Turisták Lapja, 1902 (14. évfolyam)

Dr. Rodiczky Jenő: Barangolások a Maros mentén: Hunyad vármegyében (3 képpel)

Ill­. RODICZKY JENŐ mythoszé. Fölelevenedtek képzeletemben mind a regényes dajkamesék, melyek születésével foglalkoznak: a szép demsusi Musinai Erzsébet, kinek odaadó szerelmét a kalandos Zsigmond király ismeretlenül nyeré meg; a hátszegvölgyi pásztorórák, melyek gyümölcse a „török rette­gése" jön. Mintha fejem fölött surrant volna el a holló árnyéka, mely a Budára induló ifjú kezéből kiragadja anyjának nászgyűrűjét. Lelki szemeim előtt egy csodás élet változatos képe vonul el : János ifjú kalandos bolyongásai Zsigmond oldalán Európa nyugatán, első győ­zelme Belgrádnál, a szent­imrei csata zaja, Abadin sah 80,000 embe­rének megveretése a Vaskapunál, a Morava melletti győzelmes harcz, Nissa fölégetése, Murád seregének tönkretétele, a hős diadalmas be­vonulása Budára (1444. febr.), a szegedi békekötés, annak megszegése és Koszuló Nemezisként a várnai szerencsétlen csata, aztán az 1446-iki rákosi gyűlés, Hunyadi János megválasztatása Magyarország teljha­talmú kormányzójává, önzetlen leköszönése hat évvel később V. László kormányrajutásával; a rigómezei elveszett ütközet, a hős szerencse­csillagának ismét való feltűnése Bizáncz eleste után; Mahomed esküje, hogy miként egy úr van az égben, egy úr leend a földön is; az ozmánok lavinaszerű áradata, mely a barbárság özönvizével fenyegeti a magával tehetetlen, meghasonlott Európát; a rajongó barát Capistrán János ösztönzése keresztes hadjáratra; a nándorfehérvári dicső győ­zelem, minél hosszú századok története is keveset mutathat fel; és aztán a­­ fekete halál, mely elragadja vitézei köréből a keresztény­ség legnagyobb hősét Zimonyban, 1456. augusztus 11-ikén. De térjünk vissza a mai kor képeihez, mert hiszen Vajda- Hunyadnak van modern ipari nevezetessége is, a m. kir. vasgyárban, mely a környék vasérczeit dolgozza fel. Látványosság számba mehet 32 kilométer hosszú drótkötélpályája, melyen a vasérczet Vadi-Dobri­ból szállítják az itteni négy hatalmas olvasztókba, melyek 1884— 1885., illetve 1891. és 1895. óta állnak működésben. Kohósításra a gyalári nevezetes vasbányából nyert 1 millió kg. vasércz szolgál. Vajda-Hunyadon 1898-ban nyolczszázezer kg. nyersvasat, továbbá mintegy tízezer kg. vasöntvényt és finomított vasat állítottak elő, rész­ben összegyűjtött ócska vasakból is, a­miken az ószereseknek nagy gyönyörűségük lehet. Az üzem nagyságára nézve abból is szerezhe­tünk némi fogalmat, hogy itt mintegy 800 munkás állandó foglalko­zást talál. De a­mint a Hunyadiak korában még nem igen sejtették, hogy Gyaláron 51—52°­C-os vaskő található, azt sem képzelhették, hogy a Hunyadiak törzsfészkében a XX. században ásót-kapát fognak gyártani. Hunyadtól dél felé puszta, rideg, hegyvölgyes táj terül el. Egyre fölfelé haladva jó két óra hosszáig, a hegygerinczre érünk, a honnan a kies hátszegi völgyet szemlélhetjük szétszórt apró hely­ségeivel és a szép panoráma hátterében a havasok világát, vidám­ zöld sűrü növényzettel borítva egészen a hórégióig. Majd A.-Szilváson át Hátszegre érünk, a termékeny völgyben fekvő egykori Haczokvárra. Néma áhítattal szemléljük a várhelyi római aréna maradványait, hol a közeli patak titokszerűen csörtetve, az esti szellőnek tizenkét száza- 158

Next