Turisták Lapja, 1933 (45. évfolyam)
Lakner Károly: A Pilis-hegység útjelzései
122 A Pilis-hegység útjelzései Vili. Táblázat: A csapadék havi összegei, mm. Az adatok azt is mutatják, hogy télen, főkép januáriusban, jóval kevesebb a csapadék a Mátrában, ami a hósportokra hátrányos, decemberben és februáriusban azonban csak lényegtelen különbség mutatkozik. Meg kell még jegyeznem, hogy az elmúlt 1932. év feltűnő derült, napfényben gazdag és csapadékban szegény volt. Tekintve azonban, hogy az időjárás Középeurópának összehasonlításul felhasznált területén igen hasonló volt és hogy az itt levezetett éghajlati adatokat párhuzamos megfigyelések kellő mérlegelésével nyertük, kétségtelennek látom azt, hogy a Mátrában és részben a Bükkben is, olyan szubalpin jelleggel bíró szintnek vagyunk birtokában, amelynek kellő kihasználása nemzeti érdek és kötelesség. És ezért a szűk, ködös völgyek helyett a napsütötte magaslatok, kedvező déli lejtők kihasználására kell elsősorban törekednünk. Le kell végül még szögeznem azt, hogy ezen közlés első, előzetes közleménynek tekintendő, de meg vagyok győződve arról, hogy a következő évek eddigi eredményeinket még megerősítik és a megkezdett sugárzás-intenzitásmegfigyelések a sugárzás különböző fajtáira számbeli értékeket is szolgáltatnak. Dr. Réthly Antal. I. II. III. Iv. v. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Év Tátrafüred 53 40 11 60 104 124 140 104 103 47 53 60 973 Galyatető 27 37 49 68 71 86 87 84 81 65 39 55 749 A Mátra szárazabb -26 - 3 -23 +8 -37 -38 —62 —20 -22 +18 —14 —5 -224 A Pilis-hegység útjelzései. Lapunk 1931. októberi számában közöltük a Pilishegység új útjelzésének tervezetét, míg az 1932. évi márciusi szám azokat a változtatásokat tüntette fel, melyek a régi úthálózattal szemben előállottak. A bemutatott tervezet alapján már elkészült a hegyvidék egész úthálózata, csupán még néhány táblát kell elhelyeznünk, mire teljes és végleges úthálózat fog a turista és kiránduló közönség rendelkezésére állani. A terepen immár befejezés előtt álló teendők után csak a sematikus útjelzési térképet ábrázoló táblák elkészítése marad hátra. Ezek egyikét a szentendrei vasútállomás részére tervezzük, az ottani környék útjainak feltüntetésére, míg a többi tábla, mely az egész hegyvidék úthálózatát öleli fel, a menedékházak és más fontosabb helyek számára készül. Arra való tekintettel, hogy a tervezetnek másfél év előtti közzététele óta kisebb változások történtek (pl. két új útvonal létesítése, egy régebbinek megsemmisítése, stb.), az alábbiakban a jelzések jelenlegi állapotát és megközelítő pontossággal a jelzések hosszát tüntetjük fel: 1. Magyar Turista Egyesület (Központ, Esztergomi és Szentendrei Osztályok) jelzései: 1. Országos kék-jelzés: Dorog-Kesztölc—Klastrom-puszta—Pilisnyereg (549 m)—Kétbükkfa (574 m)—Dobogókő (700 m)—Sikáros—Bükköspatakvölgy 307 m pontja— öregnyílásvölgy—Pilisszentlászló—Lepencvölgy—Visegrád (csavargőzös állomás) — (35 km). — Kék. 2. Cholnoky út: Máriaremete—Solymári állomás—Solymár fal—Kevélynyergi menedékház—• Kiskevély—Majdán-nyereg—Oszolya— Margitliget — Csobánka — Szurdokvölgy — Pilisszentkereszti Áfrány turistaszálló—Kanyargóspatakvölgy—Dobogókő — (27 km). — Zöld. 3. Téry-út: Dömös—Körtvélyespuszta—Szakó-nyeregi—Dobogókő—Pereshegy—Pilisszentkereszt—Pilisszántó—Klotildliget — (20 km). — Piros. 4. Esztergom, laktanya—Vaskapu (menedékház)—Fári-kúti—Maróti hegyek—Bitóci domb-Pilismarót—Miklós-deák völgy—Hirsch-orom—Ecset-hegy— Pilisszentlélek — Pilisnyereg—Vörösúti—Csév—Piliscsaba—Bükköskút—Nagyszénás (a csúcs érintése nélkül a 1 Útjelzésekre vonatkozó hasznos tudnivalókat találhatunk még folyóiratunk 1927 szeptemberi,decemberi, 1929 januáriusi és szeptemberi, 1930 febr., 1932 májusi számaiban is.