Turul 1928 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).
III. A Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchenyi könyvtára - Levéltári értesítő - A múzeumi levéltár újabb gyarapodása
MAGYAR NEMZETI MÚZEUM ORSZÁGOS SZÉCHENYI KÖNYVTÁRA. LEVÉLTÁRI ÉRTESÍTŐ. A nyugati nagy nemzetek egymással vetélkedve egész sorozatokban adták már ki paleográfiai, diplomatikai, történeti és nyelvészeti szempontból fontos okleveles emlékeik facsimiléit. Mi e tekintetben is nagyon hátra vagyunk még. Legközelebbi szomszédaink, az osztrákok már régen, legújabban pedig a csehek, lengyelek, horvátok, sőt még az oláhok is megelőztek bennünket. A Magyar Nemzeti Múzeum Levéltári Osztálya néhai nagynevű vezetőjének, Fejérpataky Lászlónak hagyományait követve, egy leendő magyar facsimile-kiadványsorozat előkészítéséül az utóbbi két évtizedben céltudatosan gyűjti legértékesebb diplomatikai emlékeink, a XI—XII. századból eredetiben fennmaradt okleveleink fényképeit. Gyűjtésünk e része a befejezéshez közeledik. A néhány vitás hitelű és két, csak XII. századi másolatban ismert emléket is idesorozva, számításunk szerint 73 darab eredeti oklevelünk maradt fenn e két századból. 20 darabot a pannonhalmi főapátsági levéltár, 8-at a veszprémi püspöki és káptalani, 7-et a M. kir. Országos Levéltár, 6-ot az esztergomi káptalani, 5-öt a bécsi Staatsarchiv (legújabban a szerbek a spalatói anyaggal Belgrádba vitték), 4—4-et a zágrábi káptalani és zárai tartományi levéltár, 3-at a magyar nemzeti múzeumi, 2—2-őt az esztergomi prímási, zágrábi érseki, nyitrai káptalani, a soproni városi és a galgóci gróf Erdődy levéltár, 1—1-et a zágrábi horvát . Monumenta 1907—1910. Országos Levéltár, a körmendi hg. Batthyányi, a zsélyi gr. Zichy seniorátusi levéltár és a Méhes-család pozsonymegyei, nyéki levelesládája őriz, 2 oklevélszöveg pedig XII. századi másolatban a stájerországi admonti bencés apátság ú. n. Gut—Keled-bibliájában maradt fönn. E 73 emlék közül összesen csak 7-nek fényképe hiányzik még gyűjteményünkből. Egy-egy, a bécsi Staatsarchivból Belgrádba vitt spalatói anyagból, a zárai tartományi levéltárból és a galgóci gr. Erdődy levéltárból, s négyé a legkönnyebben hozzáférhető helyről, a M. kir. Országos Levéltárból. Az utóbbi években a pannonhalmi, veszprémi, esztergomi, zsélyi, admonti s részben a zágrábi anyagot tettük teljessé. Az elmúlt 1927. évben néhány nehezen hozzáférhető ilynemű emlékünk fényképét sikerült megszereznünk. Felkérésünkre Sárosfalvi Bittó Béla dr., miniszteri tanácsos, a m. kir. szabadalmi bíróság alelnöke a megszállott csallóközi Nyék községben, Végh Miklós levelesládájában felkutatta a nyéki várnépek III. István királytól 1165-ben nyert kiváltságlevelét és fényképével megajándékozta gyűjteményünket. A csak Bél Mátyás és Fejér György hibás közléseiből ismert nagy, függőpecsétes eredeti oklevél azóta két középkori átiratával együtt a Nyéki Méhes-család levéltárába került. Hiteles szövegét az idén megjelenő 10 magyar olvasókönyvében fogjuk közölni. Gr. Széchényi Bertalan, Bártfai dr. Szabó László múz. osztályigazgató szíves közvetítésével III. István 1166. évi, Dobia fia Vid adományát megerősítő s a gr. Erdődy család galgóci levéltárában őrzött oklevelének fényképével ajándékozta meg levéltárunkat. A zágrábi anyagot dr. Sisic Nándor, zágrábi egyetemi tanár tette teljessé Kalán pécsi püspök, horvát-szlavón-dalmát kormányzónak a zágrábi káptalani levéltárban őrzött 1193. évi s a krapinai, oklicsi és podgorjai tizedeket a zágrábi püspöknek adományozó oklevelek fényképével. További gyűjtésünk tárgya a XIII. századi, tatárjárás előtti magyar oklevélanyag fényképeinek egybeállítása lesz. Fényképgyűjteményünket a fentieken kívül számos későbbi, kiváló becsű oklevél képmásával is gyarapítottuk, így a többek között dr. Patek Ferenc tagtársunk közvetítésével a gr. Hunyadycsalád levéltárából megszereztük IV. Béla király 1250. évi, Zsadány-nemzetségbeli Ábrahám fia Ivánka comest somogy- és pozsegamegyei birtokaiban megerősítő, nagyterjedelmű, különös gonddal kiállított oklevelének fényképét is. Az oklevél szövegét dr. Szent- L. ezen kiadványok összeállítását 1900-ig : P. Gabriel Meier: Die Fortschritte der Palaeographie mit Hilfe der Photographie. Centralblatt für Bibliothekswesen. XVII. 1900. i., 113., 191. és 255. 11. 2 G. Friedrich: Acta regum Bohemiae. I—II. Praga, 1908—1913. XXX. t.; S. Krzyzanowski LXVIII. t.; Josip Nagy : Monumenta diplomatica. I. Isprave iz doba Hrvatske narodne dinastije. Chartes de l'epoque de la dynastie nationale Croate. Zagreb, 1925. 19. 1. + XVI. ; Album paléographique Moldave. Documents du XIVe, XVe et XVIe siècle. Recueillis parl- Jean Bogdan et publiés avec une introduction et des résumés par N. Iorga. Bucarest—Paris, 1926., Commission historique de Roumanie. 27. -f 105 t. A magyar oklevéltudományt ezen díszes kiadványokkal szemben e téren Horvát Árpádnak a Tudományos Gyűjtemény 1830-as és 40-es évfolyamaiban megjelent kezdetleges, rézmetszetü táblákból összeállított «Oklevélhasonmások gyűjteménye (XI—XV. század).» Bp., 1883. és Ujházy László sikerültnek éppen nem mondható és nagy időközt felölelő, inkább középiskolai használatra szánt «Monumenta Históriae Hungaricae Diplomatica». Bp., 1914. c. facsimile-gyűjteményén kívül úgyszólván csak újabb történeti és egyháztörténeti műveinkben, oklevéltárainkban és néhány akadémiai értekezésünkben megjelent egyes oklevél-facsimilék képviselik. 1 Bél : Notitia Hung. III. 545. ; Fejér: Cod. Dipl. II. 173., V/3. 253. 2 Hazai Okmt. VII. 1. 3 Smiciklas : Cod. Dipl. regni Croat. Slav. et Dalmat. II. 259—60. Poloniae palaeographica. I—II. Krako.