Turisták Lapja, 1941 (53. évfolyam)

Lengyel László: Mezőhavas, Görgény, Kelemen

1941. 2. szám. I­III. évf. Ifizz&Havas, fytätyiszty, Isztzmin .. . Irta: Lengyel László. A visszatért erdélyi részek a természetjárókat ezernyi szépséggel várják. Olyan szép­ségekkel, aminekről a csonkaországbéli turisták alig álmodtak. Persze itt nemcsak a köz­ismertebb Radnai- és Csíkié-havasokra gondolok, hanem főként azokra a helyekre, amerre turisták a múltban kevesebbet jártak s így ezeknek a területeknek felkutatása és bejárása a „felfedező utazások" színes élményeit varázsolja elénk. A turistairodalomban is alig szerepel­tek ezek, azért kötelességünk felhívni reájuk az egész ország természetjáróinak figyelmét. Ilyenek a Mező-havas, Görgény-havas és Kelemen-havas! A T. L. mostani korlátozott terjedelme nem engedi meg, hogy havasainkat részletesen ismertessük, ezért csak két túrát vázolunk fel, ízelítőül. Vázlatrajzunkba (lásd a képes mellékleten) berajzoltuk ezt a két túrát és a bejárandó hegyek keresztmetszeteit is lerögzí­tettük a magasságoknak a vízszintes távolságokhoz képest tízszeres nagyításával. Az I. kirándulásra a Marosvölgyi Vasút (Székely körvasút) Déda nevű állomásáról (Vásárhelytől 60 km) indulunk északi irányban, majd a Kelemen-havas főgerincére érve, nagyjából nyugatról kelet felé haladva sétálunk az ezeréves országhatárig. Utunk az Istenszéken (1370 m) át vezet. Hatalmas fensík ez, amelynek oldalát többfelől festői sziklafalak csipkézik: olyan mint egy hatalmas vár, amely úgy tekint le a vécsi báró kastélyára, az immár történelmi hangzású „Vécsi Helikon" otthonára, mint a királytigris egy kétnapos angoramacska-kölyökre. A jámbor hegyi lakók az Úristennek ajánlották fel székül ezt helyet és mindenféle szükséges háztartási eszközt vélnek látni rajta. Egyik képünk éppen a Zsámolyt ábrázolja. A térképen 30 km, a valóságban egy „kicsivel" hosszabb út után épülnk Dédától az ideális szépségű Kisbeszterce (1992 m) csúcsára; innen további 30 km térképtávolságon úgy sétál­hatunk az országhatárig, hogy átlagosan 1850 m magasságban haladunk és öt csúcsot érintünk 2000 m-en felüli magassággal. Hogy közben mi van, mi nincs, arról jobb személyesen meggyőződni; egyáltalában, a turista sohase higyyen leírásokban, mindent nézzen meg maga. Egynéhány dolgot azonban mégis megemlítünk. A Dundee (1924 m) csúcsáról kis kitérőt téve dél felé, a Ruszka-hamvasra (1804 m) érünk és megpillantjuk a Török-szultánt. Itt egy csodálatos természetes sziklavárat látunk, olyan figurákkal, hogy fényképező turista csak úgy menjen oda, ha legalább két tucat képre való filmje van. Azután egy jó kaptatón feljutunk a Kelemen-havas főcsúcsára, a Nagykövesre (2102 m). Az oláhok Nagy Pietrosznak hívták. Pietrosz - köves (Petros­z kőszikla, erre alapította egyházát az Üdvözítő), hát ez a hegy bizony köves is. A csúcs és a Kelemen-gerinc egy része tele van szórva annyi kővel, hogy ott egyéb nem is látszik. A kövek egyike-másika két méter hosszat is elér. Esős, ködös időben csúsznak ezek, óvatosan haladjunk, mert a sípcsontnak nem tesz jót itt az esés! fv'.

Next