Turista Magazin, 1986 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1986-07-01 / 7. szám
Ha a kajak-kenu pálya végén átkelünk, a holtágat keresztező gáton és balra, az élő Tisza felé fordulunk, az emeletes ófalusi vadászkastélyhoz jutunk, amely az ártéren áll díszfák között. Közelében szelídgesztenyék és más gyümölcsfák is vannak. Valamikor az Andrássyak vadászkastélya volt. Ma romos állapotban van, de tetőzete ép. Aládúcolással renoválásához is megtették az előkészületeket. Ha a holtágat a kajak-kenu pálya végén keresztező gáton egyenesen megyünk tovább északra, hamarosan Tiszadadára érkezünk. Közben hosszabb szakaszon az élő Tisza közelében visz az út, amelyről a tokaji Kopasz-hegy is feltűnik. Innen kezdve a Tisza hosszú szakaszán a Kopasz uralja a tájat. A dobról Dadára vezető műút is holtág mellett ível. Az út mentén földvár nyomaira találtak, amely nem látványos. Távolról sem olyan mint a közeli szabolcsi földvár. Tiszadada Doboz megközelítő méretű, módos község. Legjelesebb műemléke az 1831-ben klasszicista stílusban épült Zathureczky-kastély, amely ma kultúrház. Jó Tiszastrandja van. A dadai révnél csónak visz át az északi partra, a Taktaközbe, Taktakenéz közelébe. A rév felett az utóbbi évtizedekben a Tisza egy kanyarja hajtűkanyarrá fajult, amely különösen jégzajlás idején volt veszélyes. A hajózást is nehezítette. Ezért át kellett vágni, ami 1982-ben fejeződött be. Ezt már korszerű gépek végezték és nem kubikosok ásták, mint a múlt században az átvágásokat. GABRIEL ANDRÁS A NYÍREGYHÁZI KISVASÚT A Nyíregyháza—Dombrád közötti első 57,1 km-es szakaszon 1905. december 20-án indult meg a forgalom. A 15 km-es kiegészítő szerepű balsai vonalrészen 1911. augusztus 11-én közlekedett először vonat. A kisvasutat az olcsóság elvének szem előtt tartásával 760 mm nyomtávolsággal építették, helyiérdekű vasútként közforgalomra engedélyezték. A távolsági vonalak mellett kiépült a Nyíregyháza—Sóstó közötti 8,1 km-es szakasz, amelyet ugyancsak keskeny nyomközzel, de mindjárt Villamos üzemre terveztek. Ez volt a Nyíregyháza belső forgalmát lebonyolító villamos, amely a hatvanas évek végéig üzemelt. 1930-ban a Tisza túlsó partján üzemelő Bodrogközi Gazdasági Vasúttal való összeköttetés megteremtése céljából hidat emeltek a folyó fölött, amelyen a vasúti vágányt is átvezették. Így egy 187 km hosszúságú hálózat keletkezett, amely fontos szerepet töltött be Nyíregyháza és környékének közlekedésében. A háború alatt a balsai Tisza-híd súlyosan megrongálódott, a hálózat ismét és immár örökre kettészakadt. A Bodrogközi Kisvasút néhány évvel ezelőtt megszűnt létezni, Sárospatak és Nyíregyháza között ezzel teljesen felszámolták a vasúti összeköttetést. A nyíregyházi kisvasút turistaforgalom szempontjából a feltáratlan értékek közé tartozik, legfeljebb a sóstói üdülőközpont vonz nagyobb tömegeket. Pedig a vonal mellett elterülő kisebb-nagyobb falvak gazdagon kínálják népművészetüket, népi építészeti emlékeiket. Egy utazást mindenképpen megér AZ ÉRDI MINARET Az érdi minaret kevésbé ismert, ezért kísérjük el Evlia Cselebit, aki 1663-ban Belgrádból Budára utazva ellátogatott Hamzabég palánkéra, azaz Érdre is. „ ... Ezt Szulejmán khán parancsára Simontornya várának bégje, Hamza bég építtette. Miután Zerin uglu (Zrínyi Miklós török neve) ezt felégette, Iszmáil pasa, budai nagyvezír, mikor meghallotta, hogy a nagyvezír a győri hadjáratra fog jönni a rájákat (termelő és adózó lakosság) és népeket összegyűjtvén, újból felépíttette. Parancsnoka, háromszáz katonája van. A várban húsz deszkatetejű ház és egy dsámi van...” A mohamedán templom az évszázadok viharaiban elpusztult, csak a minaret maradt meg, abból is mindössze 15 méter. Helyi fűrészelt mészkőből készült a négyzet alakú talapzatra a 16 szögű törzs. Körerkélyéről — ha sikerül feljutnunk — szép kilátás nyílik Érd-Ófalura. A minaret helyreállítása 1970-ben fejeződött be. Amikor két évvel ezelőtt ott jártam, ajtaját lelakatolva találtam. A kis park, amely körülfogta, elhanyagolt, szemetes volt. A helybeliektől tudtam meg, hogy az idetévedő emberek összetaposták, kihúzkodták a virágokat, tönkretették a füvet. Az őrző nélkül maradt toronyban szívesen játszottak a gyerekek, talán éppen törökverést. Remélhetőleg azóta változott a helyzet, mert kár veszni hagyni a múlt emlékeit, különösen, ha sok pénzt áldoztunk méltó felújításukra. Az útitárs, Evlia Cselebi beszámolója a könyvespolcra került, hogy talán majd később egy újabb történelmi kirándulás idegenvezetője legyen. GERECSEI ZOLTÁN MIHÁLYI LAJOS 11