Turisták Lapja, 1938 (50. évfolyam)
Budapest székesfőváros iskolai kirándulóvonatai. Vigassy Lajos
Miután műtermem roncsait képező néhány ecsetemet a malacok torkából még épségben kihúztam, visszaballagtam a menedékházba, ahol már ismerve kanalas orvosságomat, szótlanul kadart tettek az asztalra. A hetedik napon megállapítottam, hogy igaza van annak, aki az épelméjűség relativitását feszegeti akkor, mikor valakinek kényelmes otthona van és helyette elmegy farkasordító hidegben gyötrődni. És ma, kényelmes szobában mégis arról ábrándozom, hogy milyen jó lenne ismét fűrészelni és milyen jó lenne ismét abból az undok hőséből nagyokat hörpölni . . . Irta: Vigassy Lajos. A Turisták Lapjának olvasóközönsége jól ismeri azt a mozgalmat, melyet — az alapítás éveiben — a Magyar Turista Egyesület vezéregyéniségei indítottak a diákturistaság meghonosítása és továbbfejlesztése érdekében. Lapunk a diákturistaság múltjával több izben is foglalkozott. A jelen már kevésbbé ismeretes turistatársadalmunk előtt. A diákkirándulások tervezése és vezetése ugyanis az iskolák belügye lett és olyan szerves alkotórészeivé váltak az iskola nevelő és oktató munkájának, hogy ezzel a Turisták Lapja már nem foglalkozott. A kirándulások leírása, fényképek, műmellékletek kíséretében az iskolai értesítők lapjaira került s az érdeklődők innen vehettek tudomást arról a fejlődésről, melyet a diákturista-mozgalom az egyes intézetek keretében megtett. Beszámolhatunk azonban egy jelentős eredményekre visszatekintő, nagyvonalú akcióról, mely azért tart igényt az ismertetésre, mert túlnőtt az eddigi mozgalmak körén és egyetemes jellegűvé szélesedett. A főváros intézményesen megszervezte iskoláinak kirándulásait. A központi irányítás és szervezés sok fáradságtól és időrabló munkától mentette meg az egyes iskolák tanárait, a külön diákvonatok indításával kapcsolatos tömegutazás olcsósága miatt hozzáférhetővé tette a kirándulásokat a szegényebb tanulók számára is, viszont a kirándulások céljainak megvalósításában, az értékek kiaknázásában tág tér és szabad lehetőség nyílik az egyes csoportok számára. Ezeknek a kirándulásoknak összefoglaló ismertetése a Turisták Lapja hasábjaira kívánkozik, hogy a többi szervezetek okulást nyerjenek belőle, de nem mulaszthatjuk el, hogy a jövő fejlődése érdekében meg ne tegyük— a diákturistaság fejlesztését célzó — jószándékú észrevételeinket is. Ezeket a hazai középiskolák tanári karának és az illetékes minisztérium intéző köreinek szíves figyelmébe és jóindulatába ajánljuk. * Budapest szktőr: eddig a következő vidékekre rendezett iskolaközi kirándulásokat: Pécs, Eger, Szeged, Ják—Szombathely, Székesfehérvár, Debrecen—Hortobágy, Sopron, Tatabánya, Vác—Visegrád, Pannonhalma—Cuha völgye, Kecskemét—Bugac, Bécs, Balaton, Esztergom, Kaposvár, Alduna, Vértes. A közlekedési eszköz túlnyomó részben vonat, csak itt-ott hajó, vagy autóbusz. Minden résztvevő kap egy gondosan elkészített, maradandó értékű útmutatót, amelynek szerkesztője dr. Bodnár Gyula, az Eötvös József gimnázium tanára. Ő e kirándulások létrehozója, szervezője és irányítója. A kis füzet 16 oldalból áll, az „Aldunai kalauz" kivételével, amely valamivel nagyobb. Mindegyikben bőven van fénykép (16—23 és térkép (2—5). Némelyikben grafikont, műemlékek alaprajzát, egykori képét, sőt történeti táblázatot is találunk. A címlapot szép festmény díszíti, amely a kirándulás valamelyik jellegzetességét ábrázolja. Mindegyik útmutató tartalmaz menetrendet és vasútvázlatot. A menetrend nemcsak a kilométer jelzéseket és az érkezési időpontokat tünteti fel, hanem még azt is, hogy az állomás a vasút melyik oldalán található. Benne van a gyülekezés ideje és helye egy kis vázlattal együtt. A menetrend tájékoztat arról is, hogy az orvos melyik kocsiban van. Találunk az útmutatóban a vasútvonalról egy vázlatos hossz-szelvényt kb. 1 : 200.000-es méretarányban. A hossz-szelvényen rajta van minden, ami a kirándulót érdekli, így a fontosabb út- és vasútkeresztezések, megyehatárok, a vasútállomások kilométerszáma, nagyobb patakok és hidak, sőt a vonatról egyáltalában látható nevezetességek (a lakihegyi antenna tornya, Duna, hegyek neve stb.). Az útmutatóban lévő nagyobb térkép 1:200.000-es méretarányban készült. A kirándulás útvonalát vörös vonal mutatja. 12 pontba foglalva kapják a diákok azokat a tudnivalókat, amelyek az utazás zavartalanságát biztosítják. Ha a kirándulás vonaton történik, akkor az útmutató először a vasútvonal létesítésének 75