Turista Magazin, 1999 (110. évfolyam, 1-7. szám)

1999-01-01 / 1-5. szám

mát. A balsai Tisza-híd megnyitásával nemcsak gazdaságilag létesült kapcsolat két eltérő adottságú tájegység között, ha­nem turisztikailag is, hiszen a kisvasút se­gítségével a nyírségi tanyavilág után né­hány órával már a zempléni hegyek ko­szorújában gyönyörködhetett a természet­szerető ember. Nagyhalász újra város Az 1970-es évek elején még meglévő Hegyközi kisvasúton utazva mindig arról álmodoztam, hogy milyen jó lenne egyszer Nyíregyházától a zempléni hegyek korona- Sóstón is megállt a vonat­ját jelentő füzéri várig utazni. Sajnos, úgy néz ki, hogy számomra ezt már nem adja meg a sors, nem hogy a II. világháborúban felrobbantott Tisza-híd nem épült meg, ha­nem a Hegyközi kisvasutat is megszüntette a közlekedés fura­ ura... Deh­át vissza a vágyálmokból a realitásokhoz, hál’ Isten­nek a nyírégi kisvasutat elkerülte a „racio­nalizálás”, talán szerepe lehetett ebben an­nak a 4,3 millió utasnak, akik 1968-ban a nyírségi kisvasúttal utaztak. Napjainkban a hálózat az 51 km hosszú Nyíregyháza- Herminatanya-Dombrád és a 15 km-es Herminatanya-Balsai Tisza-part vonalak­ból áll. A Magyar Közlekedési Közművelő­désért Alapítvány minden év szeptemberének második szombatján megrendezi a Nyírvi­déki Regionális Vasút napját. 1998 szep­temberében ragyogó őszi idő fogadta azt a többszáz kisvasutazást kedvelőt, akik Nyír­egyházától kiindulva Nagyhalászig utaztak. Az utazás során tapasztalhatták, hogy mi­lyen fontos az érintett településeknek a kis­vasút megléte, s legalább ilyen fontos a kis­vasutat üzemeltető személyzetnek is. Az uta­­­­zás folyamán nem voltunk híján a frissen sü­­­­tött házipogácsának, s kinek-kinek ízlése szerint az üdítőnek vagy a zamatos vörös bornak. Nagyhalászban esemény volt a nosztalgiavonat zsúfolt szerelvényeinek megérkezése, a fogadáson kint volt a apraja­­nagyja. Nagyhalász az Árpád-kor óta lakott hely, a középkorban Szabolcs vármegye egyik legnépesebb települése volt. A Tisza szabályozásával a nevében őrzött halászatból mezőgazdasági településsé vált Nagyhalász. A XIX. század végén herceg Odeschalcbii XI. Ince pápa leszármazottja) virágzó mezőgaz­dasági termelést hozott létre, amelynek zö­mét a helyi kendertermesztés és kendergyár adta. Nagyhalász 1993 óta újra város, a­ Rét- Kulturális műsor a nagyhalászi református templomban A nagyhalászi városháza. Elő­tte a kisvárosi kocsival járó utasok, köz tájegység szervező központja. Turista Magazin 1999. január-május KISVASUTAK 13

Next