Déry József (szerk.): Négy évtized a magyar hegyek között - A Magyar Turista Egyesület negyvenéves multja 1888-1928 (Budapest, 1929)
Dr. Réthly Antal: Adatok a magyar Középhegységek éghajlatához
annak idején dr. Konkoly Thege Miklós igazgató megbízásából én szerveztem meg és így mintegy hivatalból is turista voltam. Füst! Most egyelőre a Magyar Középhegységekre vagyunk utalva. Ezek között a Pilisben már a M. T. E. kezdeményezésére 1898 óta történnek megfigyelések. Legrégibb állomásunk a Dobogókőn van, ahol Fehér István és Lajos kezdették meg a megfigyeléseket, majd folytatta a Lussin-szigetéről ideszakadt Bratina Antal és később Koppmeier Tivadar. Jóformán csak az ő észleléseik voltak teljesen feldolgozhatók, mert az újabb észlelések felette hiányosak és sokszor megbízhatatlanok. 1925 májusában hazánk ez időszerinti legmagasabb menedékházában, a Galyatetőn berendezett meteorológiai állomáson kezdetét vették az észlelések, ami a BETE, és a Hegymászók Turista Egyesületének érdeme. Pár évvel ezelőtt az Esztergom feletti Vaskapun is keletkezett egy kisebb állomás. Budapesten a Szent-Jánoshegyen hosszabb időn át észleltek, míg végre 1923-ban az állomás átkerült a Konkoly-csillagdába, ahonnan most igazán minden tekintetben kifogástalan észlelések birtokába jut a Meteorológiai Intézet. A Dobogókon végzett megfigyelések legfontosabb adatait kivonatolva több táblázatban foglaltam egybe. Tekintve a mai nehéz viszonyokat, csak két táblázatot adok közre. Az 1. táblázat egybefoglalja a nemzetközi megállapodásoknak megfelelően a Dobogókon 1901 — 1915-ig terjedő másfél évtizedes ciklus átlag- és szélsőértékeit. A Dobogókő 700 m magasan van a tengerszíne felett és miután a légnyomási megfigyelések homogének a budapesti légnyomási megfigyelésekkel, ki lehetett számítani a két hely közötti nyomáskülönbségből a magasságkülönbséget is. A számítás eredménye 571.1 méter szintkülönbség. Ezt hozzáadva Budapest magasságához (129.6 m), a dobogókői barométer magasságának 700.7 méter adódik.A számítás alapjául ugyanazon időszak hőmérsékleti és légnyomási megfigyeléseinek átlaga szolgált. Budapest 750.6 mm és 10.7°, míg a Dobogókő 700.5 mm és 7.1°.) A levegő évi középhőmérséklete a Dobogókőn 7.1°, ami megfelel a németországi Königsberg évi közepének és hasonlót mutat Bergen és Varsó is. A legmelegebb hónap egyenlő Oslóéval és a leghidegebbnek átlaga megegyezik Varsó januáriusával. A szélső hőmérsékleti értékek maximuma 31.4° és a legnagyobb hideg alkalmával—21.6-°ot jegyeztek fel. A 15 év megfigyeléseinek középértéke szerint az égboltnak 63%-át borítják felhők. Az augusztus, valamint a szeptember a legderültebbek. Az ősznek kedvező volta már a Középhegységben is erősen kitűnik, viszont a november és a december borultsága a legnagyobb. A Dobogókőnek évi csapadékösszege 804 mm és átlagban 120 esős napja van, amelyek közül 100 napon a csapadék az 1 mm-t meghaladja. Vannak nagy felhőszakadások is, amelyek közül a legnagyobb az 1901 augusztus 17-i volt, amikor 65 mm esett. Jól emlékszem még erre, mert szombaton volt a nagy felhőszakadás, jégesővel és hatal-