Turisták Lapja, 1902 (14. évfolyam)
Dr. Rodiczky Jenő: Barangolások a Maros mentén: Hunyad vármegyében (3 képpel)
Ill. RODICZKY JENŐ mythoszé. Fölelevenedtek képzeletemben mind a regényes dajkamesék, melyek születésével foglalkoznak: a szép demsusi Musinai Erzsébet, kinek odaadó szerelmét a kalandos Zsigmond király ismeretlenül nyeré meg; a hátszegvölgyi pásztorórák, melyek gyümölcse a „török rettegése" jön. Mintha fejem fölött surrant volna el a holló árnyéka, mely a Budára induló ifjú kezéből kiragadja anyjának nászgyűrűjét. Lelki szemeim előtt egy csodás élet változatos képe vonul el : János ifjú kalandos bolyongásai Zsigmond oldalán Európa nyugatán, első győzelme Belgrádnál, a szentimrei csata zaja, Abadin sah 80,000 emberének megveretése a Vaskapunál, a Morava melletti győzelmes harcz, Nissa fölégetése, Murád seregének tönkretétele, a hős diadalmas bevonulása Budára (1444. febr.), a szegedi békekötés, annak megszegése és Koszuló Nemezisként a várnai szerencsétlen csata, aztán az 1446-iki rákosi gyűlés, Hunyadi János megválasztatása Magyarország teljhatalmú kormányzójává, önzetlen leköszönése hat évvel később V. László kormányrajutásával; a rigómezei elveszett ütközet, a hős szerencsecsillagának ismét való feltűnése Bizáncz eleste után; Mahomed esküje, hogy miként egy úr van az égben, egy úr leend a földön is; az ozmánok lavinaszerű áradata, mely a barbárság özönvizével fenyegeti a magával tehetetlen, meghasonlott Európát; a rajongó barát Capistrán János ösztönzése keresztes hadjáratra; a nándorfehérvári dicső győzelem, minél hosszú századok története is keveset mutathat fel; és aztán a fekete halál, mely elragadja vitézei köréből a kereszténység legnagyobb hősét Zimonyban, 1456. augusztus 11-ikén. De térjünk vissza a mai kor képeihez, mert hiszen Vajda- Hunyadnak van modern ipari nevezetessége is, a m. kir. vasgyárban, mely a környék vasérczeit dolgozza fel. Látványosság számba mehet 32 kilométer hosszú drótkötélpályája, melyen a vasérczet Vadi-Dobriból szállítják az itteni négy hatalmas olvasztókba, melyek 1884— 1885., illetve 1891. és 1895. óta állnak működésben. Kohósításra a gyalári nevezetes vasbányából nyert 1 millió kg. vasércz szolgál. Vajda-Hunyadon 1898-ban nyolczszázezer kg. nyersvasat, továbbá mintegy tízezer kg. vasöntvényt és finomított vasat állítottak elő, részben összegyűjtött ócska vasakból is, amiken az ószereseknek nagy gyönyörűségük lehet. Az üzem nagyságára nézve abból is szerezhetünk némi fogalmat, hogy itt mintegy 800 munkás állandó foglalkozást talál. De amint a Hunyadiak korában még nem igen sejtették, hogy Gyaláron 51—52°C-os vaskő található, azt sem képzelhették, hogy a Hunyadiak törzsfészkében a XX. században ásót-kapát fognak gyártani. Hunyadtól dél felé puszta, rideg, hegyvölgyes táj terül el. Egyre fölfelé haladva jó két óra hosszáig, a hegygerinczre érünk, a honnan a kies hátszegi völgyet szemlélhetjük szétszórt apró helységeivel és a szép panoráma hátterében a havasok világát, vidám zöld sűrü növényzettel borítva egészen a hórégióig. Majd A.-Szilváson át Hátszegre érünk, a termékeny völgyben fekvő egykori Haczokvárra. Néma áhítattal szemléljük a várhelyi római aréna maradványait, hol a közeli patak titokszerűen csörtetve, az esti szellőnek tizenkét száza- 158