Turul 1932 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).

II. Kisebb rovatok - A Magyar Nemzeti Múzeum Levéltári Osztálya - Hivatalos Értesítő

A gróf Hugonnay-család levéltárának kiegészíté­sében nagyrészt a pestmegyei Nagytétény, a zala­megyei Kerétye, a kőrösmegyei Attak, a krassó­megyei Temesty helységekre vonatkozó, újkori iratok fordulnak elő. Itt különösen a következő családok nevei szerepelnek : Bezerédy, báró Biedermann, Csá­fordi Csillagh, Csuzy, Jobbaházi Dőry, Berényi Gott­hard, báró Tnkey, Mikes, gróf Orssich, Pántzély, Pázmándy, báró Rudnyánszky, Sárközy, Sombor. Külön érdekességet jelentenek az orvosi diplomát szerzett és orvosi gyakorlatot folytatott első magyar nőre, dr. gróf Hugonnay Vilmára vonatkozó adatok. A Batthyáni Paksy-Kiss-család levéltára 2961 drb XVI—XX. századi iratot, köztük több címereslevelet tartalmaz. Elsősorban Bihar- és Szabolcs megye terü­letére, továbbá Debrecen városra nyújt adatokat. Az iratokban szereplő családok : Bay, Bégányi, Buda­házy, Csákány, Csatári, Dalnoky, Dolinay, Félegy­házy, Hatvani, Huszty, Jánky, Pankotai Józsa, Kul­csár, Medve, Mérey, Miskolczy, Ocskay, Paksy, Par­laghy, Patay, Vékey. Adatok fordulnak elő benne (1770-ből) Hatvani István debreceni professzorról, a «magyar Faust»-ról is. A Radisi­cs-iratok (7 csomagban) zárt letétet képeznek. A Marczinfalvi Benda-család levéltárát 63 újkori darab , a család részére kiadott címereslevél, 1 nemesi bizonylat és XIX—XX. századi iratok alkotják. A Benedicty-család levéltára magában egyesíti a Benedicty- és a Dubraviczky-család iratait, összesen 1025 darabot. A Benedicty-család iratai a XVII. századdal kezdődnek, de túlnyomóan a XIX. és XX. századra vonatkoznak. Közöttük vannak Benedicty Gyula kamarási iratai is. A Dubraviczky-család iratai azonban már a XVI. század elejétől indulnak ki és folytatódnak a XIX. századig. A mohácsi vész előtti, a Dubraviczky- és Lukanyényei Luka-családra vonat­kozó oklevél is található közöttük. E letét anyaga területileg Pest-, Nógrád- és Zólyom vármegyékre terjed s a jelzett két családon kívül adatokat tartalmaz még elsősorban a tápiószelei közbirtokosságra s a Géczy- és Bezegh-családokra, másodsorban a Rutt­kay-, Viczián-, gróf Eszterházy-, Rakovszky-, Egri-, Schindler-, Folkusházy-, Farkasfalvai-, Mikovinyi-, Desseőffy-, Kopcsányi-családokra. A­­dsa-család levéltára 3455 újkori iratot, nyom­tatványt és emléktárgyat tartalmaz, közöttük a csa­ládnak Rudolf király által 1583. IX. 27-én adomá­nyozott címereslevelét. Az iratok leginkább Szabolcs-, Szatmár-, Békés vármegyékre és a Jósa-családon kívül a következő családokra vonatkoznak : Bengyel, Kossutány, Felsőszopori Kovács, Mádi Kovács és Székelyföldvári Szilágyi. A Bikafalvi Máthé-család levéltára 75 újkori dara­bot számlál. Ezek a családi címereslevél kivételével a XIX. és XX. századra vonatkoznak. A Mácsai Csernovics-családnak ugyancsak 75 darab­ból álló levéltára a kamarásságért folyamodó Cser­novics Diodornak nagyrészt hiteles másolatban lévő XVII—XX. századbeli iratait foglalja magában. A Bothfalvi Both-család levéltára 1282 darabbal szaporította az osztály levéltári állományát , kö­zöttük 64 darab kevésbbé ismert, tudományosan alig kiaknázott középkori oklevéllel, melyek közül csak egy nem eredeti. Legrégibb oklevele a szepesi káp­talan egy 1319-iki kiadványa. A földesúri bíráskodásra tartalmaz fontos adatokat Nagy Lajos király egy 1359-iki oklevele. De a levéltár legbecsesebb darabja kétségtelenül a Mátyás király által 1460. II. 18-án a család részére adományozott címereslevél. (Közölte dr. Meliórisz Béla. Turul, 1901. 38—41. 1.) A többi középkori oklevélben a következő családok szerepel­nek : Nebojszai Balogh, Csicseri, Csornai, Dacsó Ruszkai Dobó, Homonnai Drugeth, Füzesséry, Hel­meczi, Keresztury, Palágyi és Tarnóczi ; az újkoriak­ban meg : Bánó, Bernáth, Komlósi Fejérváry, Petényi Gyöngyössy, Hidegkövy, Muranyiczi Horváth, Iz­denczy, Kam­ásy, Kapy, Horváth Katona, Kazinczy, Kozma, Körtvélyessy, Kükömezey, Lehoczky, Matya­sovszky, Mokcsay, Nemessányi, Okolicsányi, Palágyi, Cselfalvai és Lubóczi Pulszky, Sipos, Tahy, Tarczali Zombory, Turóczi Turóczy. A Kiss-Jankovics-család alapítvány levéltára ideig­lenes letétként került a Levéltári Osztályba. Az ala­pítvány és a levéltár keletkezéséről és történetéről a következőket említjük : Az egyszerű nemesi család­ból származó, de későbben grófi rangra emelt Janko­vics Antal 1765-ben feleségül vette Nemeskéri Kiss Sándor és Daróczy Zsófiának Katalin nevű leányát. Huszonnégy évi boldog házasélete után 1789. augusz­tus 16-án gyermektelenül hunyt el (egyetlen gyer­meke hét éves korában meghalt), de még nem sokkal halála előtt vagyonára nézve megtette a szükséges intézkedéseket. Három év múlva, 1792. augusztus 29-én elhunyt nemeslelkű özvegye is, aki 1791. április 8-án kelt végrendeletében vagyonának legnagyobb részét egy családi alapítvány céljaira hagyományozta. Utolsó akarata ugyanis az volt, hogy, miután a szüleitől örökölt vagyona és hozománya amúgyis vissza fog szállni a családra, többi ingó és ingatlan vagyona adassék el és az ebből befolyó, állandóan biz­tos módon gyümölcsöztetendő összeg túlnyomó nagy részéből oly alapítvány létesíttessék, melynek kama­tait részben vagy egészben a következő célokra kell fordítani : Testvéreinek gyermekei és ezeknek le­származottai, tehát Kiss Sándor és Daróczy Zsófia 82

Next