Turul 1928 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).

III. A Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchenyi könyvtára - Levéltári értesítő - A múzeumi levéltár újabb gyarapodása

MAGYAR NEMZETI MÚZEUM ORSZÁGOS SZÉCHENYI KÖNYVTÁRA. LEVÉLTÁRI ÉRTESÍTŐ. A nyugati nagy nemzetek egymással vetélkedve egész sorozatokban adták már ki paleográfiai, diplo­matikai, történeti és nyelvészeti szempontból fontos okleveles emlékeik facsimiléit.­ Mi e tekintetben is nagyon hátra vagyunk még. Legközelebbi szomszé­daink, az osztrákok már régen, legújabban pedig a csehek, lengyelek, horvátok, sőt még az oláhok is meg­előztek bennünket.­ A Magyar Nemzeti Múzeum Levéltári Osztálya néhai nagynevű vezetőjének, Fejérpataky Lászlónak hagyományait követve, egy leendő magyar facsi­mile-kiadványsorozat előkészítéséül az utóbbi két évtizedben céltudatosan gyűjti legértékesebb diplo­matikai emlékeink, a XI—XII. századból eredetiben fennmaradt okleveleink fényképeit. Gyűjtésünk e része a befejezéshez közeledik. A néhány vitás hitelű és két, csak XII. századi másolatban ismert emléket is idesorozva, számításunk szerint 73 darab eredeti oklevelünk maradt fenn e két századból. 20 darabot a pannonhalmi főapátsági levéltár, 8-at a veszprémi püspöki és káptalani, 7-et a M. kir. Országos Levéltár, 6-ot az esztergomi káptalani, 5-öt a bécsi Staats­archiv (legújabban a szerbek a spalatói anyaggal Belgrádba vitték), 4—4-et a zágrábi káptalani és zárai tartományi levéltár, 3-at a magyar nemzeti múzeumi, 2—2-őt az esztergomi prímási, zágrábi érseki, nyitrai káptalani, a soproni városi és a gal­góci gróf Erdődy levéltár, 1—1-et a zágrábi horvát . Monumenta 1907—1910. Országos Levéltár, a körmendi hg. Batthyányi, a zsélyi gr. Zichy seniorátusi levéltár és a Méhes-család pozsonymegyei, nyéki levelesládája őriz, 2 oklevél­szöveg pedig XII. századi másolatban a stájerországi admonti bencés apátság ú. n. Gut—Keled-bibliájában maradt fönn. E 73 emlék közül összesen csak 7-nek fényképe hiányzik még gyűjteményünkből. Egy-egy, a bécsi Staatsarchivból Belgrádba vitt spalatói anyagból, a zárai tartományi levéltárból és a gal­góci gr. Erdődy levéltárból, s négyé a legkönnyebben hozzáférhető helyről, a M. kir. Országos Levéltárból. Az utóbbi években a pannonhalmi, veszprémi, esz­tergomi, zsélyi, admonti s részben a zágrábi anyagot tettük teljessé. Az elmúlt 1927. évben néhány nehezen hozzáférhető ilynemű emlékünk fényképét sikerült megszereznünk. Felkérésünkre Sárosfalvi Bittó Béla dr., miniszteri tanácsos, a m. kir. szabadalmi bíróság alelnöke a megszállott csallóközi Nyék községben, Végh Miklós levelesládájában felkutatta a nyéki várnépek III. István királytól 1165-ben nyert ki­váltságlevelét és fényképével megajándékozta gyűj­teményünket. A csak Bél Mátyás és Fejér György hibás közléseiből­ ismert nagy, függőpecsétes eredeti oklevél azóta két középkori átiratával együtt a Nyéki Méhes-család levéltárába került. Hiteles szövegét az idén megjelenő 10­ magyar olvasókönyvében fogjuk közölni. Gr. Széchényi Bertalan, Bártfai dr. Szabó László múz. osztályigazgató szíves közvetítésével III. István 1166. évi, Dobi­a fia Vid adományát megerősítő s a gr. Erdődy család galgóci levéltárában őrzött oklevelének­ fényképével ajándékozta meg levéltárunkat. A zágrábi anyagot dr. Sisic Nándor, zágrábi egyetemi tanár tette teljessé Kalán pécsi püspök, horvát-szlavón-dalmát kormányzónak a zágrábi káptalani levéltárban őrzött 1193. évi s a krapinai, oklicsi és podgorjai tizedeket a zágrábi püspöknek adományozó oklevelek fényképével. To­vábbi gyűjtésünk tárgya a XIII. századi, tatárjárás előtti magyar oklevélanyag fényképeinek egybe­állítása lesz. Fényképgyűjteményünket a fentieken kívül számos későbbi, kiváló becsű oklevél képmásá­val is gyarapítottuk, így a többek között dr. Patek Ferenc tagtársunk közvetítésével a gr. Hunyady­család levéltárából megszereztük IV. Béla király 1250. évi, Zsadány-nemzetségbeli Ábrahám fia Ivánka comest somogy- és pozsegamegyei birtokaiban meg­erősítő, nagyterjedelmű, különös gonddal kiállított oklevelének fényképét is. Az oklevél szövegét dr. Szent- L. ezen kiadványok összeállítását 1900-ig : P. Gabriel Meier: Die Fortschritte der Palaeographie mit Hilfe der Photographie. Centralblatt für Bibliotheks­wesen. XVII. 1900. i., 113., 191. és 255. 11. 2 G. Friedrich: Acta regum Bohemiae. I—II. Praga, 1908—1913. XXX. t.; S. Krzyzanowski LXVIII. t.; Josip Nagy : Monumenta diplomatica. I. Is­prave iz doba Hrvatske narodne dinastije. Chartes de l'epoque de la dynastie nationale Croate. Zagreb, 1925. 19. 1. + XVI­­. ; Album paléographique Moldave. Docu­ments du XIVe, XVe et XVIe siècle. Recueillis par­­l- Jean Bogdan et publiés avec une introduction et des résumés par N. Iorga. Bucarest—Paris, 1926., Commission his­torique de Roumanie. 27­­. -f 105 t. A magyar oklevél­tudományt ezen díszes kiadványokkal szemben e téren Horvát Árpádnak a Tudományos Gyűjtemény 1830-as és 40-es évfolyamaiban megjelent kezdetleges, rézmet­szetü táblákból összeállított «Oklevélhasonmások gyűj­teménye (XI—XV. század).» Bp., 1883. és Ujházy László sikerültnek éppen nem mondható és nagy időközt fel­ölelő, inkább középiskolai használatra szánt «Monumenta Históriae Hungaricae Diplomatica». Bp., 1914. c. facsi­mile-gyűjteményén kívül úgyszólván csak újabb tör­téneti és egyháztörténeti műveinkben, oklevéltárainkban és néhány akadémiai értekezésünkben megjelent egyes oklevél-facsimilék képviselik. 1 Bél : Notitia Hung. III. 545. ; Fejér: Cod. Dipl. II. 173., V/3. 253. 2 Hazai Okmt. VII. 1. 3 Smiciklas : Cod. Dipl. regni Croat. Slav. et Dalmat. II. 259—60. Poloniae palaeographica. I—II. Krako.

Next