Turistaság és Alpinizmus, 1921 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1921 / 1-2. szám

Lena Christ „Das Lied“ című­ humoros novellája után Wilhelm Herbert „Bergpöbel“ címen Montanus Familie Eckeljének alpesi utazásához hasonlóan írja meg a bajor hegyeket ma felkereső neveletlen és műveletlen tömeg botrányos viselkedését. A mű­mellékletek elseje a most elhunyt neves tiroli festőnek Defreggernek markáns „Sarntali parasztja“. Reschreiter sziena­tónusban készült festményén büszkén törnek föl a Gard­­­ból Valolet karcsú tornyai. Jos. Jul. Schütz felvételén hangulatos a letűnő napnak, a Kleiner Ahornboden sötétlő fenyvesei fölé emelkedő ormokra eső búcsúérintése. T. Wundtra ismerünk arrollai Mont Colion felvételén, Henel tusrajza „Walsertalerinnen“ mintha felületes volna, míg C. J. Luther tiszta felvétele, „Gletscherspalte“, zárja a mű­­mellékletek sorát. A szövegképek mind kiválók, szerzőik felvételeikkel G. Haug, Müller, Rubert és Stechere. A szeptemberi számban Franz Rosen „Vision“ című jellemnovellája, német hegy­mászójának az angolokkal szemben táplált érzelmeit igyekszik kidomborítani. J. C. Heer hidroplanon a Luganói tóból kiemelkedve és a Zürichi tóba ereszkedve, délről északnak egész szélességében, a Gotthard hágó felett 5630 m. t. sz. f. magasságot elérve, repülte át a svájci Alpokat. Útjának legérdekesebb fázisául a fel- és lerepülést tartja. Hanns Barth a Sellacsoportnak a ladinok által Davit de Meschnek, a németek által Mittags­­zahnnak nevezett bizarr dolomittornyáról ír, melyet a háború alatt a „Bergführerkurs“ keretében volt alkalma alantasaival felkeresnie. Brixenről és dómjáról emlékezik meg mű történelmi szempontból Hugo Steffen építész és cikkét tiszta kivitelű tollrajzokkal illusztrálja. Az ismertetett szám legértékesebb cikke Theodor Wundt-é, ki az ő tökéletes szép stílusával „Was uns die Alpen sein können“ címen arról értekezik, hogy mi is nekünk voltaképpen ott fent a hegyek között az alpinizmus és micsoda hatással van általában további egész életünkre. Adolf Deye rövid kis vázlatát Frido Ko­den cikke: „Berggeister“ követi, melyben ugyan nem a hegyi szellemekről, hanem ama szeszfélék­­ről, tehát pálinkákról ír, melyek a hegyek (Alpok) közt termő növények gyümölcséből, bogyóiból és gyökereiből készülnek. Szellemes és alapos ismertetése elárulja a­­ szak­értőt. E szám legszebb műmelléklete G. Neumann felvétele „Die drei Zinnen“, Th. Wundtnak a Jungfraut a Mönch csúcsáról ábrázoló felvételét már előnyösen ismerjük. Karl Raupp a Frauenchiemsee vendéglője művészasztalának színes festményével szerepel. K. Flügelnek Ganghoferról készült fametszetén és E. Heigenmooser „Vision in Morgen­dämmerung“ című tusrajzán kívül megemlítendő illusztrációk Barth felvételei a Davit de Mesdiről és a Pisciadutoronyról, valamint Helene Hoogenak egy ügyes rajza. Az októberi számra jellemzők a változatos tartalmú rövidebb cikkek. Fritz Müller „Nackte Füße“ című beszélyében egy öreg vezetőnek az ő hegyei iránt érzett szeretetét jellemzi. Franz Ramsauer tanár végigvezet a Dolomitenstraßen, annak az olaszok által Strada d’Allemagnanak nevezett részén Toblachból Schluderbachon át Cortina d’Am­­pezzoba, innen az u. n. Neue Straßen, mely a Falzarego hágón át a ladinok által lakott festői Buchensteini völgybe (ma már megint Livinalongo), honnan újra számtalan szerpen­tinnel a Pordoijochra kapaszkodunk. A hágó túloldalán a fassatali Canazeiba vezet le a szép műút, mely Vigonál elágazva a Karerpasson át az Eggentalba, majd Bozenba vezet. Toblachtól Bozenig, a b­rit útirányban haladva, egymásután vonulnak el előttünk Sexten, Ampezzo és Gröden dolomitóriásai, melyeknél érdekesebb és különösebb szikla­alakulatokra sehol másutt a világon nem találunk. Ewald Silvester rövid áradozó cikke után Dr. W. Schweisheimer értelmes cikk keretében a hegyjáró- és hegymászósport higiéniájáról ír és figyelmét főkép a szívműködésre terjeszti ki. E szám legérdekesebb cikke J. C. Heere: „Die Rüfi kommt!“ Rüfinek nevezi a svájci a hegyomlás vagy völgy­szakadás következtében keletkezett földből, iszapból és sziklákból álló suvadást, mely főkép heves és hosszú esőzések által előidézve, a felsőbb régiókban keletkezik és onnan előtörve,­­az útjába kerülő erdőket, házakat, vizeket és élőlényeket elsöpri és menthetetlenül elpusztítja. Német neve Mur vagy Murgang. A cikkíró egy ilyen, az idei nyáron a Tödi déli oldalából az Elő-Rajna völgyébe letörő, és állítólag egy partjait átlépő hegyi tavacska pusztító suvadásáról ir, mely borzalmas természeti jelenségnek feleségével együtt, egy graubündeni hegyi kirándulásáról visszatérőben, Rabius falunál szemtanúja volt. Végül a neves zeneszerzőnek, Felix Mendelssohri-Bartholdynak 1831. évi svájci gyalogvándorlása alkalmával irt két levele kerül közlésre, melyek szerint a művész igaz örömét lelte a természet fenségességében. A műmellékletek közül ezúttal a leg­jobban Prof. Bodenstein gyönyörű felvétele „Am Märtelengletscher“ tetszik nekünk, Edwin Henel pasztellrajza „Aufstieg zur Alm“ szintén ügyes munka. Ramsauer cikkét G. Neumann-nak kilenc szebbnél szebb dolomitfelvétele diszíti, míg Helene Hooge ezúttal egy esthangulatos modern technikájú rajzzal szerepel. A novemberi szám első két cikke abból az alkalomból, hogy a népszavazás Karintiát Németausztriának mentette meg, az említett alpesi tartománnyal foglalkozik. Az első rövid buzdító sorokat tartalmaz, míg a másodikban Dr. A. Deyer „A tavak és 32

Next