Turul 1931 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).

II. Kisebb rovatok - A Magyar Nemzeti Múzeum Levéltári Osztálya - Hivatalos Értesítő

104 még egri, váci, nyitrai káptalani és zoborhegyi kon­venti kiadványok is. Mindezeket természetesen e terü­leteket érintő királyi, nádori és országbírói oklevelek tarkítják. E területi változatosságnak megfelelően váltakozik az oklevelekben szereplő családok egész sora : Berekfalvi Zopa-, Szentgyörgyi-, Ónodi Czudar-, azután Vay-, Ibrányi-, Jármy-, Váncsodi-, Szolnoki-, Borsi-, Rohodi-, Bánházi-, Bogdányi- stb. családok. Idevágó fényképgyüjteményünk gyarapodásaiból említjük Nagy Lajos által a sárvári (Ugocsa vm.) szé­kelyek számára 1365-ben adományozott privilegiális oklevél hasonmását (megjelent a Magyar Könyv­szemle 1931 máj.—jún. számában). A Majthényi-letét, valamint a Simonyi-család levéltárának már korábban letett, gazdag középkori oklevélsorozatot felölelő részéhez újabban, szintén Ernyey József útján, folytatólagosan beküldött há­rom ládányi újkori iratanyaga oly hatalmas méretű, hogy feldolgozása hosszabb időt fog igénybe venni , miért is részletes ismertetésébe ezúttal még nem bocsátkozhatunk. Mindkettő az északnyugati Fel­vidék majdnem minden számottevő családja múltjá­nak, valamint birtok- és köztörténetének bőséges forrása. A Mérey-család levéltára újkori részében közvetlenül a mohácsi vész utáni évvel kezdődik s egész a XIX. századig halad 16 fasciculusnyi terje­delemben. Részben a középkori csoportjában talál­ható vegyes természetű és tárgyú anyag folytatása, főként azonban magára a Nyitra megyében, Dovo­rányban és a pozsonymegyei Bohun és ennek szomszé­dos községeiben birtokos Mérey-családra vonatkozó iratokból, genealógiákból és elendhusokból (köztük a leleszi konvent egyik vaskos előad­ásának teljes másolatával) áll. Az az utóbbi időben egyre szélesebb körre terjedő és erősbödő üdvös szellem, mely a magánosokat arra a belátó elhatározásra bírja, hogy bizonytalanságban és közérdeklődéstől elzártan heverő irataikat, leveles­ládáikat örökletét formájában levéltárunkba biztos tető alá hozzák s központi őrizetre bízzák, ebben a két félévben az örökletéteknek a korábbiakon is túltevő beözönlését eredményezte. Már testületeket is magá­hoz vont, így hozzánk juttatta az abonyi közbirtokos­sági uradalom tekintélyes iratmennyiségből álló levél­tárát, melynek megszerzésén dr. Márton Lajos, a régészeti osztály megb. igazgatója fáradozott. 1703-tól napjainkig az Alföld e vidékéről különösen birtok-, de családtörténetileg is hasznosan értékesíthető anya­got foglal magában, és a vétel útján szerzett, hasonló tárgycsoportba tartozó baracskai közbirtokossági le­véltárral együtt olyan természetű iratanyagot kép­visel, amilyennel levéltárunk eddig még elenyészően csekély számban rendelkezett. A már fentebb emlí­tetteken kívül beszállított többi letétek közül az Angyalosi­­Fomi-családnak Pettkó Béla révén idekerült levéltárával szintén szépszámú erdélyi, közelebbről Háromszék vármegye területéhez fűződő XVII—XIX. századbeli forrásanyaghoz jutottunk. Hasonlóan er­délyi családokra és birtokterületekre vonatkozik és szintén kizárólag újkori iratokat tartalmaz a Pojoni Pataky Károly segítségével megszerzett Makray családi levéltár. Egy másik örökletét a Kishindi Vincze- és a vele rokon családoknak jórészt különböző közlevéltárakból és anyakönyvekből vett hiteles másolatok és feljegyzések alakjában összegyűjtött irataiból áll, nagyrészt Nyitra megye területéről, az alább külön felsorolt eredeti és másolatban található címereslevelekkel. — Gr. Széchenyi Aladár letétje legújabbkori, a háború előtti időkből való politikai és általában közéleti viszonyokra világító nagyobb irat csoport, mely a gróf Széchenyi-család levéltárá­nak kiegészítéseként, de mint önálló része fog őriztetni. A már korábbi időkből nálunk őrzött örökletétű családi levéltárak közül a következők gyarapodtak újabb kiegészítésekkel : Abafsy-, Fajszi Ányos-, Bittó-, gr. Hugonnay-, Nyárády-, br. Perényi-, Péchy-, Pod­hradszky-, Reviczky-, Rudnay-, gr. Széchenyi- (többek közt gr. Széchenyi Istvánnak a gr. Hoyos-család Alsó-Ausztriában levő, horni levéltárából lemásolt 3 darab ismeretlen levelével), a Szilassy- és az Iklódszentiványi Szentiványi-családok levéltárai. A gr. Csáky-levéltárba jutott a család történetére összegyűjtött, több mint ezer darab kijegyzés, egy XV. századi eredeti ok­levéllel. Önálló családi levéltár, de nem örökletét, hanem levéltárunk tulajdonaként kezelt anyag a Győr és Moson megyékbe való Egbelli és Körmendi Körmendy­család levéltára, a XVI—XIX. századokból származó iratokkal. Pettkó Béla ajándékából jutottunk hozzá. Ajándékba kaptuk s külön őrizzük a Retteghi Viski­család erdélyi vonatkozású iratait is. A múlt két fél­évben tulajdonunkká vált hasonló önálló családi levéltári csoportok még : a Szotyori Aragy-család XVII—XIX. századbeli, a Hunkár-család ugyanezen időközre terjedő és az egymásba fonódó Thalabér-, Polgáry- és Malatinszky-családok XVIII. és XIX. századra eső iratai, továbbá az ősi Lászlófalvi Eördögh­családnak, a XIX. század első felében nevet változ­tatott kiváló Ábrányi-család ősének, számos becses levéltári darabja, melyek szoros összefüggésben van­nak e családnak levéltárunk által ugyanazon forrás­ból még az előző évtizedekben megszerzett és ezideig még a Törzsanyagba beosztva őrzött irataival. Vegyes újkori szerzeményeink közül említésre méltóbbak II. Rákóczy György, I. Rákóczy Ferenc, Báthory Zsófia, Zrínyi Ilona, II. Rákóczi Ferenc

Next