Turul 1929 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).
II. Kisebb rovatok - A Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchenyi könyvtára - Levéltári értesítő
MAGYAR NEMZETI MÚZEUM ORSZÁGOS SZÉCHENYI KÖNYVTÁRA. LEVÉLTÁRI ÉRTESÍTŐ. A Magyar Nemzeti Múzeum levéltára az elmúlt 1928. év folyamán gazdag és nagybecsű középkori anyaggal gyarapodott. E gyarapodás túlnyomó része családi levéltárakkal örökletétként került őrizetünkbe, de vétel útján is számos nagyértékű darabot sikerült szereznünk törzsgyűjteményünk számára. A Simonyi és Varsányi Simonyi-család előző években letéteményezett levéltárának középkori anyaga az Ernyey József magyar nemzeti múzeumi éremtársár úr közvetítette két újabb kiegészítéssel, közel 300 drb.-ra gyarapodott fel. Árpád-kori hiteles helyi kiadványai közül külön említésreméltónak tartjuk a komárommegyei, majki premontrei konvent rendkívüli ritkaságszámba menő, 1289. évi bizonyságlevelét az Oroszlánkő várában betegen fekvő Hont-Pázmány-nemzetségbeli Szegi (Zygwy) Joachim fia Ivánkának végső intézkedéséről az Ottokár elleni intézkedéséért IV. László királytól kapott kereskényi birtokát illetőleg. Kiadatlan, Karácsonyi János sem ismeri. A levéltár több mint 50 eredeti, XIV. századi darabja közt van a híres, nyitramegyei felsőelefánti pálos kolostor alapításának Nagy Lajos király által kiadott megerősítőlevele az 1369. évből. A mohácsi vész előtti anyag nagy része a Simonyi-család Kereskény, Krakó, Varsány, Kispeszek, Kér és Csánk hontmegyei, Töre, Simonyi, Veszka és Magasmart barsmegyei, Navaj és Koczora nyitramegyei és végül Dobra s Szuhapataka trencsénmegyei birtokaira vonatkozik. Adatokat tartalmaz az Apponyi, Bálványi, Baracskai, Baragyáni (Brogyáni), Borfői Bory, Brigánth, Csermenyi, Czudar, Dalmady, Deméndi, Dersenyei Peres, Dióssy, Emőkei, Forgách, Füssy, Győredi, Ilméri (Ürményi), Kaszai, Kakasfalvi, Kálnay, Kécsi, Korossy, Leéli, Lévai Cseh, Kesselőkeői Majthényi, Oszlányi, Oroszlánkői, Peszeki, Pogány, Podmaniczky, Stibor, Szegi, Szemerédi, Szobonya, Thuróczi, Újlaki, Vásárdi, Zalai, Zsámbokréthy stb., stb. családokra, a Báncsa-nemzetségre, továbbá a szkalkai apátságra és az elefánti pálos kolostorra stb. stb. A Daróczy Zoltán szíves közvetítésével letéteményezett Szandai Sréter levéltár egy drb. középkori, 1472. évi oklevele az Ónodi Czudar-család néhány somogymegyei birtokára vonatkozik. A Reviczky-család levéltárához Jeszenszky Géza által beadott kiegészítésből Zápolyai István nádor özvegyének, Hedvig tescheni hercegnőnek Bajmóc várában kelt 1508. évi levelét tartjuk megemlítendőnek. Vételútján jutott birtokunkba a Kolos-nemzetségből származó Kolcshosszúmezei Hosszúmezey-család levéltárának három XIV. századi darabja, a Magyar Nemzeti Múzeum Barátai Egyesületének áldozatkészségéből pedig a Méhkerti Mízeméi-családnak a kommunizmus alatt Bőnyön, Győr megyében elpusztított gazdag levéltára csekély maradékát, négy értékes kártyaoklevelet sikerült megszereznünk. Köztük a legrégibb még Árpád-kori, a győri káptalan 1290. évi kiadványa s a Vaszary-családra vonatkozik. Két Nagy Lajos-kori darab (1351 és 1379). Némai Kolos mesternek a Bazaráb elleni hadjáratban tanúsított vitézségét magasztalja és fiának, Jakabnak, birtokügyeit tárgyalja. Mindnél értékesebb azonban Szepesi Jakab országbíró 1380. évi nagy ítéletlevele, mely három Árpád-kori és egész sereg Anjou-kori oklevelet ír át egész terjedelmében vagy kivonatosan, köztük IV. Béla királynak Komárom várát a tatárok ellen megoltalmazó Folwyne számára kiadott 1245. évi adománylevelét és ugyanazon vár tartozékait összeíró 1268. évi nagy, aranybullás oklevelét is. Az országbírói oklevél egyébként korábban a Bana-, Vasztély- (Bozteh) és Katapán-nemzetség birtokában volt komárommegyei Vas, Zelebeg, Bana és Urtiz, máskép Árpa birtokokat ítéli meg Némái (Szántai) Kolos mester fiának, Jakab királyi lovászmesternek. Úgy a nagy ítéletlevelet, mint az előtte említ