Turul 1893 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).
II. Kisebb rovatok - Tárcza - Szakirodalom - A Turul tárgy- és névmutatója - Az osztrák-magyar monarchia czímertára
"13 Arthur, dr. Nyáry Jenő alapító tagok iporioo frtnyi befizetett alapítványán, Pettkó Béla alapító tag befizetett 50 frtnyi félalapítványán, úgyszintén az alaptőke convertálásából fennmaradt 41 frt 75 krnyi összegen 600 kor. névleges értékű korona-járadék kötvény vásároltassék és ez az osztr.-magyar bank budapesti főintézeténél elhelyezett alaptőkéhez csatoltassék. A titkár ezután bemutatta a Turul tíz éves folyamához készített tárgy- és névmutató teljesen kész példányát, jelentve, hogy az rövid idő múltán szét fog küldetni. A választmány a bejelentést örvendetesen tudomásul vette, és a szerkesztőnek hátralékos tiszteletdíját utalványozta. Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére Dr. Boncz Ödön és Kammerer Ernő vál. tagok köretvén meg, az ülés véget ért. SZAKIRODALOM. A Turul tárgy- és névmutatója. A Turul 1883—1892. évi tízéves folyamához készült tartalomjegyzék, betűrendes tárgy- és névmutató Dr. Borovszky Samu szerkesztésében 107 lapnyi terjedelemben kikerült a sajtó alól. Fölöslegesnek tartjuk kiemelni, mily hasznos sőt nélkülözhetetlen segédeszközt nyújtott választmányunk a kitűnő pontossággal és szakavatottsággal szerkesztett füzetben mindazoknak, kik heraldikai és genealógiai kutatásokkal foglalkoznak és mennyire megkönnyítette ez által a folyóiratunkban eddig megjelent becses anyag áttekintését és használatát. Meg vagyunk győződve, hogy t. tagtársaink a választmány e feltevését tömeges megrendeléseikkel igazolni fogják s hogy nem lesz tagtársaink és a Turul évfolyamainak birtokosai közt olyan, ki a folyóirathoz szükséges kulcsot meg ne szerezné. A Tárgy- és Névmutató ismertetéséül közöljük a szerkesztő előszavát, mely a következő : A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság igazgató-választmánya könnyebben hozzáférhetővé óhajtván tenni a folyóiratában közzétett becses történeti adatokat, elhatározta, hogy a Turul 1883—1892-iki évfolyamaihoz külön tartalomjegyzéket és betűrendes név- és tárgymutatót készíttet, s annak szerkesztésével alalírottat bízta meg. A Tartalomjegyzék feltünteti a folyóirat tíz évfolyamában megjelent összes dolgozatokat, előbb a szerzők (illetőleg, ha a czikkek névtelenül jelentek meg, azok betűrendes sora szerint, azután az egyes tudományszakok szerint csoportosítva. Az ábrák lajstromát is czélszerűbbnek látszott alphabetikus rendben összeállítani, hogy ekként a keresett czímer vagy pecsét rögtön megtalálható legyen. A betűrendes tárgy- és névmutató lehetőleg felölelni igyekszik a tíz évfolyam hasábjain előforduló összes neveket és fogalmakat, melyek a szakembert érdeklik. A személy- és helynevek mellé mindenütt oda tettem az évszámot is, ahol ez a szövegből kivehető volt. Az egyes családokról szóló közleményekben előforduló keresztneveket, hogy az amúgy is elég terjedelmessé vált névmutató még egyszer akkorára ne növekedjék, külön nem soroltam fel ; meg kellett elégednem azzal, hogy a keresztnévvel említett családtagokat egyszerűen az illető család gyűjtőneve alá foglaljam. Hasonlókép helykímélés szempontjából, nem lehetett a Tagányi Károly- és másoktól közlött nemesi oklevelek jegyzékében betűrendes sorban előforduló neveket a névmutatóba újra beigtatni; ezeket csak gyűjtőczímek szerint említettem meg, s hogy minél könnyebben feltalálhatók legyenek, négy mutatószó alatt is fölvettem őket, így az orsz. levéltárban található nemesi oklevelek jegyzéke névsorunkban előfordul a Betűrendes, Nemesi oklevelek, Országos levéltár és Tagányi Károly szók alatt. A dolgozótársak egymástól eltérő orthographiáját úgy egyeztettem össze, hogy különösen a családnevek leírásában, a legszokottabb formához tartottam magam. Budapest, 1893. április 16. Borovszky Samu: A Tárgy- és Névmutató ára tagtársaink részére írt 50 kr. (bolti ára 2 frt). Megrendelések a társaság titkári hivatalához (Budapest, II. Múzeum) intézendők. Az összeg előzetes beküldése mellett a füzet bérmentesen, egyszerű megrendelésre pedig postai utánvétellel küldetik meg. Az osztrák-magyar monarchia czímertára czímmel nagyobb heraldikai munkát fejezett be Altenburger Gusztáv tagtársunk, kinek heraldikai képzettsége régóta előnyösen ismeretes olvasóink előtt A nagyszabású műnek a magyar birodalommal foglalkozó részét a szerző bemutatta társulatunk múlt évi őszi válgyűlésén és alkalmat nyújtott meggyőződhetnünk annak kiváló tudományos értékéről. Most vesszük az egész munka előrajzát, s tájékozásul jónak látjuk azt egész terjedelmében lenyomatni : /. Az osztrák állam területe. — a) Ausztria. 1. Az osztrák herczegek czímerei 1141 — 1453- 2 Az Ausztria főherczegség czímerei a Habsburg-házból való rómainémet császárok alatt 1453 1804. 3. A habsburgházi uralkodóknak, mint a római-német birodalom császárainak, Magyar- és Csehország királyainak és Ausztriai főherczegeinek czímerei 1438 1804. 4. Az osztrák kerület országainak, mint a római-német császárság részeinek, czímerei 1512—1806. 5. Az osztrák császárság birodalmi czímere 1804 1867. 6. Ausztria német örökös tartományainak czímerei. 7. Ausztria német örökös tartományai városainak czímerei. b) Csehország, 1. Csehország királyainak czímerei 1526-ig. 2. A cseh királyság birodalmi czímere, a habsburgházi királyok alatt. 3. A cseh korona alá tartozó országok czímerei.