Turista Magazin, 2002 (113. évfolyam, 1-12. szám)
2002-08-01 / 8. szám
SZÍN-VILÁG 12 7 Alföld közepén, Budapesttől 130, Szegedtől negyven kilo_______méterre található az a hely, ahol Anonymus „Gesta Hungaroruma" (A magyarok cselekedetei) szerint a honfoglaló magyarok vezérei szerét ejtették az ország dolgának, mai értelemben itt tartották az első országgyűlést. E hely aztán sok évszázaddal később Alsó-Pusztaszer és Felső-Pusztaszer néven vált külön. Előbbi Szeged, utóbbi pedig Kecskemét városához tartozott. E kettős viszony már akkor versenyt eredményezett: a kecskemétiek 1896-ban Felső-Pusztaszeren a hét vezérnek állítottak emlékoszlopot, versengve a szegediek által, az akkori Sövényházán (a mai Ópusztaszeren) emelt Árpád-emlékművel. A vita az 1970-es években dőlt el. Erdei Ferenc és Trogmayer Ottó kezdeményezésére ugyanis az Árpád-emlékmű körül ötvenöt hektáros emlékpark létesült. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark ma látogatók tízezreit vonzza, a pusztaszeri emlékművet pedig csak a kirándulók töredéke keresi fel. Pusztaszer falu egyébként könnyen megközelíthető. A Pestet Szegeddel összekötő 5-ös számú (E75) főúttól mindössze három kilométerre fekszik egy bekötőúton. Rögtön e mellett találjuk az első látnivalót: a temetőben álló, kuriózumnak számító ravatalozót Makovecz Imre tervezte 1990- ben, a kultikus hangulatú, színes kerámia domborművek pedig Péterfy László munkái. Pusztaszer fő látnivalója a falutól egy kilométerre, északnyugatra található. A turulmadaras obeliszket Magyarország ezeréves fennállásának emlékére, 1896-ban (illetve 1899-ben) emelte a Magyar Országos Diákszövetség Kecskemét város támogatásával, közadakozásból. A tizenhárom méter magas obeliszket Pataky Imre rajztanár tervezte és a pesti Gerenday A. és Fia cég faragta ki. Oldalain a vezérek arcképének bronz domborművei láthatók. Az obeliszk tíz méter magas halmon áll, melynek földjét a hagyomány szerint a honfoglalók első országgyűlése idején a résztvevők a sisakjukban hordtak össze. Pusztaszer nevét sokan megénekelték, Katona Józseftől Vörösmarty Mihályon, Jókai Móron és Juhász Gyulán át Ady Endréig. A bakancsos turista az oszlop tövében egy kicsit elmélkedhet arról, hogy a Pusztaszer név a magyarság számára az 1100 évvel ezelőtt megkötött törzsi és nemzeti szövetséget jelenti. Az emlékmű közelében egy szép tanyaépületben működik 1987 óta a fővárosi Zichy Galéria Alkotóháza. Innen érdemes igazán túrázni Csengele irányába a piros sáv jelzésen, mely útvonal egyébként elkészültekor, az 1980- as évek második felében Bács-Kiskun megyén keresztül a Pest megyei piros jelzéssel volt összeköttetésben (a jelzett turistaút teljes leírása a http:// web.szote.u-szeged.hu/inlst/rosa/utleiras/jelzutak címen olvasható). A piros sáv a hét vezér oszlopától a Kisteleki erdőn, az Alföld egyik leghangulatosabb erdején vezet át. Határa már az 1976-ban létesült, 22.226 hektáros Pusztaszeri Tájvédelmi Körzethez tartozik. Ennek egyik értékes része a falutól keleti irányban négy kilométerre fekvő Dongér-tó vagy más néven Büdösszék. A tó mellett kilátótorony is van. A Pusztaszer melletti tó madárvédelmi szempontból nemzetközi jelentőségű terület: megpihennek itt kócsagok, gémek, cankók, pólingok, partfutók, előfordul a rétisas, halászsas, vándorsólyom és rétihéja is, legértékesebb fészkelő madarai azonban a széki lile, a gólyatöcs és a gulipán. Néhány kilométerre Pusztaszertől északkeletre fekszik az ugyancsak védett, érdekes nevű Csaj-tó. Van tehát érték az igazi Pusztaszeren is. Igaz, ez nem oly harsány és turistáktól zsúfolt, mint 0 előnevű társa. Kép és szöveg: Barna Béla A másik PUSZTASZER