Turisták Lapja, 1933 (45. évfolyam)

Peitler Gyula dr.: Jász Géza (2 képpel)

74 Jász Géza Jász Géza. Jász Géza nem tartozik azok közé az emberek közé, akik idegenek előtt szeretik nyitogatni szívük fiókjait, ahol örökösen zeng egy mélyhúrú líra, a ter­mészetszeretet csodálatosan szép me­lódiája. Az élete külső adatai sem fe­dik teljesen azt a romantikus élet­hullámzást és heroikus lendületet, amely jellemzője az elmúlt 70 eszten­dőnek. Humora, világszemlélete, filo­zófiája teljesen egyéni. Rabja, rajon­gója a természetnek s a Sport és Tu­domány szerves kapcsolatban él benne. Gondolkozónak is van akkora, mint lelkes természetkedvelőnek és sze­rencse, hogy sorsa olyan helyre állí­totta, ahol e talentumait kibonthatta. Jász Géza 1863 februárius 12-én, a Nógrád­ megyei Jobbágyiban szüle­tett. Középiskoláit a fővárosban vé­gezte és már ekkor kedvelt tárgyai voltak a természetrajz, földrajz és tör­ténelem. Tanári pályára készült, de a család anyagi gondjai arra bírták, hogy kényelmesebb és mielőbb jövedelmező foglalkozást keressen. Így került, jogi és kereskedelmi tanulmányok után, a Magyar Földhitelintézet kötel­ékébe. De a pénzügyi és kereskedelmi feladatok csupán szükségszerűen érdekelték, annál nagyobb volt a lelkesedése a természettudományok iránt. Már kora ifjú­ságában feladatává tűzte ki, hogy a világ és az ember fejlődésének törvényeit természettudományi alapon vezeti le. Erre vonatkozó számos kisebb értekezésén kívül öt nagy munkája jelent meg: 1. A fejlődés törvényei különös tekintettel a társadalmi és gazdasági életre (1893.) — 2. Az igaz, a jó és a szép eszméje. (1910.) — 3. A sejt, mint a fejlődés alapformája. (1911.) — 4. A vallás filozó­fiája. (1915.) — 5. Az én könyvem. Társadalmi lexikon. (1927.) — Értékes filozófiai munkálkodását elismerve, a Magyar Filozófiai Társaság már alakulá­sakor tagjai sorába választotta, ahol 1902—1932-ig előkelő tisztet töltött be. A szellemi munka mellett a természet rajongó szeretete és a sportproblé­mákba való intenzív bekapcsolódás jellemzői egyéni és társadalmi működésének. Egyesületünknek csaknem a megalapítás óta tagja. Már a kezdet szervező mun­kálatainál Téry és Thirring mellett ott látjuk őt is. Élénk részt vesz a kirándu­lások megrendezésében, átjelzésekkel foglalkozik s ő tartja az első ismeretter­jesztő felolvasást is Egyesületünkben. A Turisták Lapjának állandóan tevékeny munkatársa. Eddig csaknem félszáznyi cikk, hangulatos útleírás, beszámoló, kar­colat jelent meg tollából lapunk hasábjain. Ő volt egyike a kedves emlékű első turista-dalárda megszervezőinek is. Agilis turistaműködése kapcsán előbb vá­lasztmányunk tagja, majd alelnökünk lett s mint a kirándulóbizottság vezetője, hosszú ideig hathatós propagandát fejtett ki a belső vándorforgalom fellendítése érdekében. Bejárta a Magas Tátrát, Erdélyt, az Alpokat, a norvég fjordok vidékét, stb. Tevékenysége kiterjedt Egyesületünk előadássorozatainak megren­dezésére, valamint a vidéki osztályok megszervezésére is. Neki köszönheti meg­alakulását a Tátra Asztal, amelynek örökös asztalfője. A székesfehérvári, ajka­csingervölgyi, veszprémi, balassagyarmati, hegyaljai, nyírségi és debreceni osz­tályok alakulása is szorosan összefügg Jász Géza agilis munkásságával. Hala­dott kora ellenére, a legutóbbi időkig változatlan lelkesedéssel és kitartással működik egyesületünkben. Újabb osztályokat szervez, a megszállott területekre vezet kirándulásokat, előadásokat tart úgy a fővárosban, mint vidéki osztályaink

Next