Turul 1931 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).
II. Kisebb rovatok - A Magyar Nemzeti Múzeum Levéltári Osztálya - Hivatalos Értesítő
104 még egri, váci, nyitrai káptalani és zoborhegyi konventi kiadványok is. Mindezeket természetesen e területeket érintő királyi, nádori és országbírói oklevelek tarkítják. E területi változatosságnak megfelelően váltakozik az oklevelekben szereplő családok egész sora : Berekfalvi Zopa-, Szentgyörgyi-, Ónodi Czudar-, azután Vay-, Ibrányi-, Jármy-, Váncsodi-, Szolnoki-, Borsi-, Rohodi-, Bánházi-, Bogdányi- stb. családok. Idevágó fényképgyüjteményünk gyarapodásaiból említjük Nagy Lajos által a sárvári (Ugocsa vm.) székelyek számára 1365-ben adományozott privilegiális oklevél hasonmását (megjelent a Magyar Könyvszemle 1931 máj.—jún. számában). A Majthényi-letét, valamint a Simonyi-család levéltárának már korábban letett, gazdag középkori oklevélsorozatot felölelő részéhez újabban, szintén Ernyey József útján, folytatólagosan beküldött három ládányi újkori iratanyaga oly hatalmas méretű, hogy feldolgozása hosszabb időt fog igénybe venni , miért is részletes ismertetésébe ezúttal még nem bocsátkozhatunk. Mindkettő az északnyugati Felvidék majdnem minden számottevő családja múltjának, valamint birtok- és köztörténetének bőséges forrása. A Mérey-család levéltára újkori részében közvetlenül a mohácsi vész utáni évvel kezdődik s egész a XIX. századig halad 16 fasciculusnyi terjedelemben. Részben a középkori csoportjában található vegyes természetű és tárgyú anyag folytatása, főként azonban magára a Nyitra megyében, Dovorányban és a pozsonymegyei Bohun és ennek szomszédos községeiben birtokos Mérey-családra vonatkozó iratokból, genealógiákból és elendhusokból (köztük a leleszi konvent egyik vaskos előadásának teljes másolatával) áll. Az az utóbbi időben egyre szélesebb körre terjedő és erősbödő üdvös szellem, mely a magánosokat arra a belátó elhatározásra bírja, hogy bizonytalanságban és közérdeklődéstől elzártan heverő irataikat, levelesládáikat örökletét formájában levéltárunkba biztos tető alá hozzák s központi őrizetre bízzák, ebben a két félévben az örökletéteknek a korábbiakon is túltevő beözönlését eredményezte. Már testületeket is magához vont, így hozzánk juttatta az abonyi közbirtokossági uradalom tekintélyes iratmennyiségből álló levéltárát, melynek megszerzésén dr. Márton Lajos, a régészeti osztály megb. igazgatója fáradozott. 1703-tól napjainkig az Alföld e vidékéről különösen birtok-, de családtörténetileg is hasznosan értékesíthető anyagot foglal magában, és a vétel útján szerzett, hasonló tárgycsoportba tartozó baracskai közbirtokossági levéltárral együtt olyan természetű iratanyagot képvisel, amilyennel levéltárunk eddig még elenyészően csekély számban rendelkezett. A már fentebb említetteken kívül beszállított többi letétek közül az AngyalosiFomi-családnak Pettkó Béla révén idekerült levéltárával szintén szépszámú erdélyi, közelebbről Háromszék vármegye területéhez fűződő XVII—XIX. századbeli forrásanyaghoz jutottunk. Hasonlóan erdélyi családokra és birtokterületekre vonatkozik és szintén kizárólag újkori iratokat tartalmaz a Pojoni Pataky Károly segítségével megszerzett Makray családi levéltár. Egy másik örökletét a Kishindi Vincze- és a vele rokon családoknak jórészt különböző közlevéltárakból és anyakönyvekből vett hiteles másolatok és feljegyzések alakjában összegyűjtött irataiból áll, nagyrészt Nyitra megye területéről, az alább külön felsorolt eredeti és másolatban található címereslevelekkel. — Gr. Széchenyi Aladár letétje legújabbkori, a háború előtti időkből való politikai és általában közéleti viszonyokra világító nagyobb irat csoport, mely a gróf Széchenyi-család levéltárának kiegészítéseként, de mint önálló része fog őriztetni. A már korábbi időkből nálunk őrzött örökletétű családi levéltárak közül a következők gyarapodtak újabb kiegészítésekkel : Abafsy-, Fajszi Ányos-, Bittó-, gr. Hugonnay-, Nyárády-, br. Perényi-, Péchy-, Podhradszky-, Reviczky-, Rudnay-, gr. Széchenyi- (többek közt gr. Széchenyi Istvánnak a gr. Hoyos-család Alsó-Ausztriában levő, horni levéltárából lemásolt 3 darab ismeretlen levelével), a Szilassy- és az Iklódszentiványi Szentiványi-családok levéltárai. A gr. Csáky-levéltárba jutott a család történetére összegyűjtött, több mint ezer darab kijegyzés, egy XV. századi eredeti oklevéllel. Önálló családi levéltár, de nem örökletét, hanem levéltárunk tulajdonaként kezelt anyag a Győr és Moson megyékbe való Egbelli és Körmendi Körmendycsalád levéltára, a XVI—XIX. századokból származó iratokkal. Pettkó Béla ajándékából jutottunk hozzá. Ajándékba kaptuk s külön őrizzük a Retteghi Viskicsalád erdélyi vonatkozású iratait is. A múlt két félévben tulajdonunkká vált hasonló önálló családi levéltári csoportok még : a Szotyori Aragy-család XVII—XIX. századbeli, a Hunkár-család ugyanezen időközre terjedő és az egymásba fonódó Thalabér-, Polgáry- és Malatinszky-családok XVIII. és XIX. századra eső iratai, továbbá az ősi Lászlófalvi Eördöghcsaládnak, a XIX. század első felében nevet változtatott kiváló Ábrányi-család ősének, számos becses levéltári darabja, melyek szoros összefüggésben vannak e családnak levéltárunk által ugyanazon forrásból még az előző évtizedekben megszerzett és ezideig még a Törzsanyagba beosztva őrzött irataival. Vegyes újkori szerzeményeink közül említésre méltóbbak II. Rákóczy György, I. Rákóczy Ferenc, Báthory Zsófia, Zrínyi Ilona, II. Rákóczi Ferenc