Turisták Lapja, 1925 (37. évfolyam)

Dr. Németh Imre: Mátyás király-forrás-Disznófő (Szaukopf)

XXXVII. évf. 1925 7—9. szám. FOLYÓIRAT A TUR1STASKODAS ES HONISMERET TERJESZTESERE KIADJA A MAGYAR TURISTA EGYESÜLET Mátyáskirályforrás — Disznófö. (Saukopf.) Mátyás király Budán élt. A kútfők Budán létesített művészi alkotásait említik és mi a töiténeti kútfők és a szájhagyományok alapján legtöbbször csak tapogatózunk, bizonyosat csak ritkán tudunk. Kútfők és szájhagyomány egyaránt elsőrendű műalkotásnak mondják a mai Zugligetben állott királyi vadászkastélyt és mint annak egyik fődíszét emelik ki azt a forráskutat, amely a kastély felett emelkedő hegygerinc oldalából fakadva lépcsőzetes műalkotásokon keresztül ontotta bőséges vizét a völgy felé. Szájhagyományok után úgy tudjuk, hogy ez a díszes vadászkastély és forráskút a mai Disznófő környékén állott és hogy Mátyás király művészi kivitelű kútja ősapja volt a mai Disznófő forrásnak, a kastély közvetlen környéke pedig megfelelő műalkotásokkal az a nagykiterjedésű gyümölcsös volt, amely a ma Istenszeme nevet viselő nyaraló alatt és felett elterül. Minden adat megegyezik abban, hogy Mátyás király vadászkastélya a kör­nyező műalkotásokkal együtt a török uralom alatt is sértetlenül fennállott és nyaralóhelye volt a budai pasák háremhölgyeinek, állítólag ez a körülmény volt oka elpusztulásának is, úgy mondják, hogy felső parancsszóra rombolták le úgy, hogy kő kövön nem maradt és azért jöttek forgalomba a Sauwiese, Saukopf elnevezések, mert ezen a helyen száznegyvenöt esztendeig török pasák és háremhölgyek — tobzódtak. A mai Buda területén a lakott részek Mátyás korában is és minden­esetre azt megelőzőleg is magyar elnevezésüek voltak : Buda, Budavár, Nyék, Lógod, Fenyőmái, Mogyoróshegy stb., de magyar volt a környék is: Torbágy, Telki, Dömös, Diós, Kovácsi stb, így minden bizonnyal magyar néven nevezték Budának azt a hegyvidékét is, ahol Mátyás vadászkastélya állott, úgyhogy itt a Sau elnevezések 1686 előtt ismeretlenek voltak. Ezt igazolják azok az egykorú feljegyzések és helyszínrajzok is, amelyek az elmúlt század végén Bologna város könyvtárában felszínre kerültek. Ugyanis gróf Marsigli Alajos Ferdinánd olasz gróf 1632-ben a törökök ellen Budavárát ostromló

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék