Turisták Lapja, 1925 (37. évfolyam)

Nagy Elemér: A középorom északi fala (5 képpel)

A Középorom északi fala 83 nevezett nyaraló területe az egész környező gyümölcsössel és erdőrészlettel. Lehet, hogy nem a magyar államnak, de akkor a magyar fővárosnak, Budának volt a tulajdona, így a török uralom megszűnése után ismét a köztulajdonba e-ett vissza. De hát miképen juthatott az magánembernek a tulajdonába? Ezen a téren sokat megmagyaráz a müépületeknek földig való lerombolása, az onnan kikerült faragottköveknek az eltűnése és annak a helynek, amely a magyarok egyik legnagyobb királyának, Mátyásnak kedves mulatóhelye és egyik otthona volt — Sau jelzővel való elnevezése. Sajnos. Nem volt egy magyar Marsigli, aki az 1686 után történt nemzetellenes eseményeket és azoknak a kútforrását naplójában megörökítse Bármiként volt, ha hiba volt, nem javítható, ha bűn volt, nem állítható helyre, de amit lehet, azt — meg kell tenni! így meg kell nyitni, mindenki rés/ére szabaddá kell tenni azt az utat, mely a zugligeti végállomástól a gesztenyefasorral szegélyezett úttesten a Fácán és a Disznófő érintésével a Kossuth-szoborhoz vezet, ha ez részben magánkézben van, azt a kettőszáz esztendős szakadatlan és zavartalan használat alapján, vagy ha ez nem lehet­séges, kisajátítás alapján köztulajdonba kell venni, de köztulajdonba kellene venni a Disznófő összes felépítményeit és területeit, beleértve magát a forráskutat és a/t az erdőrészietet is, ahonnan a Disznófőforrás ma is a vizét nyeri, ahol a Mátyás király forráskútja is fakadt és ezt a forrást, ha nem is a régi díszében, de mindenesetre a régi helyén vissza kell állítani és a közönségnek rendelkezésére bocsátani. Ma erre legeMsorban Budapest s/ékesfövaros közönsége hivatott, de sőt minden magyarnak azt súgja a lelke, ho»y ezen területek megszerzése Budapest székesfőváros közönségének erkölcsi és hazafias kötelessége Azonban még ezt is meg kell előznie vala­minek. Budapest székesfőváros törvényhatósága és a Fővárosi Közmunkatanács együttes akarattal elég sűrűn változtatnak utcaneveket, ugyanazért semmi akadálya nem lehet annak, hogy azt a gesztenyefasoros gyalogutat, amely a zugligeti villamos végállomástól a Kossuth-szoborig húzódik, nevezze el — Királytorrás-útnak, a Disznófő-forráskutat nevezze el Mátyás király forrás­kútjának, és azt a hegyhátat, amely a Jánoshegyen levő városi vendéglőtől a Normafán túl vonul, nevezze el — Király fonásdombnak. Ezt a névváltoztatást örömmel üdvözölné minden magyar ember! Dr. Németh Imre. A Középorom északi fala. (Bröckelmann-út—Dubke-út.) (5 képpel.) Egy gyönyörű szeptemberi reggelen, midőn a nap ébredő sugarai be­aranyozták már az Öttavi katlant, társammal, Kurt Lowack breslaui hegy­mászóval elindultam a Téry-házból a Középorom megmászására. Reggel 7 óra volt, a marmoták vidáman játszadoztak a katlan nagy moréna tömbjei között, a tengerszemek ezüstösen csillogtak a nyári verőfényben, a reggeli méla csendet csak néha zavarták meg a Lotnnici gerincének oldalából leguruló ködarabok. Lassacskán azonban, amint haladt az idő, megélénkült a természet is, a Jordán-út felöl lengyel turisták vidám beszéde hallatszott hozzánk, lent. a Tarpatak mellett kanyargó ösvényen pedig egy nagyobb társaság jött felfelé. Me-és időnk volt I A Markazit-torony felett egy nagy csapat madár vijjogva keringett a páramentes légben, a Középorom hatalmas északi fala (az ú. n. Sárgafal) sötét árnyékot vetett a Kisnyereghágó-völgy nagy törmelék kaoszára. Kimondhatatlan jó érzés töltötte el mindkettőnk lelkét, amint így a nagyszerű környezetet szemléltük, úgy tűnt fel nekünk, mintha a sok szép csúcs, melyek az Ottavat félkör alakban határolták, mind-mind mosolygott volna ránk. Boldogok voltunk, hogy itt lehettünk e szép időben ebben a pompás sziklabirodalomban, hol alpin szenvedélyünket igazán kielégíthettük, ahol váló-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék