Turul 1909 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).

I. Értekezések és önálló czikkek - Karácsonyi János: A Szent-István anyjáról szóló adatok új megrostálása

Szventopolk birodalmáról semmit sem tud, hanem Nyitra környékét a cseh herczeg birtokának mond a s mindjárt tisztában lehetünk arról, hogy költővel állunk szemben, a ki a történeti igazsággal épen nem törődik. Nem hangoztathatjuk tehát eléggé Pauler Gyula figyelmeztetését : « A Névtelen jegyző műve 9A° részének nem hihetünk». Vio-nek is csak kötve higgjünk, csupán akkor, ha máshonnan is igazolható. De még az sem bizonyos, hogy a Névtelen jegyző régibb volna azon feljegyzéseknél, amelyekből a kamenczi és heinrichowi évkönyvirók merítettek. 1873-ban egyszerre két mü jelent meg a lengyel évkönyvekről. Az egyiket német, a másikat lengyel tudós irta. A német Zeissberg : «Die polnische Geschichtschreibung des Mittelalters» (Leipzig 1873.) azt állit ja. a kamenczi évkönyvekről: «Die Annalen sind von einer Hand aus dem Anfang des 13. Jahrhunderts eingetragen». Majd alább «Da er (der Verfasser unserer Annalen) Kaiser Heinrich und dessen Gemahlin Heilige nannt, so sind die Annalen, wofern die letzte Notiz nicht auf Rechnung des Schreibers von Kamenz zu stehen kommt, ërst nach 1204 geschrieben». Tehát maga az évkönyvek szerkesztője 1204 előtt élhetett, csak a másoló írta 1204 után, de mindenesetre a XIII. század elején. Smolka Szaniszló, a jeles lengyel történetíró ugyanezen eredményre jutott: «Die Handschrift stamt aus dem Anfange des XIII. Jahrhunderts; abgesehen aber von zwei am Ende verzeichneten auf Bischofswechsel in Krakau in den Jahren 1142 und 1165 bezüglichen Nachrichten, hören die mit einander zusammenhängender Notizen mit dem Jahre 1104 auf. »2 Másutt azt irja Smolka : «Das zeitälteste polnische Annalenfragment, die Ann. Camenzes, enthält eine Andenkung darauf, dass es spätestens gegen das Ende des XII. Jahrhunderts in Polen eine annalenartige Aufzeichnung gegeben hat. Da aber die Ann. Camenzenses schon gleich am Anfange des XIII. Jahrhunderts geschrieben wurden, so musss die Vorlage wenigstens um einigen Jahren jünger gewesen sein».3 Itt van tehát két olyan avatott tudós, akiknek a mi vitánkról nem is lehetett tudomása és mégis magáról a kamenzi évkönyvek kéziratáról világosan bizonyítják, hogy az a XIII. század elején íratott. Tehát ha már e kézirat megvolt a XIII. század elején, a benne foglalt eseményeket a XIII. század elején, vagy még előbb kellett feljegyezni. Felfedez ugyan Nagy Géza olyan jelet, amely szerint a kamenczi évkönyvek csak 1253 után írathattak volna, de a két tudós megállapítását ez sem rontja le. Nagy Géza szerint 1253 után írták volna e könyveket, mert az 1079-ben megölt krakai püspököt «sanctus Stanislausnak írja, már pedig Szaniszlót csak 1253-ban iktatta IV. Incze pápa a szentek sorába. Csakhogy a középkorban 1161 előtt volt úgynevezett egyszerű, csupán egy országra szóló szentté avatás is, s az illető ország oklevelei, évkönyvei sok olyan embert szentnek írnak, akit az apostoli szék csak nagyon későn jelentett ki az egész keresztény világon tisztelendő szentnek. Furcsa volna, ha Nagy Géza minden magyar oklevelet, évkönyvet, történeti művet 1686 után keltezettnek írna, mert a pápai szék csak ekkor iktatta Szent Istvánt a szentek sorába. A lengyelek már a XII. században szentnek nevezték Szaniszlót s csak később 1253-ban kérték ehhez az apostoli szék jóváhagyását. Ettől tehát a kamenczi évkönyveket bátran írhatták és irták is a XIII. század elején. Ellenben mit mond a palaeographiai tudomány a Névtelen jegyző kéziratáról ! Elég lesz erre nézve Fejérpataky László, legjelesebb palaeographusunk nyilatkozatát idézni : «Az írás határozottan a XIII. század második feléé, a betűk a minuta erecta írásnak e században szokásos törött formáit mutatják ;» «a codex nem mondható gondos másoló munkájának, mert hogy másolat, azt mutatja az irás kora és a benne, kivált a tulajdonnevekben előjövő számos hiba ; legkétségtelenebbül pedig a kézirat 23a. levelének 17-ik sora, hol a másoló szeme közvetlenül az előtte levő sornak ceperunt szavára tévedt és ezt irta le még egyszer az expugnaverunt helyett», «a mi kéziratunk korát palaeographiai okokból nem lehet korábbra tenni a XIII. század második felénél ».2 1 i. m. 38. 2 Polnische Annalen bis zum Anfange des vierzehnten Jahrhunderts. Lemberg 1873. 10. 3 U. 0. 61—Ö2. 11. 1 Mátyás FZ. H. H. Fontes D. I. 215—17. 2 A magyar honfoglalás kútfői. 382. 1.