Turistaság és Alpinizmus, 1932 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 8.szám

Ebéd alatt kompánia alakult, kirándulni Diósgyőrre s a hámorba. Nekem tetszett ez legjobban, mert Diósgyőr vidékét már oly rég - oly sokszor hallottam magasztalni s még nem láttam. Sokat vártam, de még többet találtam. Óh, e bájos völgy, alig félórányira Miskolctól! A völgy elején fekszik a falu s benne Nagy Lajos király leányának, Máriának kastélya. Most már csak rom természetesen. Négy tornya áll még, az is csak félig, csonkán. Ha lakhelyéről megítélhetjük lelkét, a királyi hölgy költői lélek volt s azért — mindamellett, hogy . . . volt — tisztelet emlé­kének. A falun belül, hol a hámor van, egyre szűkebb lesz a völgy s végre egészen kősziklák közé szorul, meredek, vad kősziklák közé s az út föl­felé tart kanyargósan a Szinyva partján, mely számos zuhatagot képez, fönn pedig a hegyen tóba gyűl, melynek vize sötétzöld, minthogy tükre az őt környékező bércek erdejének. Az ember azt gondolja, hogy legalább is Helvéciában van, Helvécia valamelyik szebb vidékén. S hogy semmi ne hiányozzék, a természet barlangot is helyezett e völgybe, még­pedig cse­pegő barlangot. Az igaz, hogy Aggtelekhez képest semmi, de minthogy ebbe nem fáklyákkal, hanem csak gyertyákkal járnak, az aggtelekinél sok­kal tisztább, fényesebb s ez pótolja némileg a nagyszerűséget. Egész délután itt mulattunk, késő este értünk haza, én különösen elfáradva a kéjtől. Akár hiszed barátom, akár nem, de engem jobban meg­visel a lelki élvezet, mint a testi fáradozás. Talán ezért is írtam le ily bágyadtan e szép napokat. Közeledik az éjfél, karján hozza gyermekét, az álmot s ez felém nyújtja kezét, hogy kezemből kivegye a tollat. Jó éjszakát. Holnap folytatom­­utamat Sáros-Patak felé s onnan . . magam sem tudom még, merre. Jó éjszakát. Sándor. A Hámori tó ma. Lux Géza rajza. (A készülő Bükk-kalauz illusztrációiból.) 176

Next