Turul 1902 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).
I. Értekezések és önálló czikkek - Varjú Elemér: Czímeres könyvek a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában. (Három közlemény tizenhat czímerrajzzal)
eltérőleg a gólya fején és nem nyakán. A heraldika jó korszakában a koronát vékony nyakú állatoknak (egyszarvú, szarvas, gólya, daru, hattyú) nem fejére, hanem nyakára szokták illeszteni, itt eltértek a szabálytól azért, hogy a kígyó görbüléseinek a gólya nyakán helyet adjanak. A czímerlevél szövegében nincsen szó arról, hogy Zsigmond király az ősi czimert bővíti, vagy javítja, de az arany kígyót az ezüst gólya csőrében és nyakán és a koronát a fején, nem tarthatjuk pusztán a véletlen játékának. Ez ábrázolat inkább azt a hatást teszi reánk, mintha a czimerkérő és adományozó valamely alkalmas czimeralakot keresett volna, hogy azzal az eredetileg lebegő ősi czimeralakot szerencsésen egyesíthesse. Ha ez valóban így történt, akkor ezen czimernél a kiterjesztett szárnyú ezüst gólyát csak mellék czimeralaknak kell tekintenünk, a főczimeralak, az arany kigyó s a korona, a mely itt a gólya fejére van illesztve. Ha alaposan áttanulmányozzuk magyar czimertárunkat, ehez hasonló esetet gyakran találunk. Hogy többet ne említsek, csak Rudolf czimeradományát hozom fel, az 1580. évből Melith György részére, melyről a Sváta nemzetség tárgyalásánál lesz szó, vagy a tussaújfalusi Thussai család czimerét, mely család a Kolcs nemzetségből származik. A Kolcs nemzetségnek ősi czimere aligha A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában tekintélyes számú heraldikai kézirat, festett és nyomtatott czimereket tartalmazó gyűjtemény van, amelyekről a könyvtár személyzetén kívül alig tud valaki s a melyeknek nagy része mindeddig teljesen felhasználatlan. Tizenkilenc év előtt a Turul első évfolyamában Nagy Sándor könyvtártiszt tollából egy rövidke lajstrom jelent meg, amely a múzeumi kézirattár harminckét czimer- és pecséttani érdekű kéziratáról adott számot. Ez a jegyzék azonban nem öleli fel az egész anyagot ; hiányzik belőle több érdekes kéziratos czimerkönyv, volt, de az ebből leszármazó Thassay-család mindig tudta ősi eredetét. A család egyes tagjai czimerül gólyát használtak, mely emelt jobb karmában kulcsot (a felvidék tájkiejtése szerint : kulcsot) tart. A család egyéb tagjainak czimere oroszlán, mely első karmaiban szintén kulcsot tart. E kulcs itt beszélő czimer, a nemzetség nevére vonatkozik és a paizsban a fő czimeralak, a gólya és oroszlán csak mellék czimeralakok, a fő czimeralak alkalmas elhelyezésére. Visszatérve a koronás kigyóhoz, feltűnő az ősi Bethlen czimernek a Dorozsma nemzetség kétségtelenül meghatározott ősi czimeréhez, nem hasonlósága, de azzal legkisebb részleteiben való azonossága. Grif és grif, sas és sas, oroszlán és oroszlán különböző ősi családoknál, még nem jogosít közös eredetre visszavivő feltevésekre, de olyan szokatlan czimeralak, mint a czölöpösen álló koronás kigyó, szájában országalmával, méltán felveti előttünk ama kérdést, hogy a Dorozsma nemzetség, mely egy falutól vette nevét, nem egy-e a Becse Gergely nemzetséggel , nem az utóbbinak egy oldalhajtása-e ! Ha ez legalább a valószínűségig, okleveles adatok alapján bebizonyítható volna és a két nemzetség birtokviszonyai e feltevésnek nem mondanak ellent , ez esetben kétségtelenné válnék az is, hogy ezen két nemzetség közös czimere a czölöpösen álló koronás ezüst kigyó volt szájában arany országalmával. CSOMA JÓZSEF, s teljesen mellőzi a czimermetszeket, czimeres könyvjelzőket tartalmazó gyűjteményeket. A felsoroltaknak is csupán rövid czimét adja, egy szóval sem említve meg tartalmukat ; a czimek pedig legtöbbnyire nem is sejtetik, minő érdekes anyagot rejt egyik s másik kötet. Ennek a körülménynek tulajdoníthatjuk, hogy a M. N. Múzeum könyvtárának heraldikai anyagát a legnagyobb magyar czimerkönyv, a Siebmachers Wappenbuch magyar részének szerkesztői sem aknázták ki kellő mértékben. Mindössze egy-két, már Nagy Iván által is idézett kéziratot használtak : Adámi és Marsovszky czimergyűjtő- CZIMERES KÖNYVEK A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM KÖNYVTÁRÁBAN. (Első közlemény, hét czimerrajzzal.) IO