Turisták Lapja, 1938 (50. évfolyam)

Budapest székesfőváros iskolai kirándulóvonatai. Vigassy Lajos

Miután műtermem roncsait képező néhány ecsetemet a malacok torkából még épségben kihúztam, visszaballagtam a menedékházba, ahol már ismerve kanalas orvosságomat, szótlanul kadart tettek az asztalra. A hetedik napon megállapítottam, hogy igaza van annak, aki az épelméjűség relativitását feszegeti akkor, mikor valakinek kényelmes otthona van és helyette elmegy farkasordító hideg­ben gyötrődni. És ma, kényelmes szobában mégis arról ábrándozom, hogy milyen jó lenne ismét fűré­szelni és milyen jó lenne ismét abból az undok hőséből nagyokat hörpölni . . . Irta: Vigassy Lajos. A Turisták Lapjának olvasóközönsége jól ismeri azt a mozgalmat, melyet — az alapítás éveiben — a Magyar Turista Egyesület vezéregyéniségei indítottak a diákturistaság meg­honosítása és továbbfejlesztése érdekében. Lapunk a diákturistaság múltjával több izben is foglalkozott. A jelen már kevésbbé isme­retes turistatársadalmunk előtt. A diákkirándulások tervezése és vezetése ugyanis az iskolák belügye lett és olyan szerves alkotórészeivé váltak az iskola nevelő és oktató munkájának, hogy ezzel a Turisták Lapja már nem foglalkozott. A kirándulások leírása, fényképek, mű­mellékletek kíséretében az iskolai értesítők lapjaira került s az érdeklődők innen vehettek tudomást arról a fejlődésről, melyet a diákturista-mozgalom az egyes intézetek keretében megtett. Beszámolhatunk azonban egy jelentős eredményekre visszatekintő, nagyvonalú akcióról, mely azért tart igényt az ismertetésre, mert túlnőtt az eddigi mozgalmak körén és egyetemes jellegűvé szélesedett. A főváros intézményesen megszervezte iskoláinak kirándulásait. A központi irányítás és szervezés sok fáradságtól és időrabló munkától mentette meg az egyes iskolák tanárait, a külön diákvonatok indításával kapcsolatos tömegutazás olcsósága miatt hozzáférhetővé tette a kirándulásokat a szegényebb tanulók számára is, viszont a kirándulások céljainak meg­valósításában, az értékek kiaknázásában tág tér és szabad lehetőség nyílik az egyes csopor­tok számára. Ezeknek a kirándulásoknak összefoglaló ismertetése a Turisták Lapja hasábjaira kíván­kozik, hogy a többi szervezetek okulást nyerjenek belőle, de nem mulaszthatjuk el, hogy a jövő fejlődése érdekében meg ne tegyük­­—­ a diákturistaság fejlesztését célzó — jószán­dékú észrevételeinket is. Ezeket a hazai középiskolák tanári karának és az illetékes minisz­térium intéző köreinek szíves figyelmébe és jóindulatába ajánljuk. * Budapest szktőr: eddig a következő vidékekre rendezett iskolaközi kirándulásokat: Pécs, Eger, Szeged, Ják—Szombathely, Székesfehérvár, Debrecen—Hortobágy, Sopron, Tata­bánya, Vác—Visegrád, Pannonhalma—Cuha völgye, Kecskemét—Bugac, Bécs, Balaton, Esztergom, Kaposvár, Alduna, Vértes. A közlekedési eszköz túlnyomó részben vonat, csak itt-ott hajó, vagy autóbusz. Minden résztvevő kap egy gondosan elkészített, maradandó értékű útmutatót, amelynek szerkesztője dr. Bodnár Gyula, az Eötvös József gimnázium tanára. Ő e kirándulások létre­hozója, szervezője és irányítója. A kis füzet 16 oldalból áll, az „Aldunai kalauz" kivételével, amely valamivel nagyobb. Mindegyikben bőven van fénykép (16—23 és térkép (2—5). Némelyikben grafikont, mű­emlékek alaprajzát, egykori képét, sőt történeti táblázatot is találunk. A címlapot szép fest­mény díszíti, amely a kirándulás valamelyik jellegzetességét ábrázolja. Mindegyik útmutató tartalmaz menetrendet és vasútvázlatot. A menetrend nemcsak a kilométer jelzéseket és az érkezési időpontokat tünteti fel, hanem még azt is, hogy az állomás a vasút melyik oldalán található. Benne van a gyülekezés ideje és helye egy kis vázlattal együtt. A menetrend tá­jékoztat arról is, hogy az orvos melyik kocsiban van. Találunk az útmutatóban a vasútvonalról egy vázlatos hossz-szelvényt kb. 1 : 200.000-es méretarányban. A hossz-szelvényen rajta van minden, ami a kirándulót érdekli, így a fon­tosabb út- és vasútkeresztezések, megyehatárok, a vasútállomások kilométerszáma, nagyobb patakok és hidak, sőt a vonatról egyáltalában látható nevezetességek (a lakihegyi antenna tornya, Duna, hegyek neve stb.). Az útmutatóban lévő nagyobb térkép 1:200.000-es méretarányban készült. A kirándulás útvonalát vörös vonal mutatja. 12 pontba foglalva kapják a diákok azokat a tudnivalókat, amelyek az utazás zavartalanságát biztosítják. Ha a kirándulás vonaton történik, akkor az útmutató először a vasútvonal létesítésének 75

Next