Turisták Lapja, 1941 (53. évfolyam)
Lengyel László: Mezőhavas, Görgény, Kelemen
A kelemenhavasbéli Nagykövesről a világ minden táját látjuk szép időben: a Fogarasi havasokat, a román ókirályságbeli gyönyörű Csabát, az Ülnököt (2279 m) és a Horthycsúcsot 2305 m. És közvetlenül látjuk magunk előtt azt a 30 km-es gerincet, amely a Kelemenhavas hatalmas vulkanikus kráterét alkotja. Nem túloztunk, amikor az I. túra jeligéjét választottuk „Magaslati levegő a Kelemenhavasban". Gimnazista koromban a görögök Olympusát képzeltem ilyenformának. Továbbmenve a Negoj (2047 m) után jócskán vesztünk a magasságból, de sebaj, a Retykás-ig (2022 m) nagyrészt visszaszerezzük. Innen tekintsünk mégegyszer vissza a Nagyköves-Negoj tömegére, nagyon is érdemes. Azután jön a gerincen a Fenyőcsonk (Brádycsont) 1900 m; fiatalabb embereknek érdemes lesz a Retyhás és a Fenyőcsonk között az 1750 m magasságban lévő bájos tengerszemhez leszaladni. A tavacska csendes vizében a havasok tükörképe látszik, partján nyáron érdekes flóra virágzik. Azután vissza a főgerincre, ahol a Forráshegy (2031 m) és a Kelemen Cserbükk (2013 m) csúcsait érjük. Innen már csak egy km a régi országhatár. — Aki a határőrséggel nem kíván érintkezésbe lépni, a Fenyőcsonkról lejuthat Bélbor faluba, majd onnan (szekérrel is) a híres Borszék fürdőre. Ha pedig sietős a dolog, a Fenyőcsonkról menjünk mintegy 10 km-re lévő szép bazaltbányákhoz, a Lomási-patak völgyébe s innen iparvasúttal Maroshévízre, amelynek pompás szénsavas fürdőiben (Urmánczy-fürdő és Bánffy-fürdő) lemoshatjuk a túra porát. Második kirándulásunk Szovátáról indul s onnan nagyjában északi irányban, 90 térképkilométeren át juthatunk a Borgó-völgyi vasúthoz. Ennek az útnak jeligéje: ,,Hol fel, hol le!" s hogy a jelige megválasztása helyes, azt mindannyian éreztük, akik végigjárták a túra kapaszkodó-ereszkedő, hegyi-völgyi útjait. Szovátáról, kies fekvéséről, sósszikláiról, világhírű melegvizű sóstavairól és remek villáiról kár szót vesztegetni; itt pengőket kell vesztegetni, de sokakat. Utunkat csak mérföldes csizmával követhetjük, tessék végigjárni. Első nagyobb csúcs a Mezőhavas (17 7 m), itt ha időnk van, járjuk körül ennek vulkánkráterét. Csaknem teljes ellipszis ez, csak észak felé törte át a Székely-patak. Az ellipszis kisebbik tengelye (Mezőhavas 1777 m — Tatárkő 1636 m) csak 4 km hosszú, közbül félezerméterrel mélyebben rohan a patak. A déli oldalon leereszkedve Laposnyára érünk. Itt van Rudolf trónörökös vadászkastélya, történelmi becsű látványosság. Aki elfáradt, innen a Görgény-völgyi keskenyvágányú vasúttal Szászrégenbe utazhat. De inkább másszunk fel a Fancsalra (1645 m), ahonnan pompás erdővidékben és a világ egyik legjobb vadászterületében gyönyörködhetünk, míg észak felé teljes pompájában kiterítve tárul fel előttünk a Kelemen-havas. Ha ránk esteledett, a mi fogalmaink szerint kényelmes Bányásza-menedékházban (1600 m) jót alhatunk. Innen néhány óra alatt elérhetjük a Maros völgyét a vasúttal együtt s meghalhatunk akár Maroshévízen, akár Gödemesterházán. Az előbbi városka, az utóbbi falu, de a mi utunk mégis Gödemesterházán át visz, mert innen érjük el leghamarább a Retyhást (2022 m), a Dregus csúcsát közben balkéz felől elkerülve. Ettől a Nagykövesig túránk az előzővel azonos nyomon halad, de azután az 1856 m-es Majoros csúcson át északnyugatra levágunk a Borgóvölgyi vasúthoz. Ezzel a második túránk végetért, aki még bírja, a vasúttal Óradnára utazhat, pihen egyet Borberek fürdőn s máris mehet az Ünőkő (2279 m) és a Horthy-csúcs (2305 m) felé. * Az eddigiekben nagyobbára számadatokkal igyekeztünk a Marosvidék turista „anyagáról" fogalmat adni, most egy kis helyiérdekű turistalexikon következik a betűrend és a latin nevek mellőzésével. Dorongút. Egymás mellé tett fenyőgömbfákból készített út, amelyen a ledöntött fát vontatják az erdei vasútig. Sokszor éppen patak felett halad, mint valami híd. A turista gyakran kilométereket jár rajta. Amíg új, nincs baj vele, legfeljebb tyúkszem nő a talpon. Pár év alatt a puhafa elkorhad s ilyenkor vigyázni kell: az alsó támasztó gerendák fölött járjunk, akaratlan fürdő vagy sérülés elkerülése végett. A bélgya a dorongút kezdetlegesebb faja: itt csak 1—2 méterre tesznek egy-egy gömbfát a földre a vontatáshoz. Csalán. Olyan mint másutt, de a Kelemenben sokhelyt 3—400 méteres tisztáson csak csalánon át lehet előrejutni. Ilyen helyen a tiroli térdnadrágviselet nem célirányos. Érzékeny ember hidegrázást is kaphat tőle. Viszont rheuma ellen kitűnő orvosság és további előnye, hogy nem üt bele a mennyke (Marosi néphit). Égett erdő. Sok van belőle. Az erdőgyújtás a birtokjogi viták elintézésének egyik módja errefelé. Menetelésnél nem jó, de nyáron igen jó táborhely, mert bő tüzelőt ad, kevés munkaellenében. Hasonló jellegű a széldöntés is, erdeink réme.