kirándulás idegenvezetője le­gyen. GERECSEI ZOLTÁN MIHÁLYI LAJOS 11

Next