Turisták Lapja, 1913 (25. évfolyam)

Benkó Mihály: Tihany (8 képpel és 1 térképmelléklettel)

évi pápai bulla a félsziget még egy falujáról, Újlakról tesz említést, melynek templom­romja ma is áll a révház mellett.­ A félszigeten régen nagy tölgyerdő volt, ebben írta Csokonai Vitéz Mihály Lillája utáni keservében „Oh Tihanynak riadó leánya" czímű szép költeményét. Berzsenyi Dániel is szeretettel tartózkodott itt. Tihany vára. Tihany váráról legelsőbb Kelemen pápa tesz említést­ 1267-ben kelt bullájában. Hogy mikor és ki építette, arról semmi írás nincs, bizonyára a tatárjárás után IV. Béla alatt létesült a régi római vár helyén, ott a­hol most a kolostor és a község áll. Az 1667. évi állapotot feltüntető madártávlati kép és alaprajzból­ következtethető, hogy a belső várban (fellegvár) volt a templom és az emeletes quadratura, míg a külső vár az őrség és a mesteremberek elhelyezésére szolgált. Alig képzelhető el, hogy az Óvárhegy és a Csúcshegy legmagasabb pontján ne lett volna egy-egy hozzátartozó külső erődítmény. A várat, mely igen erős lehetett, mert a törökök soha sem tudták bevenni, I. Leopold parancsára a XVIII-ik században védképtelenné tették, és csodálatos, hogy alig egy század múltán már semmi nyoma nincs. Az apátság". A tihanyi apátságot I. András uralkodása elején, 1055-ben ala­pította a Benedekrend szerzetesei számára, Szt. Anton tiszteletére abból az alkalomból, hogy a magyarok III. Henrik császár hadát Pozsonynál 1052-ben tönkretették.­ Az alapító levél Magyarország legrégibb, tehát a legelső nyelv emlékét tartalmazza (58 magyar szó, 9 ősi képző.). Az alapításkor a rendtagok egy része a tudományra oktatta a nemzetet, különösen a főurakat és azok gyermekeit, a másik része az eke szarvát fogta, a vadonokat viruló térségekké, a posványokat hasz­nálható legelőkké, szántóföldekké tette, a népet mesterségre tanította stb. Ebben az időben őseink rendkívül tudatlanok voltak, ezért a szerzetes szomszédság nagyon üdvös hatást gyakorolt rájuk, nyers életmódjukat példaadással szelídebbé tette. Az apátságnak abban az időben birtokai voltak: Zala, Veszprém, Somogy, Tolna, Fejér-Solt és Pest vármegyékben, de a későbbi időben ezek legnagyobb részét elvesztette. Az alapítás után 150 évről csupán három oklevél maradt meg, ezek szerint az első apát Lázár (1055) volt, utána (1091) Péter következett. 1 U. az 133. old. 2 Pannonhalmi apáts. tört. X. kötet 479. old. 3 A két ábra eredetije a kalsruhei nagyherczegségi levéltárban van, magya­rázó szöveg nélkül. 4 Jalsovits A., Tihanyi apátság tört. 1889. év 114. old. 5 Fejér codex diplom. I. 288. 6 Pannonhalmi Sz. Benedek tört. X-ik kötet 16. old. 104

Next