Turul 1901 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).
II. Kisebb rovatok - Megjegyzések "Az örökös főrendiség eredete Magyarországon" czímű munkának a Turulban megjelent ismertetésére. Dr. Schiller Bódog-tól
90 TÁRCZA. A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság igazgató-választmánya 1901. április hó 27-ikén ülést tartott, melyen báró Radvánszky Béla társelnök elnöklete alatt Barabás Samu, Békefi Remig, id Dániel Gábor, Illéssy János, Nagy Gyula, Pauler Gyula, ifj. Reissig Ede, id. Szinnyei József, Varjú Elemér, ig. vál. tagok, Aldásy Antal jegyző, Schonherr Gyula titkár, és Tóth Árpád pénztárnok voltak jelen. Az elnök az ülést megnyitván, Aldásy Antal jegyző, ig. vál. tag felolvasta «Pecséttani jegyzetek» czimü dolgozatát, mely az orsz. magyar iparművészeti társulatnak a magyar műipar fejlődését tárgyaló kiadványában fog megjelenni. A folyó ügyek élén a társulat évdíjas tagjaivá megválasztattak : Pálmay József, lakik Székely-Udvarhelyen (aj. a titkár), szalóki Szalóky Tamás, lakik Nemes-Szalókon (aj. Varjú Elemér) és Szögyény Béla kir. pénzügyigazgatósági irodavezető, lakik Sopronban. (aj. Kecskés Dezső.) Ezután a titkár jelentette, hogy Meliórisz Béla évdíjas tag az ig.-választmányhoz intézett levélben mondott köszönetet levelező taggá történt megválasztatásáért, mit az ig.-választmány tudomásul vett. Varjú Elemér az 1900. évi február 22-iki ig.választmányi ülésen báró Radvánszky Béla társelnök azon indítványa tárgyában, hogy a különböző magyar czimergyűjteményekhez a czimermotívumok szerint összeállított mutatókönyv adassék ki, részletes javaslattételre kéretvén fel, javaslatát a következőkben terjesztette az ülés elé : A szókönyv elkészítésének nagy akadálya a magyar heraldikai műnyelv tökéletlen volta. Czimertani műszótárral már Nyáry is tett kísérletet ; munkája, amelyet főleg idegenszerűségei tesznek használhatatlanná, kéziratban maradt. Utána Bárczay Oszkár kisérlette meg műszavaink megállapítását ; heraldikájának tekintélyes részét egy műszótár képezi. Ez a Nyáryéval összevetve nagy haladást mutat, de kifogástalannak nem mondható. Annak tehát, aki a czimerszókönyv elkészítésére vállalkozik, elsősorban a műszótárt kell megcsinálni. Na ez megvan, a czimerszókönyv elkészítése többé nem ütközik nehézségekbe. Hogy összeállításánál a betűrendes rendszer a legjobb, kétséget sem szenved. Vita tárgyát csupán az képezheti, mi mindent dolgozzon fel a szókönyvben annak összeállítója ? Megelégedjen-e néhány közkézen forgó czimergyűjteménynyel, a Liebmacherrel, Nagy Iván munkájával, s a turul eddigi köteteivel, vagy bevonja a feldolgozandó anyag körébe a távolabb eső forrásokat is, így p. o. az Archaeologiai Értesítő, Századok, a Nagy Iván köteteit, esetleg a még ki nem adott kéziratos czimeralbumokat, gyűjteményeket, sőt talán az okleveleket is ? E fontos kérdés eldöntését egyes ember nézetére bízni nem lehet. Azért tehát óhajtandó lenne egy bizottság kiküldése, amely egyrészről a műszótár felülbírálását eszközölné, másrészről pedig döntene a feldolgozandó anyag felől. Hátra van még a közrebocsátás mikéntjének megállapítása. A társulat anyagi eszközei nem engedik meg egy ilyen költséges kiadvány elvállalását. Egyedül lehetséges módozat az lenne, hogy a szókönyvből évente 4 vagy 6 ívnyit a Turul melléklete gyanánt bocsátana ki a társulat ; ez esetben természetesen a Turul amúgy sem nagy évszáma ugyanennyivel kisebbednék. Az igazgató-választmány Varjú Elemér javaslatát a részletes tárgyalás alapjául elfogadván, annak megvitatására Fejérpataky László másodelnökből, Csoma József, Ghyczy Pál, Nagy Gyula és Varjú Elemér ig.-vál. tagokból álló bizottságot küldött ki. A titkár jelentette, hogy a Századunk névváltoztatásai czímű munka példánykészletének értékesítése módja felől folytatott tárgyalás menetén az ajándékozó Szentivány Zoltán ig.-vál. tag azon határozott kívánságának adott kifejezést, hogy e munka példányai a jövőben is kizárólag a 200 koronás alapítók és pártoló tagok tagilletményeinek kiegészítésére használtassanak fel. A választmány a kijelentést tudomásul vette. A pénztárnok által beterjesztett kimutatás szerint a társaság bevétele az ülés napjáig 2998 kor. 3 f., kiadása 2241 kor. 13 f., pénztári készlet 756 kor. 20 f. Vagyonállás értékpapírokban 24,800 kor., kötelezvényekben 4400 kor., kötelezvény nélküli alapítványokban 1000 kor., a Középkori czimeralbum czéljaira takarékpénztárban elhelyezve 1086 kor. 65 f., a Nemzetségi Zsebkönyv tartalékalapja 200 kor., a fentebb kimutatott pénztári készlet 756 kor. 90 f., összesen 32,243 kor. 55 f. A jegyzőkönyv hitelesítésére az elnök Békefi Rémig és id. Dániel Gábor ig-vál. tagokat kérte fel. SZAKIRODALOM. Megjegyzések «Az örökös förendiség eredete Magyarországon» czimü munkának a Turulban megjelent ismertetésére. Kötelességet vélek teljesíteni, midőn könyvemnek a «Turul» legutóbbi füzetében megjelent ismertetéséhez néhány megjegyzést fűzök. Teszem ezt azoknak a úr. Schiller Bódog úr válasza az első füzetből csupán helyszűke miatt maradt el. Szerkesztő.