Turul 1927 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).
III. A Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchenyi könyvtára - Levélértesítő - Újabb családi levéltárak a Magyar Nemzeti Múzeumban
MAGYAR NEMZETI MÚZEUM ORSZÁGOS SZÉCHENYI KÖNYVTÁRA. LEVÉLTÁRI ÉRTESÍTŐ. A levéltári osztály 1926-ban négy új családi levéltárral gazdagodott, úgymint : a gr. Hugonnay-, Komoróczy-, Bököny-, végül a gr. Koller-, br. Vajay- és Paluska-családok levéltárait magába foglaló br. Malonyay-család levéltárával. A két első letét útján, a Bököny-család levéltára Buday András szikszói földbirtokos ajándéka révén, az utolsó pedig vétel útján került a levéltárba. A Malonyay-család levéltára kivételével valamennyi levéltárat feldolgozta az osztály, mégpedig az eddigi egyszerű borítékolási eljárást túlhaladva, részletesebben, sőt a Bököny-, gr. Hugonnay- és részben a Komoróczy levéltárat is darabszám szerint regesztázta. Ugyancsak feldolgozta a még 1925-ben letett Szilassy és Abaffy, valamint a hg. Odeschalchi Artúr ajándéka révén a levéltárba került Wellesz-család levéltárát is. Az utóbbi három levéltár rendezésénél figyelemmel voltunk a régi feldolgozásra és személyek, valamint birtokok szerint időrendben csoportosítottuk az iratokat. Alábbiakban egyenként adjuk az egyes levéltárak, valamint a Vác városi anyagnak rövid ismertetését. Az igen becses anyagot tartalmazó Malonyay-Koller-Vajay levéltárat annak teljes feldolgozása után ismertetjük. A szilasi és pilisi SziLASSY-család levéltára, mely nemrég került a Nemzeti Múzeum levéltárába, számra nézve nem tartozik a legkisebb családi letétek közé. Több mint nyolcezer darabból áll. Legrégibb oklevele 1335-ből való. A család a XV. században kezd szerepelni. E szereplésére azonban csak gyér adatok világítanak, mert középkori okleveleinek száma alig több 30 darabnál, azok sem mind a családra vonatkozók. Ugyanezt kell mondanunk a levéltár XVI— XVII. századbeli állagáról is. A XVIII—XIX. századi anyag teszi legnagyobb részét a levéltárnak. Főkép Szilassy József septemvirnek kiterjedt levelezése, gondossága, vagyonának gyarapítása, három felesége révén a kezéhez került birtokokra vonatkozó iratok összegyűjtögetése duzzasztotta meg a levéltár anyagát. Geográfiailag Pest és Nógrád megye történeti viszonyaira nyújt elsősorban tájékozást a levéltár a következő birtokok kapcsán : Pánd, Vasad, Csév, Lob, Tete, Farkasd, Tetétlen, Nyáregyháza, Losonc, Tugár. A család házasság révén egy csomó köznemes, családdal jutott érintkezésbe, amelyek közül a kutató utalást talál a dr. Inczédy, Nagyréti Darvas, Mocsáry, Zsoldos, Pilinyi, Szántói Szabó, Benkovics és Egry családok egyes tagjaira. Az együttbirtoklás rendszerint határpöröket szokott felidézni a szomszédok között, vagy zálogos inscriptiókat, a vásárlások különböző formáit, így kerültek érintkezésbe — és találhatunk adatokat a Gyürky, gr. Ráday, gr. Beleznay és Kántor-családokra. A levéltár egy része, mikor hozzánk került, néhai Szilassy Aladár által átment már valamelyes előleges rendezésen. Ez a rendezés a család tagjaira és a birtokokra volt tekintettel. Ezt a rendet mi nem kívántuk megbontani. Az átvett anyag másik részét, mely a rendezésnek semmi nyomát nem mutatta, évek szerinti sorba szedtük. A levéltár 8044 darabból áll. A VELLESZ család levéltára a kisebb gyűjtemények közé tartozik. Állaga 2455 drd. A család birtokállománya Bars megyében volt : Bélád, Kisherestyén, Cseke voltak a főbbek. A levelek nagyobb része a XVIII—XIX. századból való. Családtörténeti szempontból hasznos adatokat nyújtanak a Bossányi, Gyárfás, Diósy, Jónás, Balgha, Bodó, Trsztyánszky, Jezerniczky családok XVIII. századi vonatkozásaira. Az ABAFFY-család levéltára, melyet Abaffy Miklós helyezett letétbe, szintén bizonyos mértékben rendezve került a levéltári osztályba. A levéltár anyagának egy része 38 fascikulusba volt személyek és birtokok szerint beosztva. Középkori és legújabbkori része rendezetlen volt. Az előbbit évek szerint rendeztük, az utóbbit pedig személyek és birtokok szerint csoportosították. A levéltár legrégibb darabja IV. Béla 1247-i oklevele, melynek szövegébe azonban az Aba név utólag van a vasura helyére beírva. A középkori rész 49 darabból áll, melynek kb. fele az eredetiek másolata. Az egész levéltár 3783 darabot tartalmaz. Az egyes levéltári darabok területileg az Abaffyak birtokszerzése vagy beházasodása szerint nagyon megoszlanak. Az Abaffyak törzsbirtokain Aba— Lénárdfalván (Gömör vm.) és Felsőlehotán kívül régebben az árvai és lietavai uradalmakhoz tartozó községekre : Mokrányra, Kaiizsára, Dubovára és Zázskalra, továbbá Szentmihályúrra (Nyitram.), Bős-